Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Szőllősy Csilla: Árpád-kori edényégető kemence Seregélyes határában
megállapítani. Azt mindenesetre feltételezik, hogy ez a rész is teljesen a földbe épült.13 Szintén csak feltevésekre lehet hagyatkozni a kemencék boltozatával kapcsolatban, amelyeket korábbi rekonstrukciók gyakran zártan ábrázoltak. Valószínűbb azonban, hogy más lehetőség híján — tekintettel arra, hogy földbe épített kemencéről van szó — a tetőn lévő lyukon keresztül helyezték a kerámiákat a rostélyra.14 Az előkerült fazekaskemencéknél gyakori, hogy szabadtéri sütőkemencék épültek köréjük. Általában ugyanazt a munkagödröt használták, sokszor egész kemencebokrokat meg lehetett figyelni körülöttük. Ezek rendszerint későbbiek az égetőnél, feltehetően annak használata után jöttek létre. Hasonló kemencék az Árpád-korból, de még a késő középkorból is viszonylag ritkán lámák napvilágot. A seregélyesi edényégetők legközelebbi párhuzama Fejér megye területén Perkáta-Nyűli-dűlő15 lelőhelyről került feltárásra. További rostélyos edényégető kemence ismert a fent említett Hács-Béndekpusztáról. A seregélyesihez hasonlóan jó állapotban maradt meg, mind a munkagödrét, mind az égetőteret a tüzelőtértől elválasztó agyagrostélyt jól meg lehetett figyelni. A kerek alaprajzú tüzelőtér 30 cm magas volt, betöltése alul vékony sávban faszéndarabokkal kevert hamu, felette agyaggal kevert hamu. Az erősen átégett rostély közel 30 cm vastag volt, közepén egy, illetve a szélén szabályosan elrendezve három, 10 cm átmérőjű lyukkal. Egetőtere nagyrészt megsemmisült, boltozata feltehetően félgömb alakú lehetett. Átmérője 80 cm volt, magasságát 60-70 cm-re feltételezik: az egykori felszínig, vagy annál kissé magasabbra építették. A leletanyag alapján a kemencét all. század második felére keltezték.16 A Lengyeltóti közelében fekvő Pusztaberényben egy szintén elég jó állapotban megmaradt rostélyos edényégetőt tártak fel. Hamusgödre megsemmisült, a tüzelőtér nyílása DK felől volt, csatornaszerű kialakítással. Maga a tüzelőtér alig 20 cm magas volt. Agyagrostélyának csak kétharmada maradt meg, melynek vastagsága 25-30 cm. ENy-DK-i tengelyén középen kettő, körben a falak mentén további 8 kör alakú lyuk helyezkedett el. Az égetőtér méhkas alakú, ovális alaprajzú volt., 110x95 cm. Felső szintje a járószint alatt 20 cm-rel jelentkezett. Az égetőtér nyílása felülről lehetett, de boltozata megsemmisült. Nagy mennyiségű kerámia került elő belőle, mely az Árpád-korra keltezi a kemencét. A lelőhelyen további, részben elpusztult kemencéket is meg lehetett figyelni.17 Soroksár-Várhegy-dűlőn a középkori Kerekegyháza falu egy részlete került feltárásra, mely során öt darab égetőkemencét sikerült dokumentálni. Az objektumok a 11—12. századi település szélén, a vízhez közel épültek. Három időrendi csoportra lehetett különíteni őket az elhelyezkedésük alapján. A legkésőbbi maradt meg a legjobb állapotban: ovális alaprajzú, tüzelőtere 140x110cm volt. Falai 40 cm magasságban maradtak meg, az oldalfalakon megfigyelhető volt a szelelőnyílások maradványa. Tüzelőnyílása K felé nyílt, az előterében az égetőtér falának átégett paticsdarabjai kerültek elő. Alattuk, az előtér aljában egy 15 cm vastag és 6 cm magas tapasztott és átégett bordát tártak fel, mely parázsfogó lehetett. A többi égetőkemencének kevés nyoma maradt a későbbi át- és ráépítések miatt. Ovális, 150-160 cm szélességű alaprajzukat lehetett csak megfigyelni.18 További Árpád-kori fazekaskemencéket az alábbi lelőhelyekről említenek: Kaposvár-61. sz. üt lelőhelyen, a középkori Keszi falu területén egy korábbi, 9. századi temető sírjai közé ástak a 12—13. században rostélyos edényégető kemencéket.19 Csepel-Nyilasokra dűlőn a feltárt házaktól kissé messzebb egy nagyobb méretű edényégetőt tártak fel. A kemence aknaszerűen volt kialakítva, DK felé rézsűs lejáratú munkagödörrel. Rostélyának egy darabja a munkagödörből került elő.20 Győrben, feltételezhetően az egykori Szent Benedek falva területén több edényégető kemencét tártak fel, melyeket a kora Árpád-korra lehetett keltezni.21 Három 10—11. századi edényégető kemence került elő Veszprém-Móricz Zsigmond utcából, kora Árpád-kori leletanyaggal a környékéről.22 A 2001-2002-es ásatások során került feltárásra Muhin egy Árpád-kori edényégető kemence a település E-i részén.23 Boly községben, a Malom-pataktól nem messze szintén előkerült Árpád-kori edényégető kemence. Betöltésében rengeteg vízicsiga-házat találtak.24 13 VÁGNER 2002, 320-321. 14 Néprajzi kemencéknél azokban az esetekben építettek zárt boltozatot, ha redukált égetéssel valamilyen speciális terméket akartak készíteni. Ilyenek nyomát azonban nem találták meg ásatásokon a kemencék környékén. (VÁGNER 2002, 321.) 15 http://www.perkata.eu/index.php?page=megmentett-orokseg-2012 (Letöltés: 2015. 01. 09.) “ PARÁDI 1967, 24-27; 33. '7 BÁRDOS 1978,91. 18IRÁSNÉ MELIS 1992, 87. i’ BÁRDOS 1980, 63. 2» KOVÁCS 2001, 437. 2' GÁBORJÁN 1960,25. 22 CS. DAX 1971, 77. 23 PUSZTAI 2010,124. 93
