Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Siklósi Gyula: A Vár útja "hodu utu" volt
Alba Regia 43. (2015) TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - ABHANDLUNGEN, MITTEILUNGEN SIKLÓSI GYULA A VÁR ÚTJA „HODU UTU” VOLT Az út neve Az Úrhidai útnak 1797-ben már ezt a nevét („Via ad Úrbida") jegyezte le Liptay János. A 2. ábrán 23-as számmal jelzett utat az 1055-ben íródott Tihanyi Alapítólevélben1 szereplő első magyar mondatban — „Feheruuaru reá meneh hodu utu na” (Fehérvárra menő hadiútra) - „Hodu utu”-nak (Hadi út), később „Via Magna”-mk (Nagy út), és „Via Varut"nak (Vár út) is nevezték. A Tihanyból Fehérvárra vezető út kezdeti szakasza csakis a mai, Tihanyból Aszó főig menő út lehetett (1. ábra). Egy oklevél szerint 1437-ben „Via Magna: Varut de Zene Bakonya ad Úrhida" (Nagy Út: Várút Zerie Bakonyától Úrhidáig) volt a neve. A Székesfehérvár középkori déli külvárosából induló Csikvári útból, a Maroshegynél kiágazó Úrhidai utat a középkorban Vár útjának, típusára, jelentőségére tekintettel pedig, „nagy”, illetve „hadi” útnak nevezték. A Vár útja elnevezés is funkcióra utaló név, hiszen Fehérvárt a Várvölgy várai mellett még számtalan, kicsit távolabb fekvő fontos várral (Vázsony, Sümeg, Tapolca, Csobánc, Szigliget, Kanizsa, stb.) kötötte össze. Az út manapság aszfaltozott, jobbára azonban dűlőút formájában őrizte meg egykori nemzetközi nyomvonalát. Útiránya Fehérvár területén, ma a Piactér — Széchenyi u. — Csikvári u. — Batthyány u. — Balatoni út — Úrhidai út vonalán halad. Az 1913-as térképen a Vár útjának nyomvonala kiválóan nyomon követhető (2. ábrán a 23-as számmal jelzett út). Az út Úrhidán át a mai Várdombig, a középkori Zerjebakonyáig vezetett, innen Jenő déli részén áthaladva, a Küngös- Máma (Balatonfűzfő) — Vörösberény (Balatonalmádi) útvonalon érte el a Balaton északi partja mentén futó régi Balatoni utat, melyen a Várvölgyig, illetve Sümegen át a 8. számú műúdg (2. ábrán az 1-es számmal jelzett út), valamint Keszthelyen át Kanizsára közlekedtek, innen tovább már a 2. ábrán 22-es számmal jelzett úttal azonos nyomvonalon, így a Várúton a mai Zágrábba és Károlyvárosba is elmehetett az utazó, innen Fiume, Zengg, Nona vagy Zára is lehetett az úti cél. Ezekből a tengeri kikötővárosokból pedig már bárhová eljuthattak. Az út fontosságát emeli, hogy a Veszprémi úttal és a Balatoni úttal együtt lebonyolította a Szent Jakab zarándokút forgalmát is. Az út kora Hogy az utat már az őskori ember lába is taposta, bizonyítják az út mentén talált őskori régészeti lelőhelyek. Tudvalévő ugyanis, hogy Maroshegy, Úrhida, Sárszentmihály, valamint Nádasdladány-Bakony-völgy és Nádasdladány- Belterület őskori lelőhelyei között vezetett az út a Balatonfelvidék irányába. Az út római kori használatára utalnak a Fejér megyében mellette talált római kori régészeti lelőhelyek (Maroshegy, Úrhida, Sárszentmihály-Líviapuszta, Nádasdladány-Bakonyvölgv és Nádasdladány-Belterület). Szintén ezt igazolják a Balatonfelvidék, majd az út távolabbi szakaszának ismert római lelőhelvei (Szentkirályszabadja, Tihany, Örvényes, Kékkút, Vakum (Fenékpuszta), Sala (Zalalövő), Poetovio (Ptuj), Celeija (Cille, Celje), Emona (Ljubljana), Nauportus (Vrhnika), Tergeste (Trieszt, Trieste), Aquileia (Aquilea). Innen tovább a tengerparton Ravennába, a Via Postumián Genuaba (Genova), innen a Via Aurelián Rómába, majd a Via Appián Pompeiiba, illetve Neapolisba (Nápoly, Napoli) lehetett eljutni. Genuaból a Via Iulia Augustán Massiliába (Marseille) innen Narbón át Tolosába (Tolouse), majd Burdigalába (Bordeaux) illetve a másik irányban Tarracoba (Tarragona a mai Barcelona mellett) majd Carthago Novaba (Carthagena) érhetett az utazó. Az elmondottak alapján látható, hogy az Úrhidai út, melynek neve 1797-ben, Liptay János városalaprajza szerint „Via ad Úrhida” volt, egyike volt azoknak az őskortól folyamatosan használt utaknak, melyek a középkori Magyarország 1 BENDA főszerk. 1981, 86. 7
