Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896—1938 által „rájuk erőszakolt” harmadik tanítói állást szüntessék meg. A község terhesnek érezte, hogy egy harmadik tanítót is el kell tartania. Az iskolai felügyelő és a szolgabíró szerint viszont a községben nagyszámú volt a gyermeksereg, a tanítói létszámot nem leépíteni, hanem növelni szükséges.27 1872. január 26-án a herczegfalvi plébános az apátnak írt levelében két segédtam'tó beállítását szorgalmazta. Az egyik státus azonban csekély díjazású volt, így az 1871. szeptemberben meghirdetett tanítói állásra nem volt jelentkező. A községi elöljáróság kész volt kiegészítő javadalmat adni a tanítói fizetéshez. A végleges összeg megállapítását az apát véleményének ismeretében akarták rendezni. Az iskola fenntartási költségeihez az apátság háromnegyed részben hozzájárult.28 Az 1880. október 28-i felmérés alkalmával Herczegfalván 370 tanulót írtak össze, de az ismédőiskola két osztályába további 140 tanuló járt. 1881-ben a 4 tanterem összesen 200 négyzetméter alapterületű volt.29 Az előszállási iskola 1868-ban kifogástalan állapotban volt. Fenntartója az uradalom. A korabeli feljegyzés szerint az épület egy tanteremből és egy tanítólakásból állt. A tanítást télen rendszeresen látogatták a tanulók, de tavasztól őszig kevesebben. 1868 őszén 46 fiú és 47 lány volt iskolaköteles. A vármegyei iskolatanács 1874. február 3-án az előszállási pusztákon élt tanköteles gyermekek iskoláztatási kérdéseiről tárgyalt. Megállapították, hogy a gyermekek nagyobb része nem látogatta az iskolákat. Ennek oka a szülők alacsony szociális helyzetében keresendő, megfelelő ruházat híján a gyermekek nem tudtak iskolába járni. Rendszertelen volt az oktatás. A tanító látta el a jegyzői teendőket is, és ezért elhanyagolta az iskolai munkát. A megyei szervek szorgalmazták, hogy Előszálláson e két státuszt betöltő tisztséget válasszák szét. Az 1875-1876. tanévben keletkezett jelentés szerint Előszálláson a kegyúr által fenntartott iskolaépület jó állapotú volt. Téglából épült, fazsindely fedte, a padlóval, részben téglával burkolt tanterem világos volt, 20 padot helyeztek el benne. Egy-egy padban 3-4 tanuló ült. Az iskolakötelesek száma 78 volt. Idejártak az előszállásmajori, gulyamajori, kelemenhalmi, öreghegyi iskolaköteles gyermekek. Utóbbiak 20 tanulót járattak ide iskolába. Gulyamajor egynegyed óra, Róbertvölgy félóra, Kelemenhalom szintén félóra járásra volt az iskolától. Ménesmajorban 1872-ben épült iskola. A tankötelesek száma itt 16 volt. A négyablakos terem világos volt. Nagykarácsonyszálláson az iskola egy régi épületben volt, amelyen egy ablak adta a világosságot. A tanteremben 12 padban 41 tanköteles ült. Ez az épület még pusztai viszonyok között is rendkívül primitívnek hatott. Gazdasági épületből, kevés munkaráfordítással alakították ki az egyetlen helyiséget, melyben a tanító is lakott.3" A kiskarácsonyszállási iskolaépület korszerűtlen, egyablakos volt. Hozzátartozott Antalmajor, amely félórai járásnyira feküdt Kiskarácsonyszállástól. A györgyszállási iskola is korszerűden, talaja földdel döngölt volt. Itt 18 fő volt iskolaköteles. Kisgyörgyszállás tartozott ide, amely félórai járásnyira esett az iskolától. Az iskolai felszerelésről a kegyúr gondoskodott, a tankönyveket az apát szerezte be. A karácsonypusztai iskolákban vándortanítót alkalmaztak.31 Az uradalom csak a cselédek fiainak engedte meg az előszállási iskola látogatását.32 1907-ben jelentette a tanfelügyelő Fejér vármegye alispánjának, hogy a herczegfalvi iskolaépület leromlott állapotú, az 5 tanító kevés az oktatási feladatok ellátásához. A tanügyi hatóság szerint a község képtelen volt fizetni a nyolc tanerőre tervezett intézményt. A hatóság véleménye az volt, hogy az uradalomnak kell támogatást adnia az iskola számára. Az uradalom nem zárkózott el a segélyezés elől, de leszögezte, hogy a pusztákon tíz tantermet tart fenn, hét tanítót fizet, és a herczegfalvi községi kultuszkiadásokhoz évente 430 koronával járul, továbbá pótadójából az iskolaalaphoz nagyobb mennyiségben pénzt szolgáltat.33 Vajda Ödön zirci apát szerint az uradalom meg fogja találni a módját annak, hogy az építéshez anyagilag hozzájáruljon. Az előszállási uradalom kormányzója azon a címen, hogy a herczegfalvi iskolába a cselédek gyermekei is jártak, évi 800 koronát ajánlott fel az iskola működéséhez, az építéshez pedig 4 ezer koronát adott. A községi új iskola 1909. szeptember első napjaiban készült el, és szeptember 19-én Vajda Ödön apát avatta fel.34 1909-ben a község elöljárósága intézkedett, hogy a szőlőhegyekben, Öreghegyen, Daruhegyen az állam által építendő iskolák működése zavartalan legyen. Az iskolák építéséhez a község ingyen telkeket szerzett, és még évekkel ezelőtt ráíratta a kincstár nevére. Az iskolák fenntartása érdekében az érdekelt szőlőhegyi lakosságot 5%-os pótadóval terhelte meg a herczegfalvi elöljáróság. A régi épületben két termet 1909-ben lakássá alakítottak át, de 1910 novemberében a községi közgyűlés arról határozott, hogy a harmadik teremből lakás és iskolai szertár legyen. Az átalakítási munkákat a 27 ERDŐS et al. 1989,100-101. 28 VeML Ap. It. Archivum vetus. C 3856 A. 1872. 29 SZVL Historia Domus. Herczegfalva. (Másolat.) A. 1880, 1881. 30 VeML Ap. It. Az előszállási kormányzóság iratai. 3. d. A. 1866. Konvenciós tabella; FARKAS 1991,168. 31 VeML Ap. It. Archivum vetus. C 3949 A. 1876. 32 FML Gergelyi Béla: Előszállási iskolák. (Kézirat.) 33 Fejérmegyei Napló 1896. július 15. 34 VeML Ap. lt. Az előszállási kormányzóság iratai. Iskolaügyek. A. 1908; Fejérmegyei Napló 1909. szeptember 23.; SzVL História Domus. Herczegfalva. (Másolat.) A. 1909. 217
