Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Farkas Gábor (fj. A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896-1938 cselédséget. A béresek a konvenciót természetben követelték, és emellett nagyobb összegű pénzt kívántak. A szerződés megkötésekor vita támadt a cselédek képviselői és az uradalom vezetői között, mert a cselédség két tehéntartást követelt. Az események 1919. február közepétől felgyorsultak, és az uradalom felosztásáról ekkor komolyan tárgyaltak. A földművelésügyi miniszter földreformtervezete az uradalomnak mindössze 400 katasztrális hold földet hagyott volna vissza. A reform megvalósulásával a rend heteken belül feloszlott volna, mert anyagi alapjától fosztották volna meg. Az uradalmi vezetők (most is, akárcsak 1848-ban) intézkedéseket tettek az uradalom felosztása utáni életük megszervezésére. Előszálláson megjelentek a kormány földbirtok-politikai megbízottai, akik március 18-án bérletföldeket osztottak. A tervezet szerint az uradalom felparcellázására és a földek juttatására 1919 őszén került volna sor. A jószágkormányzóság elhatározta, hogy mindaddig Előszálláson marad, amíg az utolsó hold földet kiosztják. A földigénylés 1919 márciusában megindult. A földmunkások a kormány elképzelését meg akarták kerülni, forradalmi úton akarták az uradalom teljes területét megszerezni. A földfoglaló mozgalom a földművelésügyi államtitkár tudomására jutott, aki a földreform lefolytatására miniszteri megbízottat küldött Előszállásra. A cselédség nem lelkesedett a földosztásért; tudta, hogy nem rendelkezik az önálló gazdaság létesítéséhez szükséges feltételekkel. Ugyanakkor a herczegfalvi agrárproletárok, a szőlőhegyek zsellérei, a napszámosok teljes létszámmal csatlakoztak a forradalmi követelésekhez. Az uradalmi vezetők a tömegmozgalmat reálisan értékelték, és érthetőnek tartották, mivel a pusztai emberek a földszerzés elől mindeddig el voltak zárva. A földkövetelés teljesítése esetén az uradalom még 1919 tavaszán elveszítette volna területének 50%-át. Egyelőre azonban három és félezer hold földet adtak ki kisbériéiként és egy 300 holdas legelőt. 1918 szilveszteri beszédében az apát az ország szomorú állapotáról beszélt; utalt a kormányelnök, „Károlyi Mihály enerváltságára”, akiből „afinis Hungáriáéjajveszékelése”volt érzékelhető. Egyébként a szerzetes tanító rendek: bencések, premontreiek, kegyesrendiek, ciszterciták, pálosok, minoriták, ferencesek memorandumot juttattak el a kormányelnökhöz, melyben kérték, fontolja meg nagybirtokaik kisajátítását, mivel ezzel lehetetlenné válik a magyar nemzeti kultúrában való részvételük. E memorandumban részletes felsorolás olvasható a szerzetes tanító rendek létszámáról, a kötelezettségekről, melyeket még tanító renddé válásuk alkalmával kiadott megbízólevelük tartalmaz. (Innen is tudjuk, hogy 1918-ban a cisztercita rend 8 házban működött, és 130 tagja, valamint növendéke volt. A rend öt gimnáziumot működtetett 2 236 tanulóval; hittudományi főiskolája, 15 plébániája volt, és viselte a kegyúri terheket.) Rémig apát úr ez időben több ízben is hangoztatta, hogy a ciszterci rend (a többi szerzetes tanító rendhez hasonlóan) ország- és nemzetfenntartó tényező.59 A bolsevizmussal létrejött új hatalmi struktúra (márc. 21.) véget vetett a földreform vagy a kollektív gazdálkodás vitájának, és az államhatalom egyöntetűen a termelőszövetkezeti gazdálkodás mellett foglalt állást. A földkérdést a proletárelv értelmében döntötték el. A márciusi változások biztosították az uradalmi termelés folyamatosságát. A proletárdiktatúra létrejöttéről Herczegfalváról értesítést kaptak az előszállási lakosok. A községből március 25-én négy fegyveres érkezett a kastélyba, akik a fegyvereket és az uradalmi pénztárt magukhoz vették. A kasszában 36 ezer 50 korona volt. A földművelésügyi kormányzat az uradalom (termelőszövetkezet) vezetésére Domokos Ákos menekült erdélyi mezőgazdasági szakembert küldte, akinek volt némi ismerete Előszálláson, mivel a Búza Barna-féle földreform előkészítése során a kastélyban tartózkodott. A birtok szocializálására április elején tették meg a lépéseket. A Pártos Mór által kiállított bizonyítvány szerint az uradalom április 20-án lett termelőszövetkezet. A szervezési teendőket április 16-án fejezték be, amikor a bizalmiak aláírták az uradalom szocializálását. Ebben lefektették a szocialista nagyüzem működésének elveit, és egyben kimondták, hogy a termelőszövetkezet átveszi az uradalmi tisztikart. A járási gazdasági felügyelő a nyilatkozatot pótlólag felterjesztette a megyei szocializálási központhoz, ahonnan a válasz április 24-én jóváhagyólag érkezett meg. A tisztikar a rendi érdekeket kívánta érvényesíteni. A bevételeket az uradalmi folyószámlára utalták: így április 18-án a sertésforgalmi vállalat által átvett 791 hízósertés árát is, melyet a szerb megszállástól tartva közélelmezési célokra vettek igénybe. Ugyancsak ezen okokból szállították el a szemes terményt. Rekvirálás is történt az uradalomban: A hadsereg ellátására 6 ezer birkát és a szarvasmarha-állomány 8%-át akarták igénybe venni. A termelőszövetkezeti vezetőség a bizalmi férfiakkal egyetértve bizonygatta, hogy a rekvirálás végrehajtása a szövetkezeti gazdaság anyagi romlását eredményezné. A rekvirálók öt alkalommal jelentek meg Előszálláson, mire az igénybevételi kontingensről megegyezés születhetett. A Kommün idején az uradalom vezetése megoszlott az első jószágkormányzó, Wéber Márton és a másod-jószágkormányzó, Hagyó Kovács Gyula között. Az első kormányzó a külső munkákat tartotta kézben, míg Hagyó Kovács a központi irányítást végezte, az irodai teendőkkel együtt. A Kommün ugyanis Hagyó Kovácsot bízta meg a termelőszövetkezet vezetésével. Ő tárgyalt a rekvirálókkal, a terményt követelőkkel. A Kommün alatt Előszállásról 3 800 birkát szállítottak el. (Ezek közül 850 darabot a szomszédos gazdaságoknak kellett átadniuk.) Szarvasmarhákból 65 került ki, de közellátásra átadtak még 3 300 mázsa gabonát, 254 mázsa birkagyapjút. Utóbbi Fehérváron (a sóstói barakkokból) 59 VeML Ap. lt. Békefi Rémig irathagyatéka. A. 1919. Nr. 66. 231
