Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896—1938 fiókgazdaságait és a szőlőhegyeket (Előszállás-Szőlőhegy, Daruhegy, Nagykarácsony-Szőlőhegy) Előszállás névvel tervezik egyesíteni, és a helységekből nagyközséget szervezni. A belügyminiszter a községgé alakulás tervezetét elfogadta, és ezt a tényt az alispán a vármegyei törvényhatósági bizottság 1928. február 7-i megyegyűlésen ismertette.116 A község belterületét a községháza és közvetlen környéke, azután a szőlőhegyek: Öreghegy, Bárányhegy, Bibichegy, Daruszőlőhegy, Nagykarácsony-Szőlőhegy egyes részei alkották, míg a külterületbe Előszálláspuszta, Kelemenhalom, Róbertvölgy, Kisgyörgyszállás, Nagygyörgyszállás, Kiskarácsony, Nagykarácsony, Ménesmajor és Gulyamajor esett. Igazgatási területe 15 ezer 70 katasztrális hold, lakossága 3 681 fő volt. A község 1928. április 13-án szervezési szabályrendeletet kapott. Megalkották a község önkormányzati testületét, melyet képviselő-testületnek neveztek. Elvként mondták ki, hogy a községi vezetőtestület az elöljáróságon kívül 24 képviselő-testületi tagból áll. A testület felét virilistákból állították össze, másik felét pedig választotta a község. Az elöljáróság a következő tisztségekből tevődött össze: bíró, jegyző, törvénybíró, pénztáros, közgyám és 6 fő tanácsbeli esküdt. Ez utóbbiak közé Nagykarácsonyból és Daruhegyből egy-egy tagot választottak. A községet a sárbogárdi járásba osztották be. A község nevét Előszállás elnevezéssel kérték megállapítani. Ezt a megyei közgyűlés 1928. április 15-én jóvá is hagyta, és az 1898. évi 4. te. értelmében végleges döntésre a Belügyminisztériumba megküldték. 1928. május 19-én az előszállási képviselő-testület azt határozta, hogy Herczegfalva község vagyonából semmit nem kér; az önálló élet vagyoni alapjait maga kívánja megteremteni, illetve az uradalomtól kér támogatást. Herczegfalva elöljárósága viszont kötelezte magát arra, hogy az előszállási községháza vételéhez öt éven át az adóalap arányában hozzájárul. Ugyanis az elöljáróság megvásárolta Előszálláson a zirci apátsági uradalom által épített községházát, jegyzői és segédjegyzői lakást, az udvart és a kertet. Mindezt 39 ezer 656 pengőért kapta meg, a vételárat öt esztendő alatt egyenlő részletben kellett kifizetniök. Előszállás önálló politikai községgé szervezésével egy időben átdolgozták Herczegfalva nagyközség szervezeti szabályrendeletét. A nagyközség területe két szervezeti egységre, bel- és külterületre oszlott. A belterület 928 házszámot (lakó- és középületek), a külterület 368-at foglalt magába. A külterülethez az alábbi puszták és majorok tartoztak: Kisvenyim, Felsővenyim, Mélykút, Bernátkút, Nagyvenyim, Határvölgy, Nagyvenyim-Szőlőhegy, Herczegfalva-Szőlőhegy, Kiskokasd, Nagykokasd, Antalmajor, Selyemmajor, Farkassismánd, Nagysismánd, Máriamajor, Banksismánd, és a község területén levő vasúti őrházak. A nagyközség területe 22 ezer 898 katasztrális holdra módosult, népessége 5 849 főre csökkent. (Előszállás területe 15 ezer 71 katasztrális hold, népessége 3680 fő.) Belterületen a népesség 43%-a élt, 2 519 fő. Külterületen a lakosság 57%-a, azaz: Alsó- és Felsőkisvenyimpusztán 354, Nagyvenyimen 76, Nagyvenyim-Szőlőhegyen 462, Antalmajorban 93, Antalhegyen 187, Banksismándon 58, Bernátkúton 194, Farkassismándon 110, Határvölgypusztán 338, Herczegfalva-Szőlőhegyen 169, Kokasd-pusztán 235, Mélykútpusztán 294, Nagysismándon 109, Újhegyen 94 és az egyéb külterületi lakott helyeken 557 fő volt a lakosság létszáma.117 Az előszállási képviselő-testület létszámát a szervezési szabályrendelet 24 főben állapította meg. Ebből 12 virilis jogon, 12 pedig községi választás során került be az önkormányzati testületbe. A 24 főn kívül még tagja lett a képviselő-testületnek: a községi bíró, a törvénybíró, a jegyző, azután 6 fő tanácsbeli, a közgyám, a pénztárnok és a körorvos. A képviselő-testület üléseit évente négy alkalommal: február, április, szeptember és december havában tartotta. Az üléseken a községi élet aktuális kérdéseit vetették fel, és hoztak róluk határozatot. A község irányítása az elöljáróság kezében volt. Ez a bíró, jegyző, törvénybíró, 6 tanácsbeli, közgyám, pénztáros, körorvos tisztségeket ellátó személyekből állt. Az elöljáróság munkáját a segéd- és szolgaszemélyzet segítette. Ez a segédjegyzőből, a kisbíróból, a kézbesítőből és az éjjeliőrből tevődött össze. Az első képviselő-testületi ülést 1928. április 28-án tartották. A közgyűlésen Horváth György községi bíró elnökölt, a községi ügyek referense pedig Witz Andor jegyző volt. Az elöljáróság rendelkezéseit a lakosság tudomására kellett hozni. Ez Előszállás területén dobszó útján történt: az előszállási szőlőhegyeken 18 helyen dobolt a kisbíró, többek között Jankovics Ignác, Horváth Pál, Gubicza János, Bertalan József, Bokor József, Varga István, Kovács József háza előtt és a bárányhegyi keresztnél. Daruhegyen és Nagykarácsony-Szőlőhegyben dobolás nem történt, itt a mindenkori elöljáró házára tettek hirdetményeket. A külterületek lakóit a majorokban tájékoztatták a közérdekű hirdetményiekről. Az éjjeliőrnek a bíró által kijelölt utcákban kellett őrködnie. Ez nyáron este 10 órától hajnaü 3-ig tartott; télen azonban este 7-től reggeli 5 óráig teljesítette szolgálatát. A község lakott területeit egyetlen éjjeliőr semmiképpen sem tudta felügyelni. Ezért az elöljáróság a lakosságot éjjeli strázsaszolgálatra vette igénybe. Az őrség Előszállás-Szőlőhegyen 4, Daruhegyen 2, Nagykarácsony-Szőlőhegyen 2 főből állott. A külterületeken az éjjeli őrködést a majorok tulajdonosainak kellett megoldaniok.118 Előszállás társadalmi struktúrájára a nagybirtok rányomta bélyegét. A község határából 941 katasztrális hold, a 116 FML Fejér vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. 138-1928. sz.; HAGYÓ KOVÁCS 1989, 243-244. 117 ERDŐS et al. 1989,140. 118 BM 306., 397-1927. V. sz. r. a községi szervezetről; FML Előszállás község képviselő-testületi jegyzőkönyve. 1928. április 28. 249
