Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)

Szemle

Alba Regia 43. (2015)

KUTATÁSAIM A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN

Hat évvel első freiburgi munkám után a bonni Alexander von Humboldt Alapítvány visszahívott Németországba. Támogatásával 2014. május 5 - július 31. között Freiburgban a Kelet-európai Németek Néprajzi Intézetében (Institut für Volkskunde der Deutschen des östlichen Europa, IVDE) dolgoztam. Az Intézet a második világháború után Kelet-Európából Németországba kitelepített németek és származási országaik néprajzával foglalkozik. Vendéglátó professzorom Michael Prosser volt.

Kutatásaim súlypontját három téma képezte:

1. ) Szent Vendel, a háziállatok védőszentjének tisztelete.

E témához a freiburgi Egyetemi Könyvtárban, a Teológiai Kar könyvtárában, az IVDE könyvtárában számos publikációt találtam, olvastam, lemásoltam. Elsősorban Szent Vendel tiszteletét tártam fel a Saarvidéken és a freiburgi érsekség területén. Július 4-6. között Sankt Wendel városában, a Saar-vidéken alapos helyszíni kutatást végeztem. Nem csupán Szent Vendel sírhelyét, a hozzá fűződő búcsújárást és népszokásokat derítettem fel az itteni gótikus bazilikában, hanem felkerestem és dokumentáltam a város határában az 1755-ben épült rokokó Vendel-kápolnát egy régi zarándokút végpontján. Ugyanígy kutatóutat tettem július 16-án Freiburg-Ebnetbe, az 1895-ben épült Vendel-kápolnába, amely fenyvesek között, a Fekete-erdő egyik magaslatán (Kis Roßkopf) található.

Kutatásaim alapján július 23-án előadást tartottam az IVDE szemináriumi termében „Oberhirt Sankt Wendelin, Patron der Viecher...” Diachrone und synchrone Untersuchungen zur Patronatsfigur der Hausund Nutztiere in Ungarn címmel. Az előadást követően konzultáltunk Prosser professzorral a magyarországi szenttiszteletről (Orbán, Vendel).

2. ) A karácsonyfa története és európai elterjedése.

E témához az IVDE, a Freiburgi Egyetem Néprajzi Intézete könyvtárában, a freiburgi Egyetemi Könyvtárban és a Badeni Tartományi Múzeum staufeni képarchívumában számos olyan forrást találtam, amelyek jól kiegészítik több mint két évtizedes karácsonyfa kutatásomat. A karácsonyfához illusztrációkat és naplófeljegyzéseket is gyűjtöttem. így bukkantam egy akvarellre 1853-ból a salzburgi árvaház karácsonyfa ünnepélyéről, ahol a főtámogató az özvegy császárné, Caroline Auguste volt. Egy másik akvarell, A.F. Csernyisov festménye, Olga nagyhercegnőt (1822-1892) és családjának karácsonyfa ünnepélyét ábrázolja Szentpéterváron a Téli Palotában. A főhercegnő, 1846-tól Württemberg! királyné, visszaemlékezéseiben megörökítette, hogy 1843-ban Carszkoje Szelóban milyen karácsonyi ajándékokat kaptak cári szüleiktől. Frideriks bárónő visszaemlékezése szerint: „A cárnak és gyermekeinek egy-egy asztalon álltak a karácsonyfái, rájuk különböző ajándékokat akasztottak...” Staufenben a képarchívumban több fényképre bukkantam a katona-karácsonyfa, háborús karácsonyfa, hadifogoly-karácsonyfa témában (pl. karácsonyfa német katonákkal az első világháború lövészárkában a nyugati-fronton; francia hadifoglyok karácsonyfa ünnepélye a szászországi Roßweinben, 1941).

3. ) Német nyelvű tanulmánykötetem (Objekte, Lebensformen, Volksbräuche) kiegészítése, nyelvi lektorálása.

E munkában fiam, Lukács Miklós működött közre, aki júliusban Freiburgban velem együtt dolgozott. A kiadásra előkészített tanulmányokból 28-at már korábban németre fordított, két tanulmány fordítása Freiburgban készült el (Oberhirt Sankt Wendelin, Patron der Viecher...; Der Christbaum in den oberrheinischen Städten des 16./17. Jahrhunderts). A Vendel-tanulmány anyanyelvi lektorálását Edwin Rombach római katolikus lelkész (Loretto-Krankenhaus, Freiburg), a karácsonyfa tanulmányét Walter Hartinger néprajzprofesszor (Rengensburg) végezte el. Terveim szerint a német nyelvű tanulmánykötet 2016 nyarára kerül nyomdakész állapotba.

389