Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Bányai Balázs: A pátkai Ivánka-kúria utolsó főúri lakói
Bányai Balázs: A pátkai Ivánka-kúria és utolsó főúri lakói 3. ábra II. katonai felmérés részlete, 1856—1860. (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Térképtár) 4. ábra III. katonai felmérés részlete, 1882. (Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Térképtár) 1848-as eseményeknek. 1848-ban Korpona város követeként vett részt a pozsonyi országgyűlésen, a szabadságharc után Kossuth Lajossal együtt menekült külföldre, ám később visszatért Hont megyei birtokára, Felsőszemerédre (ma Horné Semerovce, Szlovákia).18 Itt született fia, László (1854—1934), aki 1882-ben feleségül vette Trauttenberg Mária Teréziát (1856—1920), a pátkai uradalom egy részének örökösét. Visszatérve a pátkai uradalom központjára, az 1856-60 között készített második katonai felmérés alapján megállapíthatjuk,19 hogy az ekkorra újabb három épülettel gazdagodott (3. ábra). Az utcára merőlegesen álló, a kastélyhoz legközelebb eső építmény később parádés istállóként és részben garázsként szolgálta a kúria lakóit. A KÚRIA ELSŐ ÁTALAKÍTÁSA A harmadik katonai felmérés2" 1882-es elkészültekor ismét újabb épületek kerültek a Belmajor térképére (4. ábra). A major területe is elérte végső kiterjedését, a kúria épületén azonban itt sem látható változás. A kúria szomszéd telekkel bővített kertje ugyanakkor már határozottan elkülönült a majortól, és az ábrán az is kivehető, hogy a kertet átszelő út, ami a kúria jobb oldala mellett a bejárati kapunál indult, elvezetett az épület sarkában lévő bejárathoz, majd továbbment a majorba. Ekkorra tehát biztosan be volt falazva a főhomlokzaton található egykori kapu, és a kúria gazdája már igényelte a majortól elválasztott kert kialakítására. Az 1884-es felmérés alapján megrajzolt kataszteri térkép21 már T-alakúnak mutatja az épületet, és jelzi, hogy a mellette található kertet parkosították (5. ábra). Ezek szerint a két térkép megrajzolása közötti időben bővítették a kúriát észak felé egy kétablakos, síkmennyezetes szobával. Fontos megjegyezni, hogy az átalakítás során az építő tiszteletben tartotta a kúria múltját, megjelenését, így a bővítmény homlokzati kialakítása és ritmusa megegyezett a kúria korábbi homlokzatáéval. A bővítés magyarázatát a családfára pillantva megoldottnak is vélhetnénk, hiszen, mint már arról a fentiekben szó esett, 1882-ben fogadott örök hűséget Móron Ivánka László és Trauttenberg Mária Terézia. Az újonnan kibővített kúria már jobban megfelelhetett volna az ifjú pár igényeinek, akikről azonban nem tudjuk, hogy a pátkai kúriát milyen módon használták. Az Ivánka család első számú kastélya a II. világháború végéig biztosan a felsőszemerédi maradt. Ezt örökölte apja, Ivánka Zsigmond 1902-ben bekövetkezett halála után a bárói címet 1916-ban megszerző Ivánka László,22 akinek fiai is Szemeréden * III. 18 19 20 21 22 PETROVAI 2002, 73. II. katonai felmérés. III. katonai felmérés. Pátka kataszteri térképe. 1886; lásd még: POMOZI 1992; RAPAI - POMOZI 1992. PETROVAI 2002, 73. 296
