Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Pokrovenszki Krisztián: A Szent István Király Múzeum régészeti kutatásai Fejér megyében. 2015 - 2016
A Szent István Király Múzeum régészeti kutatásai Fejér megyében. 2015-2016 2016 Belsőbáránd - Aba - Seregélyes terepbejárásai (1. kép 1a, 1b, 1c) terepbejárás Az előző évhez hasonlóan tovább folytattuk kutatásunkat a megye lelőhelyeinek bővítése és az Árpád-kori megtelepedések vizsgálata céljából. 2016-ban Seregélyes — Belsőbáránd — Aba területére terjedtek bejárásaink. A Belsőbáránd — Aba közötti területen számos, főként római kori lelőhelyet azonosítottunk, melyeket múzeumbarát fémkeresősök segítségével is megkutattunk. A római kor mellett azonban sikerült Árpád-kori megtelepedések nyomait is megfigyelnünk a Dinnyés- Kajtori-csatorna nyomvonala mentén, egymástól nagyjából 2—3 km távolságban, mely alapján akár a korabeli utak is kiszerkeszthetőek. Pokrovens^ki Krisnán — Belegrai Tamás Bodajk, Homoki-dűlő; Proletárföldek (1. kép 2; 5. kép) tervásatás Az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportja által tervezett lelőhelyhitelesítési program keretében, a Szent István Király Múzeummal összefogva - egy amatőr fémkeresős által beszolgáltatott veretek nyomában - kezdődött meg a kutatás a Bodajk északi határában fekvő Proletárföldeken. A beszolgáltatást övező bizonytalanságok miatt 2016 nyarán nemcsak a feltételezett 10. századi lelőhelyen kezdtük meg a feltárásokat, hanem az esetleges eredménytelenség miatt a tőle 330 m-re fekvő Homoki-dűlőn található, 2010-ben előkerült avar kori temető területén is. A kutatás eredményeként közel 40 év elteltével újabb honfoglalás kori temető 14 sírja került elő Fejér megye területén, valamint napvilágot látott egy kelta temető 12 hamvasztásos és 2 csontvázas sírja. A kelta sírmező kiemelkedően gazdag volt, több fegyveres (kardok, lándzsák, pajzsdudor) sír mellett igen gazdag és sokszínű kerámiaanyag és ékszerek (nyakperec, kar- és bokaperecek) láttak napvilágot. A 10. századi temetőt főleg szegényes mellékletű (bronzkarikák, vaskések, huzalkarperecek) és többségében rabolt sírok jellemezték. Ez alól mindössze a 6. sír volt kivétel, amelyből a teljes sír területét érintő rablás ellenére kengyel és íj markolatcsont került elő. Bodajk - Homoki-dűlőn lakossági bejelentés nyomán 2010-től 2011-ig 115 sírt tártak fel a Szent István Király Múzeum munkatársai. A leletanyag alapján már ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a temetőt az egész avar koron át használták. A 2016. évi tervásatás során további 37 temetkezés került elő. A sírok nagyrészének bolygatottsága ellenére is szép számban leltünk mellékleteket (bronzból készült kereszt, láncok, csipesz, bronzpántos kis favödör, gyöngynyakláncok, különböző ezüst és bronz fülbevalók, csontfésű, vasbárd). Kerámiaedények kevés sírban rejlettek, annál több azonban a túlvilági útravalónak szánt ételről tanúskodó állatcsont. A kora avar kori sírok közé ásott késő avar koriak kivétel nélkül elkerülik, vagy legfeljebb igen kis részen metszik a korábbi temetkezéseket. A szuperpozíciók, a temetkezési szokások, valamint a fellelt leletanyag alapján felállítható a temető belső időrendje, és árnyalt képet alkothatunk az itt temetkező közösségről. A tervásatást megelőzően a Forster Központ Régészeti Szolgáltatási Főosztályának szakemberei végeztek magnetométeres felmérést. A lelőhelyek térinformatikai felmérésébe, dokumentálásába bekapcsolódott az ELTE Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke. Az együttműködés eredményeképpen a lelőhelyről nagyfelbontású ortofotó-térkép és az ásatás környezetének domborzati viszonyait mutató domborzatmodell készült, elősegítve a pontos régészeti dokumentáció készítését és a további régészeti kutatás lehetőségeinek vizsgálatát. Munkánkat három egyetem régészeti tanszékeiről érkezett hallgatók (PPKE, PTE, ELTE) és önkéntesek segítették. 5. kép Pét kés Zsolt — Szűcsi Frigyes 188
