Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Szücsi Frigyes: Avar kori temetők Nagyvenyimről. A Munkácsy utca - Fűzfa utcai, a határvölgypusztai és a járműjavítói temetőrészletek
végétől a 8. századon át ívelő időszakra keltezi a sírt.44 Más keltező melléklete a 16. sírnak nincs (orsógomb, állatcsontok és eg}' korongolatlan bögre volt még benne). A 22. sír bronzból készült, ovális átmetszeni és ovális alakú karikával ellátott, üveggyöngy csüngővei szerelt fülbevalójának (XXI. t. 6) használata már inkább a 8. század második felére tehető.45 A fülbevaló a bolygatadan sírban nem a fülnél helyezkedett el, hanem valamivel lejjebb, a nyaknál. Ebből következik, hogy — mint ezt már az avar kor végi női fejdíszek esetében számos ásatási megfigyelés alátámasztja46 - a fejfedőről a fej oldalán textil- és/vagy bőrszalag csünghetett le, amelyhez rögzítették a „fülbevalót” (XII. t. 1/3). Ugyanilyen típusú fülbevalóból volt a 23. sírban egy-egy darab a fej két oldalán, de ott inkább a fülnél helyezkedett el. A 12. — teljesen feldúlt — sírban egy középen és mindkét végén hajlított lemezcsüngővei ellátott bronzfülbevalóra bukkantunk (XVI. t. 3). A hajlított lemezcsüngőt átfúrták, és így' húzták rá az ovális bronzkarikára. Hasonló megoldást a 7. század közepéig használt Szebény II. temetőjének 5. sírjából kiásott fülbevalónál ismerünk.47 A 12. sír a temetőrészlet keleti részén volt, közvetlenül körülötte nem keltezhető (3., 9., 10. sír), egy sírsorral odébb meg a 7. századra keltezhető sírokkal (4., 8., 11. sír). A sír helyzete és tájolása tehát nem sokat segít a keltezésben, mellékletként pedig a lemezcsüngős fülbevalón kívül csak egy másik bronzkarika, és eg}' bronzkarika töredék rejlett, amelyek kora ugyancsak nem meghatározható. így a kormeghatározásban a szebényi II. temető keltezésére hagyatkozhatunk, feltehetően a nagyvenyimi példányt is a kora avar korban készíthették, legkésőbb a 7. század közepéig. Gyűrűk csak a 22. sírból kerültek elő, 2 db (XX. t. 11, 13). A kiszélesedő végű bronz pántgyűrű (2. melléklet) esetében valószínűleg a magas óntartalom magyarázza a sötétkék-feketés korróziónyomokat (a feltáráson még ezüstnek véltük). All. sírban a bal váll mellett hevert kettő darabban egy hajlított bronzpánt, hátoldalán kiálló szegecsekkel és szervesanyag-maradvánnyal (XVI. t. 10-11). Elképzelhető, hogy egykoron amulettkapszula része (faszelence bronzpánttal) lehetett. A meghatározást bizonytalanná teszi, hogy az amulettkapszulaként azonosított bronzpántok általában a baloldalon, a térd környékén fordultak elő, díszes fémverettel együtt, ami all. sírból viszont nem bukkant elő.48 Mellékletként csak a jobb kéznél egy vascsatot és a medence tájékán apró famaradványt figyeltünk meg. Nem volt jele a sír bolygatásának, az mégsem zárható ki. Az amulettkapszulaként való meghatározás bizonytalansága miatt eltekintünk a részletesebb elemzéstől.49 1.4.2.4. Eszközök Az orsógombok az orsó szárának alsó végére húzott nehezékek, amelyek a sodrást könnyítették, segítségükkel lendületben lehetett tartani az orsó pörgését és persze megakadályozták, hogy az orsószárra felcsavart fonál a szár alsó részéről lecsússzon. Az avar kori női sírok jellemző leletei azok a kerámiából készített bikónikus orsógombok, amilyenek a 8., 9., 16., 24. sírokból is előkerültek. Vaskéseket a 10., 14., 17., 19., 20. sírokban dokumentáltunk, valamint a munkagép által feldúlt sírokból kerülhetett a földkupacba egy szórvány darab. 1.4.2.5. Lószerszámok és lószerszámveretek A 13. lovassírból a töredékes kengyel valószínűleg kerek testű, hosszú négyzetes fülű és domború talpallójú lehetett (XVII. t. 5-8). A 28. lovassírban (20. mell) hurkos fülű, deformálódott, eredetileg talán kerek testű és domború talpallójú kengyelre (XXV. t. 1), valamint egy hurkos fülű, egyenes talpallójú, U alakú párjának maradványaira leltünk (XXII. t. 6). A felsorolt kengyelek mind késő avar korra keltezhető sírokból kerültek elő. 44 Kovrig Ilona alattyáni temetőmonográfiája alapján a merev gyöngycsüngös fülbevalók az „ozorai horizonttal” jelentek meg, majd a 8. század folyamán elárasztották az Avar Birodalmat (KOVRIG 1963, 162.). Garant Éva szerint a merev gyöngycsüngös fülbevalók Tiszafüreden a 8. század folyamán voltak használatban (GARAM 1995, 276.). 45 Garant Éva a tiszafüredi temetőben a 8. század második felére keltezte a hasonló fülbevalókat (GARAM 1995, 280.). Ld. még KOVRIG1963, 163-164. 46 SZŐKE 2012, 290., 4. kép. 47 GARAM 1975b, 106., Fig. 24. 48 Hasonló példát a csákberény-orondpusztai temető 285. sírjából említhetünk, amikor a bronzpánt mellől nem került elő díszített lemezveret (VIDA 1995, Abb. 20.). 49 kutatás (...) a Kárpát-medencében fából készült, nyomott gömb alakú kapszulák készítését és viselését a késő antik, kora bizjmá eredetű hagyománynak tartja, de nem egységes szerepük értelmezését illetően: részben amulettfunkdóval rendelkező, személyes vagy másodlagos ereklyetartóként (...), részbenpedigpraktikus, hétköznapi rendeltetésű tárgyak és anyagok tárolására alkalmas tégelyként értékeli őket.'" (VIDA—FODOR 2013, 166.) A tárgytípusról területileg és időrendileg széles körű kitekintéssel Vida Tivadar írt összefoglaló tanulmányt (VIDA 1995, 219—290.). 27
