Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896-1938 4. Kiskarácsonyszállás Szántó 2 296 1 222 Kert 10 1 423 Rét 45 437 Legelő 229 1 519 Erdő 46 531 Nádas 8 1 415 Beltelkek, utak-fasorok 32 845 Adómentes 72 388 Összesen 2 742 1 450 1. tábládat A művelési ágak területe uradalmi kerületenként Művelési ágak Terület Katasztrális hold Négyszögöl Szántó 21 350 192 Kert 119 868 Rét 2 468 1 254 Szőlő 33 824 Legelő 4 591 72 Erdő 1 223 1 005 Nádas 179 623 Beltelkek, utak-fasorok 447 222 Adómentes 867 38 Összesen 31 280 298 2. tábládat A művelési ágak összterülete Megjegyzés;: az erdőterületből állami kezelés alatt állt 1115 katasztrális hold, és uradalmi művelésű volt 1 008 hold 1 005 négyszögöl. A mezőgazdasági terület nagysága 30 165 hold 298 négyszögöl volt. A termelés a jövedelemszerzés érdekében folyt, a piaci viszonyok határozták meg a kereskedelmi életet. Piaci növények: a kenyérgabona, tengeri, zab, repce, dohány. Utóbbi növény intenzívebb termelését 1894-ben kezdték el. Az állattenyésztés fejlesztésével növekedett a takarmányok termelése. A lucerna, vörös here, zabosbükköny, baltacim, csalamádé, köles, mohar, árpa, burgonya, répa évről évre mind nagyobb területeket foglalt el. Az uradalomban biztos termést adott a lucerna. A gyengén termő talajokba baltacim került. A kokasdi kerületben díszlett a vörös here. A lucernát évente három alkalommal, a vörös herét kétszer, a baltacímet egyszer kaszálták. A baltacim tarlóját a hó leeséséig legeltették. Zabosbükkönyt valamennyi kerületben vetettek, mert biztos termőnek bizonyult. Búza-, rozsvetés fekete vagy zöldugar földbe került, de kukorica után is vetették. A rozsvetést mindig az árpa kiszórása követte. A kenyérgabona háromszori szántás után került a jól megmunkált talajba, szeptember 1-től október 15-ig. Őszi mélyszántást igényelt az őszi árpa és a zab. Tavasszal az árpa és zab alá nem szántottak, hanem a talajt vasboronával porhanyították. A tengeritermés az uradalmi szükségletet nem fedezte, a szükséges mennyiséget a piacon vásárolták fel. Az uradalomban a székely és a cinquantin tengerit vetették. A művelést lovas igával végezték, ezzel napszámbért takarítottak meg. A székely tengerit 47, a cinquantint 63 cm sortávolságra vetették, ezáltal biztosították a lójárást a sorok között. A 21 350 hold szántóföldből 20 100 holdat vetésforgóban műveltek. (A konvenciós szántóterület 1 250 hold volt.) Az uradalmat a dunaföldvár-fehérvári vármegyei út szelte ketté. Eszerint különböztették meg a felső (4) és az alsó (6) kerületeket. 206