Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960 - 62-es feltárás
Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960-62-es feltárás IV. 3.2-3. Négy elő szkénék Sorszám Jelzet Lelőhely Leltári szám Képtábla IV.3.2.236210 II. régió, 3. szelv. (sic!) 6. és 7. szelv. között 279—307. 10. t 2. IV.3.3.SZA607 Alsóvár szórvány ^-..-....... 10. t. 4. A szekercék méretben és formában egyaránt hasonlóak. Mindkét példány nyakban tört el.192 Hosszúságuk 8,5 cm; 9 cm, pengeszélességük 7,6 cm; 5,6 cm. Nyaka (IV.3.2.) 3,5x2 cm. A IV.3.2-es szekerce aszimmetrikus kialakítása alapján193 minden kétséget kizárólag az ácsszerszámok közé sorolandó. A négyelő szekercéket a zsindelykészítés során használták. A fatörzset fűrésszel egyenlő darabokra194 vágták, majd ezeket baltával négyfelé hasították. Ezt követően a negyed hasábokat195 kisbabával zsindely vastagságúra alakították. A IV.3.2. balta a II. régió 3. szelvényének utolsó előtti rétegéből származik, a 16. századra keltezhető. A IV.3.3-as példány az alsóvár területéről származó szórvány, pontos párhuzama az ozorai várból ismert, ami alapján a 17. századi használat határozható meg.196 IV.3.4. Acss^ekerce Sorszám Jelzet Lelőhely Leltári szám Kép tábla IV.3.4.SZ11 Szórvány 10. t. 1. A töredék hosszúsága 10,1 cm, pengéjének hosszúsága 9,8 cm. Nyélcsöve hiányzik. Nyaka 1,5x4,5 cm. Aszimmetrikus kiképzése szerint biztosan az ácsszerszámok közé tartozik.197 A IV.3.3-as baltához hasonlóan jobbkezes szerszámként használták. Nem köthető se régióhoz, se szelvényhez. Rétegtani alapon ebből kifolyólag nem lehet keltezni, viszont párhuzamba állítható egy ozorai nyélcsöves ácsszekercével, melyet Gere László a 17. századra datál.198 IV.3.5. Csákánybalta-töredék199 Sorszám Jelzet Lelőhely Leltári szám Képtábla IV.3.5.13601 I. régió, 3. szelv. 140-180. 10. t. 5. A csákánybalta vízszintes élének töredéke. A töredék hossza 6,7 cm, élszélessége 5 cm. A csákánybaltákat a várakban a palánképítések során használták.200 Az I. régió 3. szelvényében találták, a kerámialeletek által a 16. század végére tehető a használata. Az ozorai vár fémanyagában is van csákánybalta, mely pengéjének formája és mérete párhuzamba állítható a csókakői darabéval.201 192 Az ozorai vár négyelő szekercéi szintén nyakban törtek el, Gere László azonos készítési módot és származást feltételez (GERE 2003, 48). 193 Jobbkezes balta. 194 Csutakok (Székelyvarság)/Tőkék (Szeged) http://mek.niif.hu/02100/02152/html/03/124.html (Utolsó letöltés: 2015. november 25.) 195 Remök (Székelyvarság)/Fertály (Szeged) http://mek.niif.hu/02100/02152/html/03/124.html (Utolsó letöltés: 2015. november 25.) 196 GERE 2003, 48: 31. tábla 3. 197 A késő középkor folyamán jelentek meg az aszimmetrikus favágószekercék (MERI 1988, XXVIII. t.). 198 GERE 2003, 47: 29. tábla 1. További párhuzama: Muhi XXXIII. 4. (ÉRI - BÁLINT 1959, 57) 199 Szalukapa pengetöredéke is lehet: Lakitelek 16. század (SZABÓ 1938,126). 200 GERE 2003, 49. 201 GERE 2003, 49. 106
