Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Demeter Zsófia: Béke a háborúban. Pihenő- és képző táborok a székesfehérvári ezredek I. világháborús hadszínterein
Demeter Zsófia: Béke a háborúban. Pihenő- és képző táborok a székesfehérvári ezredek I. világháborús hadszínterein A 17-esek Zita Királyné Pihenő és Katonaotthona (33—55. kép) A 17-eseket a karszti harcokból 1917. február 8-ától az orosz hadszíntérre szállították, s majd csak a caporettói áttörés előkészítésére vezényelték vissza az olasz frontra. „Kucktól délnyugatra, Kobacowka előtt, a Widumka völgyét védve, néhány kilométerre északkeletre a galíáai határtól,foglalt a^e^red állást. ” 87 Wolhínia arcvonalán, alacsony dombvidéken, védelemre berendezett állásokban helyezkedtek el. Itt az állások előterét erődítették (többszörös drótakadály-övet építettek és az állásokat is előre tolták), és a védővonalakat futóárkokkal kötötték össze. Az állások előbbre tolásával alakult ki az a terület, ahol lényegében a félig föld alatti, fűthető fedezékek kiegészítéseként felépítették az üdülőtábort a Wydumka patak völgyénél. A vonatteleptől a táborig meghosszabbították a tábori vasutat: stojanovi határállomástól kis vágánya vasúton lehetett előre utalni ag ezred- sőt még a zászlóaljparancsnokságig is. Mozdonyok víg sípolása, kalauzok komoly trombitálása azonban sohasem volt hallható — jámbor lovak álltak be a modern kilométereket fecskeszárnnyal áts^águldó mozdonyok helyett. ”88 (33. kép). A vonattelepnél, Branyban89 90, a tüzeléshez faszenet égettek, a terepen az egészséges ivóvíz biztosítására kutakat fúrtak. Az építkezések sorában a védművek és a tiszta, fűthető fedezékek után a pihenőtábor építése következett. Érdekes dokumentumként maradt fenn egy fénykép: Juhász István városi számvevő 1932-ben adta a Szent István Király Múzeumnak. A képen igazán otthonos jelenet látható: maskarába öltözött katonák farsangi alakoskodó játékot adnak elő társaik nagy örömére, egy kis hazait csempészve a tábor építésének hétköznapjaiba (34. kép)TM A Wolhíniai arcvonalra vonult be az ezred feltöltésére a XXVI. menetzászlóalj91 1917. március 19-én. Ezzel az egységgel érkezett Láng István, aki feljegyzéseiben megörökítette a helyzetet.92 Az alig 20 esztendős önkéntesnek persze nem az építkezés, hanem az oroszok folytonos fenyegetései, belövései és egyéni vállalkozásai voltak fontosak. Itt szerezte járőrszolgálata, vállalkozásai miatt első kitüntetését, a bronz vitézségi érmet.93 Az öreg katonák elbeszélése, ahogyan az ezrednapló is, az egyéni nehézségek és szenvedések ellenére is ezt az időszakot utóbb, mint valóságos pihenést jelenítette meg, s ennek az emléknek központjában a 17-esek büszkesége, a Zita Királyné Katonai Otthon állt. Elvezénylésükkor sajnálattal írták: „ Új helyset, új feladat! Bírunk, hogy Isten segítsége ezúttal semfog elmaradni.. .Elhagyjuk a hét hónapon át töltött boldog idők csodaszép helyét!”94 A fronton a katonaotthonok létesítését addigra, tanulva az állásharc jellegzetességeiből, Károly király is támogatta.95 A nagy építkezések sorába illeszkedett az ezred Zita Királyné Pihenő Katonaotthona, melyre, mint ideális táborra emlékeztek a katonák: olyanra, amit saját kezükkel építettek föl. Szabó István a kis telepet Doberdó után a „béke, a szeretet” földjének nevezte. így ír megnyitásáról az ezrednapló: „Május 9-én volt ag ütközet vonatnál immár teljesen kiépült „Zita Királyné Katona Otthon” ünnepélyes megnyitása. Délelőtt 9h-kor szentmise volt, melyet az Otthon megáldása követett. Délután népünnepély és kabaré szórakoztatta a legénységet. A. gyönyörű napsütéses tavasz és festői erdei részlet az ősfákkal övezett szélvédett völgyben csak emelte az amúgy is kitűnő hangulatot. ” 96 (44—48. kép) Sokszor látni a hazaküldött képeslapokon a fehér nyírfából készült kapuzatot (anyagát a visszaemlékezések szerint Galíciából kapták) (42. kép). A tábor középpontjában az egészségügyi épület állt: fürdő, gőzkamra a fertődenítéshez, orvosi és fogorvosi rendelő. Ennek az épületnek a padlásán alakították ki a színházat, melyet április végén a Frontszínház látogatott meg. (Az itt említett fertődenítő gőzkamrát Lauzóleumként a 69-esek albuma írta le, amelyet már idéztem.) A szórakozási lehetőségként az orosz és magyar tekepályát, és a katonaotthon könyveit ajánlották.97 A Zita Királyné Otthon kapcsán az üdülők építéséről az ezrednapló így számolt be: „ 100-100 üdülésre rászorult ember fért el bennük. így naponkint egy, esetleg több század is fürdött és tiszta ruhával ellátva, gondos étkezés mellett pihenhetett egész naP- ^ visszamaradt ruha fertőtlenítésére és tisztítására szintén meg volt a szükséges berendezés. 87 MÉSZÁROS 1918, 161. 88 MÉSZÁROS 1918, 167. 89 Még a Galíciában, az orosz határ előtt lévő település a Wydumka-völgy fölött, ahol előbb a 7., majd felváltásuk után a 20. Hadosztály parancsnoksága helyezkedett el. 90 LUKÁCS 2012, 303. 91 SIPOS 1937,137. 92 DEMETER 2015, 165-180. 93 DEMETER 2015, 166. 94 SIPOS 1937, 138. 95 CSABAI 1935, 280. 96 SIPOS 1937,137. 97 MÉSZÁROS 1918,170. 267
