Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960 - 62-es feltárás
Belegrai Tamás: A. csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960-62-es feltárás /. csoport 1 /a típus (Vll. 4.1—6.) Sorszám Jelzet Lelőhely Leltári szám Képtábla VII.4.1.18604 I. régió, 8. szelv. 205—211. 17. t. 17. VII.4.2.111601 I. régió, 11. szelv. 75—171. 16. t. 1. V1I.4.3.112604 I. régió, 12. szelv. 325—339. ' ....................17. t. 7. VTI.4.4.112605 I. régió, 12. szelv. 372-400. 16. t. 4. VII.4.5.SZ20 Szórvány 17. t. 2. VTI.4.6.SZ28 Szórvány .. ..... ■ - . .... „C” alakú, keskeny magas szárú sarokvasak. Felerősítésük három tüskével történt, visszahajló szárvégein egy-egy található, a harmadik pedig a sarokvas közepén került kialakításra. Az 1 /a csoport példányai a VII.4.6-os darab kivételével nagyméretűek. Szélességűk 8—10,5 cm, hosszúságuk 5—7,5 cm. A szárvégek magassága 1,1—1,6 cm. Vastagságuk 0,5—0,6 cm. Az oldalaik magassága egyenletes, csak a szárvégeiknél tapasztalható megvastagodás. Ez alapján a sarokvasak fejlődéstörténetének második fázisába sorolhatóak. A korábbi típusoknál a szárvégek jelentősen magasabbak, 2,5—3 cm-esek.23' Ezeket Kalmár János a 16. századra keltezi. Ellenben a VIL4.3-as és a VII.4.4-es sarokvas a — már többször említett — 12. szelvényből (kápolna) került elő, így kora a 17. század második felére tehető. A VII.4.2-es darab szintén a 17. századra, a VII.4.1-es viszont a 16. század végére keltezhető. A VII.4.5-ÖS és VII.4.6-OS sarokvasak szórványok, rétegtani alapon nem datálhatóak, formájuk és méretük tekintetében a 16. század második felében használhatták őket.237 238 1 / b típus (l TI. 4.7—9.) Sorszám Jelzet Lelőhely Leltári szám Képtábla VII.4.7.14601 I. régió, 4. szelv. 25-35. 17. t. 6. VII.4.8.113601 I. régió, 13. szelv. 0—79. 17. t. 10. VII.4.9.121601 I. régió, 21. szelv. 0—90. 17.t. 12. Az 1 /b típus tagjai kialakításukban megegyezőek az 1 /a kategóriába sorolt darabokkal, egyedül szárvégeik magasságában különböznek. Szélességük 8—8,2 cm, hosszúságuk 5,6—6 cm. Szárvégeik magassága 0,7—0,8 cm. Vastagságuk 0,5—0,6 cm. A sarokvasak oldalainak magassága még itt sem egyenletes, ezeknél a példányoknál is a szárvégek magasabbak. Viszont jóval minimálisabb a méretbeli eltérés, mint ahogy azt az 1/a típus sarokvasainál tapasztaltuk. Kalmár János beosztása szerint a fejlődésben a harmadik szinten állnak.239 Keltezésük rétegtani viszonyuk alapján a 17. századra határozható meg, mindhárom sarokvasat felső, hódoltságkori rétegben találták. 237 KALMÁR 1959,13. 238 IRÁSNÉ MELIS 1974, 278. 239 KALMÁR 1959, 13. 117
