Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Szent Borbála kultusza, a tüzérek Borbála-ünnepe
oltáron, zárókövön, fa- vagy kőszoborként. A Borbála-patrocíniumok pedig a gótikus jámborság, illetve az újabb kori bányászat által ihletettek.10 A magunk részéről elsősorban a Közép-Dunántúlt jelentő három megye (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék) területén egykor és jelenleg meglévő, Borbálának szentelt templomokra, kápolnákra, egyéb emlékekre térünk ki. Istvánffy Miklós említette Székesfehérvár 1543. évi ostroma leírásánál, hogy a külvárosi részen, egy tö Így fáe rd öcs kében Szent Borbála kápolna állt. Egyebet, illetve a későbbiekben erről semmit nem tudni.11 Borbála középkori helyi tiszteletét bizonyítja egy, a mai Sárkeresztes határában fekvő, a török hódoltság idején elpusztult önálló helység. A települést az oklevelek kezdetben Barch, Borch néven emlegették. 1340-től azonban rendszeresen (így 1414-ben, 1439-ben 1447-ben) kettős néven szerepelt. Barch alias Zent Barbara, illetve Zenth Barbara Azyon}2 Tehát Barch vagyis Szent Borbála, illetve S\enl Borbála Asszony. A johannita lovagrend, azaz a keresztes vitézek birtokát képező falu önálló plébániával, kőből épült, de toronnyal nem bíró, Szent Borbála tiszteletére emelt templommal rendelkezett. A hajdani település a hódoltság alatt és után egy ideig lakatlan maradt. így 1660-ban Szent Borbálja pusztaként említtetett.13 Később Borbála puszta néven vált ismertté, a közelében épült uradalmi major révén. Az utóbbi évtizedekben Borbállai-szőllők vagy röviden Borbálla megjelöléssel emlegették, mint a falu egyik szőlőhegyének neve élt tovább.14 A Sárkeresztessel szomszédos Zámoly község területén található volt egy másik Borbála puszta, vagyis röviden Borbála. Mind a zámolyi, mind a sárkeresztesi — egymás mellett fekvő, akkor még egy kézben lévő — terület a török idők után a Hochburg család móri uradalmához tartozott. Az uradalmat 1752-ben öt, leányágon öröklő család között osztották meg. így Borbála puszta egyik fele, a zámolyi az egyik, másik fele, a keresztesi, a másik örökösé lett. A zámolyi Borbála-puszta igazán a 19. században és a 20. század első felében épült ki.15 16 A ma már Bakonycsernyéhez tartozó Kisgyónban, az egykori szénbányászathoz kapcsolódóan Szent Borbálakápolna állt, ahova a közeli Balinka község plébánosa járt ki misézni. 1972 körül, a szénbányászat megszűntével a kápolnát — együtt a lakó- és gazdasági épületek zömével — elbontották.10 A Közép-Dunántúl területén, jelenleg Dorogon, Tokodaltárón (Komárom-Esztergom m.) és Bakonykoppányban (Veszprém m.) templom viseli Borbála ütulusát, élvezi oltalmát. Dorogon különösen figyelemreméltó Borbála kultusza. A korábbi bányászvárosban a bányászathoz kapcsolódó hagy'omány'ok egy részét máig őrzik. A Bányász köröndön álló katolikus Szent Borbála-templomot, melyet a köznyelv Bányatemplomnak vagy Bányásztemplomnak is emleget, Gáthy Zoltán mérnök tervei szerint 1924-ben kezdték építeni. Indokul szolgált, hogy' a bányafejlesztés következtében megnőtt Dorog lakossága. 1923-ban már bányalelkészt neveztek ki. Az építkezés során először a torony készült el. A főoltár mögötti falikép alkotója Kákonyi Asztrik volt. A templomot Serédi Jusztinián esztergomi érsek 1931-ben szentelte fel. A II. világháború alatt súlyosan megrongálódott templomot 1981-ben, majd 2000 és 2004 között felújították. Szent Borbála ábrázolása eredetileg a főoltáron volt. A liturgikus változásokkal összefüggésben ma a mellékoltáron látható.17 Dorogon, a Bányász köröndön belül található a Szent Borbála-lakótelep. Ez egyike az 1960 és 1990 között épült, parkosított lakótelepeknek, melyeket a lebontott bányászkolóniák helyén emeltek. A kisvárosban a szakkórház és orvosi rendelő is Szent Borbála nevét viseli. A látnivalók közé tartozik a Szent Borbála-bányászemlékmű. Tokodaltárón a katolikus templomot szintén Borbála tiszteletére szentelték. Tokod-Altáró bányatelep 1920—24 között épült fel lakóházakkal, bányairodával, iskolával, vegyesbolttal, orvosi rendelővel és templommal. Az egész telepet a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. építtette, így minden a tulajdonába került.18 A bakonykoppányi templom régebbi, barokk stílusú. A zömében német ajkú község lakóinak egyházi szertartásaihoz 1732-ben épült, de 1783—86 között újjáépítették. A templom főoltárán a kép Borbálát kehellyel ábrázolja. Tokodon a Szent Márton-plébániatemplom mellékoltárán barokk Szent Borbála-szobor állt. Tatabányán működik a Komárom-Esztergom Megyei Szent Borbála Kórház. A megyeszékhely egyik közterülete a Szent Borbála tér megjelölést viseli, ahol a vértanú szűznek szobra is áll. Mindkét településen jelentős bányászat folyt korábban. 10 BÁLINT 1977,1. 20-22. 11 KÁROLY 1898, II. 187. 12 KÁROLY 1896,1. 395.; NAGY 1972, 288.; ÉRSZEGI 1971,207-228. 13 NAGY 1972,288. 13 GELENCSÉR-LUKÁCS 1991, 253. '5 DEMETER-LUKÁCS 2000, 49-51. 16 Tamási Ferenc (sz. 1931) bakonycsernyei lakos szóbeli közlése. 17 http://wvvAv.esztergomi-ersekseg.hu/Pfm^l&am^&op^plebaniaview&p id=75; Kiss Maly László dorogi esperes szóbeli közlése. 18 http:/Avww.tokodaltaro.hu/index.phpPoption^com content&vie\v:=artlcle<3dd:=25<$dtemid=28 (Tokodaltáró község honlapja. A község bemutatása.)
