Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
1885-ben hajtották végre. A telkes gazdák földjei: Napiás, Ráadás, Páskumföldek, Hosszúföld, Kisföld, Szélesföld, Csúcskaföld, Réüföld dűlőkben voltak. 1909-ben a község határa 37 969 kát. hold, melyből a termőterület 36 841 hold. Az adóközség határának kataszteri tiszta jövedelme 463 596 korona. A földrészletek száma 14 108, melyet 1 602 birtokíven tartottak nyilván. (Művelési ágak: szántó 26 568, kert 226, rét 2 393, szőlő 723, legelő 548, nádas 18, erdő 1 257 kát. hold.)91 A község belterülete a telepesrészből alakult; az 1. számú plébániaháztól a 928. számú házig tartott. Külterület: Kisvenyim, Felsővenyim, Mélykút, Bernátkút, Nagyvenyim, Határvölgy, Nagyvenyimszőlőhegy, Herczegfalvaszőlőhegy, Kiskokasd, Nagykokasd, Antalmajor, Selyemmajor, Farkassismánd, Nagysismánd, Máriamajor, Banksismánd, a vasúti őrházak. 1907. október 11-én Heltay Jenő sárbogárdi főszolgabíró Herczegfalvát a vármegye egyik legnagyobb településeinek minősítette (népessége számottevő, határában 28 puszta van.) Polgári intézmények a községben Az 1848—1849. évi polgári forradalom maradandó változást indított el a községek társadalmi szerkezetében is, s a tőkés korszak fejlődését eredményezték. A polgári társadalom struktúrája a hűbéri világ erős hadállásainak, elsősorban a jogrendjének eltörlésével és a polgári társadalmi rendszer jogi szabályainak megalkotásával vett lendületes fejlődést. A polgári világ kialakulásának jelei az 1850-es évek első felében a vidéken: a modern közigazgatás megszervezése, a telekkönyvezés végrehajtása, az úrbéri földek és az uradalmi területek elkülönítése, úrbéri kárpótlási összegek kifizetése a birtokos osztály tagjainak, reformok az oktatásban. Ezek az intézkedések az abszolút kormányzat érdekeit szolgálták, melyek célja osztrák mintára átalakítani az elmaradott magyar társadalmi viszonyokat. Fejér megyében 1848 előtt végítélettel vág}’ jóváhagyott egyezséggel 33 helységben befejezettnek nyilvánították a birtokrendezést. Herczegfalván 1853 után a birtokrendezés egészét nem vitatták, de a legelőkérdésben volt az uradalom és a község véleménye eltérő. Földbecslési eljárás A „telek- és vallománykönyv” felvétele Herczegfalván 1850-ben történt. Az adatok nyilvántartása a lehető legnagyobb pontossággal történt. A földadót a terület nagysága és minősége alapján vetették ki. A telekkönyv felvételére megalakították a becslőjárásokat, amelyek megegyeztek a közigazgatási járásokkal. A szántóföldeket három osztályba sorolta a bizottság. Az első osztályú földekben búzát, repcét, takarmányt, zabot termeltek. A szántók minősége: mélyen televényes, fekete homok, fekvésük róna, terepviszonyai részint hullámosak. Kedvező időjárás esetén a földek kiemelkedően jó termést adtak. A másodosztályú szántókban (trágyázott ugarföldben) búzát, árpát, zabot, kukoricát vetettek. Itt a fekete homoktalaj csekély rétegben borítja a földet. A harmadosztályú szántókban rozsot és zabot lehetett termelni. Talajuk csekély kötöttségű, sárga folyami homok, fekvésük dombos és homokbuckákból áll, részint vizenyős. Ez a terület aszályos esztendőben kiszáradt, termést innen alig várhattak a gazdák; esős időszakban a földek járhatatlanok. A réteket is három osztályba sorolta be a községi választmány. Az első osztályú rétek talaja kötött, fekete homok, füvet bőven teremtek, évente két alkalommal lehetett kaszálni. Ide sorolták a kevésbé lejtős réteket, a herczegfalvi házak melletti kerteket, gyümölcsösöket, a belső telkeket. A másodosztályai réteken évente egy' alkalommal lehetett füvet kaszálni, a második fű nem nőtt meg, ezért a réteket a szénatakarítás után legeltették. Fekvésük kevéssé emelkedő. A harmadosztályú rétek abban különböztek az előzőktől, hogy fekvésük sík s vizenyős, termésük savanyú, értéktelen. A szikes részeken levő fű alig értékelhető. A herczegfalvi szőlőket két osztályba sorolták. Az első osztályai szőlőföldek délkeleti fekvésűek, a talaj minősége csekély kötöttségű homok, melynek alsó rétege agyagos. Az itt termett bor savanyú, de mennyiségre elégséges. A másodosztályú szőlőföld fekvése meredeken oldalas, nehezen művelhető, sok bennük a vízmosásos rész. Termésük csekély, a termett szőlő savanyú. A legelők egy' része róna, talajminősége mérsékelten fekete homok, a termett fu íze édes. Ez a terület első osztályai. A másodosztályba sorolták a lejtős dombok alkotta legelőrészeket, ahol a ritkásan nőtt fű silány minőségű. A kopár és szélhordta buckákból álló legelőrészekben meredek dombok vannak. Itt egészen gyenge a fűtermés. A homokbuckás részekben gy'akori a szélkár, itt árkokkal és ültetett fákkal védték a talajt az erózió ellen, és ezzel gátolták a homokbuckák további terjedését. A homokterület megkötésére az uradalom erdőt telepített. Az 1851-ben még egészen fiatal erdőnek számított területrészt „repülő homokba” telepítették, melymek egy' részét keményfákkal, másik részét puhafákkal ültették be. A nádasról nem sok jót mondtak el a választmányi tagok. Tudjuk, hogy' a nádasok az előszállási, a nagyvenyimi tavakban voltak és kevés hasznot adtak. (Vastag és görbeszálú volt a nád.) 91 FML Fejér vármegye törvényhatóságának levéltára. Alispáni iratok. Vll. kútfő. Herczegfalva. A. 1909. Nr. 6918.
