Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Demeter Zsófia: Béke a háborúban. Pihenő- és képző táborok a székesfehérvári ezredek I. világháborús hadszínterein
Demeter Zsófia Béke a háborúban Pihenő- és képző táborok a székesfehérvári ezredek I. világháborús hadszínterein MlNTAÁLLÁS - MINTÁTÁBOR „Hiszen a háború nem állt csak háborúból, volt abban béke is — talán még több, mint háború. ”1 Csabai István szavai, sőt számításai is jól rávilágítanak arra a tényre, hogy az elhúzódó Nagy Háború folyamán egységeink természetesen nem csupán az arcvonalban, vagy a közvetlenül mögötte kialakított ezredtartalékban, hanem a front mögötti, védett helyen létesült pihenő táborokban töltötték frontszolgálatukat. Hiszen természetesen a mindenkori hadvezetőség gondoskodott a katonák emberi szükségleteiről: az időjárás elleni védelemre, a pihenésre, a regenerálódásra, kiképzésre, gyógyulásra is kellett időt hagyni, körülményeit kialakítani. A gondosan épített táborok igénye elsősorban a tél beállta előtt merült fel sürgetően, hiszen ilyenkor a frontvonal mögött szilárdabb, fűthető és az ellenségtől is védett, a keleti fronton általában földbe mélyített építményeket kellett emelni. Ezekből csendesebb időszakokban jelentősebb tábor is kialakult. így volt ez a székesfehérvári 69-es Császári és Királyi Gyalogezred életében 1916-1917 fordulóján, a Czapiele-vonal mögött kialakított Rebana tábor életében, mielőtt a Tölgyesi-hágóhoz vezényelték volna (7—4. kép).* 2 3 A front mögötti táborokban a test és lélek regenerálásáról kellett gondoskodni: itt kaptak némi pihenőt és szórakozást, itt tudtak tisztálkodni, a testet és ruházatot fertőtleníteni. Az elhasználódott és elrongyolódott felszerelés és fehérnemű pótlására minden visszaemlékező jóleső érzéssel gondolt vissza. A katonák nagyon megbecsülték azt a parancsnokot, aki testi-lelki felüdülésüket megszervezte. Sipos Gyula, a 17-esek ezredparancsnoka híres volt erről. 1918- ban Székesfehérvár díszpolgárává való megválasztásakor ez a közgyűlési indoklásba is bekerült: „a pihenés életadó óráiban tanúsítottfeláldozó s^eretetéért és gondosságáért”? A táborokban felekezetek szerinti lelki ellátást kaptak a katonák. Épített kápolnákban, vagy szabadtéren istentiszteleten vettek részt vasárnaponként, a nagy ünnepeken, és az újbóli harctéri szolgálat előtt is. Szórakozási és sportolási lehetőségek hoztak igazi kikapcsolódást, ugyanakkor a harckészség megtartására is gondolni kellett: a tornaszerek, a játékos versenyek a pihenőidőt is erre irányították. A táborok feladatait József főherceg így fogalmazta meg: ,^4% arcvonalból kivont hadtesttartalék pihentetendő, emiatt tisztálkodjék, üdüljön; hozpa rendbe fegyverzetét, ruházatát és fölszerelését. Azután fegyelmező (alaki, lő és sportedző) gyakorlatok tartandók, hogy a különféle, nem egyforma nem egyöntetű kiképzésű menetalakulatok besorolásával beállott különbségek eltűnjenek. ”4 A 24 órás pihenés után a táborok fontos feladata volt tehát a kiképzés. Ezredeink albumai is beszámolnak erről. A 17-esektől Szabó István röviden így foglalja össze mindezt az 1916. márciusi pihenőnél: „Tartalékviszpnyban marad az ezred, s pihenőjét, mint rendesen, gyakorlatokra, elméleti és erkölcsi oktatásra fordítja. ”5 Nagyon is gyakorlatias volt a gyakorlatok lényege: megismerkedtek a következő hadi vállalkozás újdonságaival, vagy begyakorolták azokat a fogásokat, mozdulatokat, amelyeket az arcvonalban rutinszerűen alkalmazni kellett. A visszaemlékezők természetesnek tartották a katonai fegyelmet a pihenőidő alatt, mégis szinte zokon vette az egyes ember, hogy még akkor is csuklóztatják. Az értelmesebbje viszont hamarosan megértette, hogy éppen az állásharc elhúzódása miatt, az erőnlét fenntartására, és a megfelelő mozdulatok állandó gyakorlására a saját túlélésük érdekében van szükség. Vasadi ' CSABAI 1935, 382. 2 CRETTIER 1937,212. 3 A díszpolgári határozatot idézte dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere 2015. január 26-án a Sipos Gyula sírjánál megtartott ünnepségen (Székesfehérvár MJV - Hírportál www.szekesfehervar.hu/index.php?pg=news_143900 [Utolsó letöltés: 2016. augusztus 11.]). 4 Idézi PINTÉR 2015. 5 SZABÓ 1918, 89. 257
