Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Szemle
Alba Regia 43. (2013) FITZ JENŐ EMLÉKDOMBORMÜVE A MÚZEUMI PANTEONBAN A székesfehérvári Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával, Nagy Benedek szobrászművésszel elkészíttette Fitz Jenő emlékdomborművét. A portrédomborműves emléktábla anyaga bronz. Mérete: 84 x 84 x 15 cm. Fitz Jenő régész alakja a középtől kicsit balra helyezkedik el, a portré válltól felfelé ábrázolja a mindig elmaradhatadan csokornyakkendővel, időskorában viselt szemüvegével. Fejétől balra és jobbra római kori pénzek, köztük kinagyítva egy Septimius Severus császár kori érem ábrázolása utal numizmadkai munkásságára. Háttérben a dombormű felső mezőjében változó síkban andkva verzál betűkkel mintázott felirat olvasható nyolc ferde sorban: PANNÓNIA ÉS / SZÉKESFEHÉRVÁR / KUTATÓJA, / GORSIUM FELTÁRÓJA / MUNKÁSSÁGÁVAL VÁLT E MÚZEUM / NEMZETKÖZILEG / ELISMERT / KUTATÓHELLYÉ. A portré alatt három vízszintes sorban helyezkedik el a felirat: FITZ JENŐ (1921-2011) / AZ MTA DOKTORA, ÓKORTÖRTÉNÉSZ, / RÉGÉSZ, MÚZEUMIGAZGATÓ (1949-85). Az emlékdombormű Fitz Jenő munkásságának színhelyére, a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületének utcai homlokzatára került, a bejárattól balra az első és a második ablak közötti mező középtengelyébe. Ebben az épületben dolgozott Fitz Jenő múzeumigazgató kinevezésétől (1949) nyugdíjba vonulásáig (1985). Avatására 2014. november 8-án került sor. A vendégeket, köztük a Fitz család tagjait, gyermekeit, Pétert és Andreát, unokáit Demeter Zsófia múzeumigazgató köszöntötte. Az emléktáblát felavatta Róth Péter, Székesfehérvár Megyei Jogú Város alpolgármestere. Fitz Jenő múzeumigazgatóra, a tudósra és az emberre Lukács László főmuzeológus, egyetemi tanár emlékezett. A Sebő Együttes (Barvich Iván, Perger László, Sebő Ferenc) antik és modern időmértékes verseket játszott. Az Ars Musica Zenebarátok Egyesülete Szabó Adrienn vezetésével két darabot adott elő: SZEIKILOSZ SÍRFELIRATA; ALLE PSALITE CUM LUYA (Codex Montpellier, XIII. századi latin). Az avatóünnepség alkalmából a múzeum földszintjén kiállításon mutattuk be Fitz Jenő munkásságát, könyveit. Két tanítómesterem is volt, akik életre szólóan mintát, példát jelentettek számomra: a Debreceni Egyetemen néprajzprofesszorom, Gunda Béla; munkahelyemen, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban első főnököm, Fitz Jenő ókortörténész, megyei múzeumigazgató. Fitz Jenő egész lényét betöltötte az igényesség, amit tőlünk, fiatal munkatársaitól is megkövetelt. Magam is törekedtem az igényességre: figyeltem, hogyan ír meg egy cikket, tanulmányt, könyvet vág)' egy hivatalos szakmai levelet. Mindenben a pontosságra, a megalapozottságra törekedett. Úgy láttam, hogy nagy hatást tett rá az osztrák, a német és az olasz régészettudomány: annak szemléletét, módszereit érvényesítette munkája során, a gorsiumi ásatásnál, a romterület műemléki helyreállításánál, a régészeti park létrehozásánál is. Igényesen szerkesztette, adta ki a múzeum Alba Regia évkönyvét, amely a megyei múzeumok évkönyvei közül szinte egyedülállóan, főként német, angol és francia nyelvű tanulmányokat közölt. Szerkesztői tevékenységét közelről láthattam, mivel az 1970-es évek második felében az Alba Regia segédszerkesztője voltam. Itt szerzett tudásomat, tapasztalataimat később a Magyar Néprajzi Társaság Ethnographia folyóiratának szerkesztőjeként hasznosítottam. Közelről láthattam Fitz Jenő elmélyült tudományos kutatómunkáját, figyeltem, hogyan közeledik tárgyához, hogyan fogalmaz, hogyan készül előadással a hazai és a külföldi konferenciákra, kongresszusokra. Példát mutatott számomra szakmaszeretetével, fáradhatadan kutató-feldolgozó munkájával, külföldön (Belgiumban, Németországban) előkelő tudományos kiadóknál, neves sorozatokban megjelent német, angol és francia nyelvű könyveivel. Európaiságát, tudományos igényességét, szakterületéhez való feltétel nélküli hűségét igyekeztem követni. Ma gyakran hallhatjuk sajtónyilatkozatokban, ünnepi köszöntőkben, szónoklatokban: Székesfehérvár Magyarország, a magyar nemzet történelmi fővárosa. Ezt a legújabb kori városfejlődés szempontjából sem elhanyagolható megállapítást 1945 után a hivatalos politika igyekezett elhallgatni. A Fejér Megyei Múzeumegyesületben az 1983/1984-es közművelődési évben előadás-sorozatot rendeztünk a közép-európai városok művelődéstörténetéről, ahol Fitz Jenő Székesfehérvárról tartott előadást. Kifejtette, hogy Székesfehérvár kapcsán legtöbben a szocialista ipart, az itteni nagyvállalatokat 383 I
