Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Nagy Veronika: Rituális babázás az ősi társadalmakban és a természeti népeknél
Nagy Veronika: Rituális babázás az ősi társadalmakban és a természeti népeknél gazdája magával viszi, gondoskodik róla, éjszakára másik ruhába öltözteti, a baba néha megbetegszik, a róla való gondoskodáshoz pedig rutin kapcsolódik, és a gyermek aggódni kezd, ha a rítus valami miatt megtörik. Például azért, mert a szülei vacsorázni hívják, vagy valahol ottfelejtődik a baba. Mert számára a baba, azaz a gyermek- vagy emberképmás ugyanazt a nyugalmat és biztonságérzetet nyújtja, mint egy durván kifaragott afrikai figura, amely egy asszonynak a termékenység elérésében segít. A gyermek ug)'anúgy megéli, mint az afrikai asszony, hogy a babából kisugárzó erő mindenre képes lehet. Ez az a közös tudás, amit a különböző népek és különböző korok embere egyaránt őriz a babában, akkor is, ha a mai civilizált gyerekek már erődenné vált, varázstalanított játékszerekkel játszanak. Vagy legalábbis mi ezt gondoljuk, és észre sem vesszük azokat a pillanatokat, amikor a játékbaba mágiája hat. Hiszen egy gyermek sokkal szívesebben mos fogat vagy kel fel reggel egy általa kedvelt lény, pl. a kedvenc babája sugalmazására, mert hiszi, hogy az a lény él és bármire képes, akkor is, ha az édesanyja elváltoztatott hangján szólal meg. 318
