Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Orosz György: "Csodálatos álmot láttam…" A Legszentebb istenszülő álam című nagyorosz egyházi népénekek a keresztény népi jámborságban és a magikus praktikákban
Orosz György „ CSODÁLA TOS ÁLMOT LÁTTAM... ” A Legszentebb istenszül álma című nagyorosz egyházi népénekek a keresztény NÉPI JÁMBORSÁGBAN ÉS A MÁGIKUS PRAKTIKÁKBAN A Legszentebb Istenszülő álma (a katolikus kultúrkörben: Mária álma) típusú egyházi népénekek és prózai szövegek, hasonlóan a Tizenkét péntekről népénekekhez és elbeszélésekhez, egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a keleti szlávoknál — és Európa más népeinél is — a keresztény hitre való áttérést követően az archaikus mitologikus világképben gyökerező mágikus tudat továbbra is fennmaradt, illetve ez a világfelfogás az új, keresztény közegben reprodukálódott. Mennyire volt tipikus varázsigék használata és mágikus cselekvések végzése az orosz társadalomban az egyházi népénekek létrejötte körüli időszakban? E kérdés megválaszolásához fontos támpontot nyújt Jeleonszkaja, aki számos olyan bírósági aktát tanulmányozott át és elemzett, amelyek a 17—18. századi orosz társadalmi élet vonatkozásában vizsgálódásainkhoz értékes adatokkal szolgálnak. Nevezett dokumentumok alapján ismeretes, hogy a következő szövegek ráolvasó funkcióban voltak használatosak: a Legszentebb Istenszülő álma, beszédek péntekről, Dávid király jövendölése és az Ima Mihály arkangyalhoz.’ Az egykori Novgorodi kormányzóságban a parasztok által használt kéziratos „gyógyászati könyvekben” az előbbi szövegeken kívül szerepel még a jeruzsálemi tekercs is, valamint a „szerencsétlen napok jegyzéké'? Ugyanitt a híres kozmologikus egyházi népének, a Mélységek könyve kezdősorait is ráolvasásként használták, iszákosság leküzdése céljából,1 2 3 bár ezen éneknek a ráolvasásokhoz formai szempontból semmi köze sincs. Oroszországban a 17—18. században nem valamilyen pontosan körülírható társadalmi csoport vagy bizonyos speciális személyek foglalkoztak varázslással, illetve végeztek ráolvasást, hanem alkalomadtán mindenki igyekezett elsajátítani rontó vagy bajelhárító varázsigéket. Ráolvasásokra szükség volt a falvakban és a városokban egyaránt, nemcsak a parasztcsaládokban, hanem a cári udvarban is.4 A bírósági akták alapján megállapítható — fejti ki a továbbiakban Jeleonszkaja —, hogy igen sokan ismertek ráolvasó formulákat.5 Nyikolszkij is azon a véleményen van, hogy nemcsak az egyszerű nép hitt a ráolvasások erejében, hanem a társadalom felsőbb rétegei is.6 Ugyanezt a megállapítást erősíti meg Galkovszkij, hozzáfűzve még, hogy I. Péter cár (1672—1725) koráig az orosz társadalomnak minden rétege hitt a ráolvasásokban és a varázslásban, de az azt követő időszakban a népnek már csak a műveletien része.7 A bírósági vizsgálati jegyzőkönyvek is azt bizonyítják, hogy a 17. századi Oroszországban a ráolvasások az egész társadalom vonatkozásában a mindennapi életnek jól kivehető, fontos szerepet játszó kísérőjelenségei voltak. A 18. században használati körük fokozatosan beszűkült, szerepük elhalványult.8 A kormányzati munkában részt vevő személyeknek a 16. században olyan hűségesküt kellett tenniük a cárnak, amelyben megígérik, hogy ráolvasáshoz nem folyamodnak, mágikus praktikákat nem végeznek, különféle tárgyakat mágikus céllal nem használnak: „Úgyszintén cáromnak ételében és italában, sem ruházatában, sem másban, semmiben semmilyen rosszat nem okozok, és nem végzek rontást... mögötte haladva őt semmilyen rossz gondolattal meg nem rontom, sem varázslással semmilyen rosszat nem küldök rá a szelekkel, és lába nyomát sem szedem fel. ”9 Az uralkodók ellen számos esetben végeztek rontó mágiát. Dorofej Prokofjev varázsló-lódoktort azért égették meg máglyán, mert többen tanúsították, hogy a Moszkva környéki Horosovo faluból Pjotr Alekszejevics cárra „a 1 JELEONSKAJA 1917,18. 2 MANSIKKA 1909,126. 3 MANSIKKA 1909,127. 4 JELEONSKAJA 1917,10. 5 JELEONSKAJA 1917,10. 6 NIKOL’SKIJ 1983,48. GAL’KOVSKIJ 1916, 48. 8 JELEONSKAJA 1917, 22. 9 JELEONSKAJA 1917, 6. 321
