Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960 - 62-es feltárás
Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960-62-es feltárás szelvényt 21 stratigráfiai egység alkotja,306 219 cm-től sűrűsödött a leletanyag. A 219 és 236 cm közötti (12.) rétegben egy falszakasz is jelentkezett, amely így két részre osztotta a szelvényt. A továbbiakban a két oldalt ’a’ és V jelzettel látták el, a keveredések elkerülése érdekében. Mélység (cm) Sorszám Mélység (cm) Sorszám Mélység (cm) Sorszám 0-30 1. 153-174 8. 279-307 15. 30-52 2. 174-189 9. 307-323 16. 52-75 3. 189-204 10. 323-344 17. 75-87 4. 204-219 11. 344-354 18. 87-110 5. 219-236 12. 354-361 19. 110-130 6. 236-259 13. 361-385 20. 135-153 7. 259-279 14. 385—405 21. A műhely létére utaló leletek a 13. rétegben jelentek meg először: kettő vassalak és egy öntőtégely töredéke.307 Az öntőtégely-töredék formájáról és méretéről nem rendelkezem információval, kutatásom során a naplóban jelzett tárgyat308 a raktárban nem találtam meg. A szelvény közel teljes kerámiaanyaga leltározásra került, viszont az imént tárgyalt fémmegmunkálási eszköz nem szerepelt közöttük. A 14. rétegben három vassalak-/fémolvadéktömböt, a 16-ban két fémolvadéktöredéket találtak. A további stratigráfiai egységekből nem kerültek elő egyértelműen a műhelyhez köthető leletek. Az objektum korszakolása a legproblémásabb kérdéskör. Fitz Jenő a naplóban 15—16. századinak határozta meg.309 A kerámiaanyag meglehetősen kevert az egész szelvényben (15-17. század). A megfigyeléseim alapján a 12. rétegtől megváltozik a leletanyag összetétele, ami összefüggésbe hozható a - korábban már tárgyalt - falszakasz megjelenésével. A felsőbb rétegek régészeti anyaga (kerámia és fém) a 16. század végére és a 17. század első felére tehetőek. A rétegsor — 13-tól lefelé haladva — a 15. század második fele és a 16. század első harmada között datálható. Három érmét ismerünk310 az utóbbi rétegekből, melyek meghatározóak voltak a periodizáció tekintetében. A 13-ból kettő, a 15. század második felére helyezhető érme származik: Hunyadi János kormányzósági verete311 és Hunyadi Mátyás dénárja.312A 17. rétegben talált veretről csak a napló szolgáltat információt,313 így tudjuk, hogy egy I. Ulászló dénárról van szó. Típusa alapján 306 r£tegek a naplóban nincsenek számozva, csak cm-ben megadott mélységüket adták meg, a könnyebb ádáthatóság érdekében sorszámmal láttam el az egységeket és a fend táblázatban összesítettem. 30, A fend táblázatban szürke háttérrel jelöltem azokat a rétegeket, amelyekből a fémmegmunkáló műhelyre utaló régészeti anyag származik. 308 Az ásatási napló sem ír bővebben a kérdéses tárgyról. 309 A műhelyet biztosan nem a 15. század első kétharmadában nyitották, mivel az ebben a korban emelt kápolna méterekre van tőle. Elképzelheteden, hogy egy szakrális épület közveden szomszédságában fémfeldolgozót létesítsenek. 310 Se az általam közölt leltárkönyvben, se a raktárban nem találhatóak. Korábbi munkám során (BELEGRAI 2013) felgyűjtöttem a leltárkönyvekben található összes Csókakőhöz kapcsolható régészeti anyagot. A Numizmatikai leltárkönyvben szerepel négy érme, melyek előkerülési helyénél csak a község neve szerepel, ami alapján akkor úgy véltem, hogy beszolgáltatott leletekről van szó. Jelenlegi kutatásom során újra elővettem a Numizmatikai Leltárkönyvet és összevetettem az ásatási napló éremleírásaival, mindegyik darab egyértelműen a vár 1962-es feltárásából származik. 311 Hunyadi János (1446-1453) kormányzósági verete, anyaga bronz (elveszett), ltsz.: 65.15.1. (SZIKM NLK) 312 CNH. 232: Hunyadi Mátyás (1458-1490) ezüst verete. AV: Négyeit pajzs a magyar csíkokkal, a cseh oroszlánnal, a kettős kereszttel és a dalmát párducfőkkel, közepén szívpajzs a hollóval. Körirat: M Mathie R Vngarie. RÉV: Jobb felé ülő koronás Mária dicskörrel, ölében a kis Jézussal, körben: PATRON-VNGARIE, oldalt pénzverőjegyek (elveszett), ltsz.: 65.15.3. (SZIKM—NLK; RÉTHY 1899, II. 30; UNGER 1997, 180) 313 A múzeumi leltárkönyvek egyikébe se került be a veret. A naplóban megadásra került a pontos típusa: CNH. 146/a (RÉTHY 1899, II. 21). A kutatás számára nagy veszteség az érme - vagy szakszerű leírásának - hiánya, mivel gazdaságtörténeti eseményekkel hozható összefüggésbe és numizmatikailag jól kutatott. Huszár Lajos több tanulmányában foglalkozik ezzel a típussal: HUSZÁR 1956, 199—200; 1964,199-207. 133
