Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Szent Borbála kultusza, a tüzérek Borbála-ünnepe
Borbála keresztény lett, atyja följelentette. Előbb a torony fala, majd egy szikla nyílt meg előtte, hogy elmenekülhessen. Elrejtőzött, de rejtekhelyét egy pásztor elárulta, kinek ezért bárányai sáskává változtak. Borbálát bebörtönözték, sokszorosan megkínozták, végül a tulajdon atyja fejezte le, akit ezért hazatérőben villám sújtott agyon. A vértanú szűz legendáját a 10. században kibővítették.4 Borbála a leginkább tisztelt szentek egyike, beletartozik a tizennégy segítő szent, illetve a négy vértanú szűz körébe. Utolsó kérése miatt főként a haldoklók és a keresztényi „jó halál” védőszentje volt, amire a kezében tartott kehely és ostya utal, melyek az oltáriszentség és az utolsó kenet jelképei. Halálveszélyben, egykor főleg pestisjárvány idején fohászkodtak hozzá. Ahogy részben utaltunk rá, több hivatás védőszentje. így a toronyban töltött fogsága miatt a kőműveseké és az építőmestereké (de az erődítményeké is); elrejtőzése okán a bányászoké. Apjára lesújtott villám miatt lett a tüzérek védőszentje.5 A középkori városok lőportornyát szívesen ajánlották oltalmába, hogy mentse meg őket a véletlen robbanásokkal bekövetkező hirtelen haláltól. Bíztak benne tehát, hogy védi a bányászok és tüzérek életét is. Hiszen az utóbbiak a veszélyes puskaporral, ágyúval voltak kénytelenek harcolni. Arra, hogy az ágyú- és harangöntők — további képzelettársítással — védszentjüknek tekintették, már szintén utaltunk.6 Kultuszát jelzi, hogy hegyeket, tárnákat, ágyúkat, harangokat neveztek el róla. A francia hadihajókon Szent Borbála képe a lőporos kamrák felett volt, amiért is azokat még a 20. század elején is Sainte Barbe-nak nevezték.7 A spanyoloknál a santabárbara, az olaszoknál a santabarbara kifejezés a hajó vagy vár lőporraktárát, magazinját jelentette. A raktárra ők is Szent Borbála szobrát tették, hogy megvédje a hajót vagy a várat a hirtelen felrobbanástól. Valószínűleg újabb eredetű, hogy védőszentjüknek tekintik a kohászok és a matematikusok is. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2011-ben S^ent Borbála, a tüzérek védös^entje címmel kiállításon mutatta be a katonai Borbála-kultusz gazdag tárgyi emlékeit. A kiállítás rövid ismertetője a szent történetén kívül a kultuszról is szólt. Itt legendájából különösen a tüzérséghez kapcsolódókat érdemes kiemelni. „Mivel az atyára a villám sújtott le, gyakran kérik Borbála oltalmát a villámcsapás és tűzvész ellen, így lett a viharfellegeket elriasztó harangok és a harangöntők védőszentje, de neki ajánlották a hegycsúcsokat és az erődítményeket is. A puskapor feltalálása után azért lett Borbála a tüzérek védőszentje is, mert úgy tekintettek a puskaporra, hogy abban egyesült a tűz és a villám ereje. Mivel Borbála előtt megnyíltak a sziklák, és a hegyekben bujdosott, védőszentjüknek tekintik a hegymászók, akiket útjaikon vihar és villámcsapás veszélye is fenyeget, de ugyanígy a bányászok is, akik a bezártság mellett a sújtólég veszélyében dolgoznak.”8 Szent Borbála legkorábbi ábrázolásán, a római Santa Maria Antiqua templom 705—707-ből származó freskóján egy keresztet (mártírkereszt) tart kezében, tunikát, köpenyt visel. A 14. századtól kezdve az ábrázolásokon, mint előkelő származású szűz, koronát hord. Ekkortól egyre többször ábrázolták, a 15. században legendája számtalan oltárképen megjelent. Megfestették a Szűzanya oldalán, más szentek, különösen a három másik vértanú szűz társaságában. Akár Köpenyes Máriát, őt is ábrázolták úgy, hogy védőén köpenye alá veszi a híveket. Borbáláról a legremekebb kép Velencében, a Santa Maria Formosa templom egyik oltára felett látható, Palma Vecchio (1480—1528) alkotása. Megfestette őt többek közt Jan van Eyck (1390-1440), Paolo Veronese (1528-1588) és Peter Paul Rubens (1577-1640) is. 1707-ből származó szobra, Jan és Ferdinand Brokoff alkotása, ott látható a prágai Károly hídon. Az ortodox (pravoszláv) művészetben Borbálát, azaz Varvarát hercegkisasszonynak mutatják, főleg ikonokon megjelenítve. A magyarországi bányavárosokban élvezett tiszteletének bizonyítéka a Selmecbányái (1505) és a besztercebányai (1509) oltár életnagyságúnál nagyobb alakja.9 Közép-Európa egyik leghíresebb gótikus építménye Csehországban, Kutna Horaban található, a Szent Borbálatemplom. A titulus nem véletlen, hiszen a város gazdagságát bányászatának, ezústbányáinak köszönhette. A templom főoltárán látható, Borbálát ábrázoló relief 1502-ből származik. Borbálának nagy tisztelete alakult ki Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Itáliában, Görögországban, Cipruson, Grúziában, Örményországban. Nálunk, Magyarországon úgyszintén, különösen a középkorban és a barokk idején. Borbála-patrocíniumok Szent Borbála a jó halál jeles középkori patrónája volt, ezért hajdan a templomok majd mindegyikében lehetett képével találkozni. A hívek szükségét érezték annak, hogy előtte imádkozzanak. Bálint Sándor a fenti megállapításon túl hosszú felsorolást közölt arról, hogy a történelmi Magyarország területén hol tűnt fel Szent Borbála freskón, 4 MKL 2010. 5 SEIBERT 1986, 56. '• BÁLINT 1977,1. 19. 7 RNL 1911, 3. 539. 8 PAOR 2011. 9 SEIBERT 1986, 56.; MKL 2010. 330
