Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)

Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Szabados György: Könyves Béla király? Egy székesfehérvári királysír azonosításáról

Szabados György: Könyves Béla király? Egy székesfehérvári királysír azonosításáról

mert könyvei voltak, amelyekből mint püspök végese a kánoni imádságokat. ” 30 Csakhogy püspöksége nagybátyja, Szent László király (1077—1095) halálával (1095. július 29.) véget ért, és nem érteni igazán, mi indította őt — avagy a temetést végző fiát, II. István királyt (1116—1131) — arra, hogy 20 és fél év múltán, amidőn 1116. február 3-án elhalálozott, egy idejét múlt tisztségére emlékeztessen a körmeneti kereszt; a sírmelléklet több darabja közül az egyik. Ráadásul a régebbi, zarándokkereszt-értelmezésnek — egyúttal a III. Bélaként való azonosításnak — sokkal kézenfekvőbb történelmi alapja van. Kiindulásul újra Erdy Jánost kell megszólaltatnunk: „mivel efeszület %arándokpálc%a volt, arról is tesz kétségtelen bizonyságot, bogy asz kinek jobbjában találtatott, a szentföldön zarándoklóit, vagy legalább készjilt oda zarándokolni. ”31III. Béláról pedig két, egymástól független forrás is hírül adja, hogy feltett szándéka volt Jeruzsálem visszafoglalására keresztes hadjáratot indítani, ám ebben a halál megakadályozta. Végakaratában második fiára, Andrásra - a későbbi II. András királyra (1205—1235) — bízta fogadalma beváltását; más kérdés, hogy a herceg a szentföldi útra szánt haddal és vagyonnal bátyja, Imre király (1196—1204) ellen támadt.30 31 32 Számomra ezért sokkal valószerűbbnek tűnik, hogy a holttest mellé helyezett kereszt egy kényszerűen meghiúsult zarándoklati fogadalom sajátos „beváltását” jelképezi, és ekképp III. Bélához kapcsolódik, mintsem hogy Kálmánhoz egy 20 évnél is régebben felhagyott püspöki méltóság iránt érzett nosztalgiát kössünk. Ennélfogva számolni kell azzal is, hogy a sírba tett feszület aktuális jelentése más lehetett, mint az életben betöltött eredeti rendeltetése. Látni való, hogy a kereszt három eltérő régészeti értelmezéséből támadt bizonytalanság nem alkalmas perdöntő erejű érv kidolgozására.

Érdemesebb hát a személyek története felé fordulnunk. E történet jó része a krónikák lapjaira van írva, de néhány apró mozzanatát a csontokból is ki tudja olvasni az antropológia és az orvostudomány. Tekintettel arra, hogy ma csupán az uralkodói házaspár maradványairól lehet ellenőrizhető állításokat tenni, a másik három sírról nem szólok.

Kálmán és III. Béla sorsában feltűnő párhuzamok akadnak. Mindkét uralkodó hasonló életkorban hunyt el. Kálmán, amint azt fentebb láttuk, I. Géza király (1074—1077) legidősebb életben maradt fia volt, ezért időnap előtt elhunyt bátyjait beszámítva világra jövetele bajosan keltezhető 1070 elé,33 ennélfogva mintegy 46 évesen hunyt el. III. Béla pedig II. Géza király (1141—1162) második fiaként látta meg a napvilágot. Mivel bátyja, a későbbi III. István király (1162—1172) 1147 nyarán született, őt Béla 1148-nál korábban nem követhette, ilyenformán 48 életévnél több nem adatott meg neki.34 Könyves Kálmán és III. Béla családi történetében is húzódnak párhuzamok: mindketten túlélték első asszonyukat, mindketten újra megnősültek, ám gyermekeik csak első házasságukból születtek.35

A családi történetek közötti párhuzamok azonban itt véget érnek. Béla első házassága jóval termékenyebbnek bizonyult, mint Kálmáné. Érdemes ezen a ponton a királynéknak is kellő figyelmet szentelni, hiszen az ő szervezetük állta ki a szülések megpróbáltatásait. Eleutheria/Felicia három gyermeknek adott életet, Lászlónak, Istvánnak (a későbbi királynak) és lányuknak, Zsófiának.36 III. Bélának ezzel szemben hét gyermeke volt. Négy fiát és két lányát ismerjük név szerint. A Zágrábi Krónika a fiúkat sorolja fel, Imrét, Andrást (akik királyságra jutottak), Salamont és Istvánt; külhoni kútfőkből Konstanciáról és Margitról van tudomásunk, valamint a már említett, várandósán elhunyt hercegnővel is számolhatunk.37 Anna testét ebből következőleg jobban megviselte az anyaság, mint Eleutheria/Feliciáét. A királynéi csontokon elvégzett természettudományos vizsgálatok sokszori szülés következményeit mutatták ki. Paleopatológiai szempontból Regöly-Mérei Gyula elemezte a női csontvázat, és osteoporosist (csontritkulást) mutatott ki rajta. Felfigyelt arra, hogy

30 SS Rer Hung I, 432-433.

31 ÉRDY 1853,46.

32 A Kölni Királykrónika előadásában III. Béla „második fiára várakat, nagy birtokokat hagyott, ésjeruzsálemi útjához amefyre még őmaga tettfogadalmat, megszámlálhatatlan vagyont biztosított. Az ifjú atyja halála után, midőn hatalma korlátlanná vált, mint ez az életkor oly gyakran, tékozló és könnyelmű módon a kapott pénznek hamar a nyakára hágott. Ezért midőn a megszokott fényűzéshez készletei elapadtak, elhatározta övéivel, hogy elfoglalja bátyja királyságát. ” (CFHH 1,482) Ezzel egybevág III. Ince pápa (1198-1216) 1198. január 29-én András herceghez írott levele. „Értesültünk arról, hogy midőn atyád, a neves emlékezetű Béla, Magyarország királya életének végéhez közeledett és felgyógyulásának reménye teljesen szertefoszlott, Istennek tett fogadalmát, amely szerint Jeruzsálem földjére erős haddal és kitárt karokkal, de alázatos szívvel és szelíd lélekkel látogat, az atyai átok fenyegető terhe mellett ígéretedre bízta, hogy teljesítsd azt. Te ekkor megértvén az ő kegyes akaratát, amely megparancsolta a fogadalom haladéktalan beváltását, felvetted a kereszt jelét. Mégis, amidőn atyád elhalálozott, bár ajeruzsálemi útra készülődést színlelted, a vállaltfeladatról megfeledkezvén fegyvereid élét, amit a kereszt ellenségeire hllett volna irányítanod, bátyád és a Magyar Királyság ellen fordítottad, és sokakkal együtt gonosz tanácsra a királyifelséggel harcba bocsátkoztál... ” (RI 1,17. [10. sz.])

33 KRISTÓ - MAKK 2000,135. V.ö.: WERTNER 1893a, 216. (Utóbbi szerző 1074 körüli éveket valószínűsített.)

34 WERTNER 1893a, 315—316, 354. Mivel II. Gézának lányai is lettek, Pauler Gyula szerint a második fiú nem biztos, hogy egyúttal a második gyermek volt, így Béla később, talán 1150-ben született (PAULER 1900, 28). Engel Pál nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy amikor Béla 1163 végén Bizáncba került, akkor őt Ioannes Kinnamos bizánci történetíró gyermekként említi (ENGEL 1987, 621. vö. ÁMTBF 217-218).

35 Kálmán nem ismerte el sajátjának házasságtörő második felesége fiát (SS Rer Hung I, 429).

36 SS Rer Hung 1,426, 444.

37 SS Rer Hung 1,211; ÁMTBF 259. V.ö. WERTNER 1893a, 374-377; PAULER 1900, 33.

197