Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
Mélykúti nyugdíjas Stefán György és Gerencse István. Előbbi uradalmi ellenőr volt, utóbbi kovács. Az ellenőr évi nyugdíja az uradalomtól 400 forint volt, de természetbeniekből semmit sem kapott. A kovácsnak nyugdíj fejében 5 mázsa búzát, 5 mázsa rozsot adott évente az uradalom. A gazdasági személyzetben az első ember Mélykúton az ispán. Ezt a tisztséget Márkus Gyula töltötte be. Javadalma évi 500 korona, 15 mázsa búza, 9 mázsa rozs, 6 mázsa árpa, 21 mázsa zab, 44 kg főzeléknek való termény; és kapott évente 6 mustrabirkát. Állattartása: 2 ló, 3 csikó, 4 tehén, 2 borjú, 10 sertés. Az uradalom adott az ispánnak 2 hold tengeriföldet, 1 hold krumpliföldet, 1 hold káposztáskertet, 4 hold lóherést. Kapott még évente 56 kg kősót, 24 méter tűzifát. A további gazdasági személyzet: Grohmann Károly ellenőr, Szerencse Lajos kovács, Bogó József kovácssegéd, Sándor István bognár, Weixl Mihály gazda, Horváth Péter csősz, Hangyái György csősz, László János gyalogcsősz, Godány Mihály kocsis, Nepel István kocsis, Csikós István öregbéres, Tóth József öregbéres, továbbá 16 béres: Szloboda István Fűrész József, Süld Pál, Újfalusi József, Kolonics György, Molnár József, Tóth János, Lázár András, László János, Tar József, Kovács János, Nyúl János, Király György. A béresek ugyanazon mennyiségű pénzt (évi 18 Ft-ot) és természetbeni járandóságot kaptak: 6 mázsa búza, 8 és fél mázsa rozs, 3 és fél mázsa árpa, 1 mustrabirka, tarthattak 2 tehenet, 6 sertést, volt 1 hold tengeriföldjük, és kaptak évente 16 kiló kősót.) Mélykúti gazdasági alkalmazottak: Tar János bivalyos; továbbá 4 mindenes cseléd: Elszászer György, Kovács Ferenc, Márkus János, Tóth András; Szabó József gépfűtő; Tóth János cseléd-tehenes; Horváth József tiszti kocsis; valamint a szántógyerekek: Szarvas Ferenc, Virág János, Csavajda István, Süki Pál, Kusler István, Domonyik József, Privovszki János, Vámosi György, Gódány István, Lázár István; és Keresztes Ferenc cselédkanász; Menyhárt György bognár; Szerencse Pál bojtár; Hujber János aratógazda; Bula Mihály aratógazda. A mélykúti juhászat alkalmazottai: Stuhl András fejős, Stuhl István mindenescseléd, Stuhl Mihály bárányos, Gremsberger Mihály meddős, Micheler Pál ürüs, Schmieder Mihály, Mischeler Ferenc ispitás, Vámosi Mihály bojtár. Herczegfalvi kerület uradalmi személyzete, 1897 Gőzmalom: Stampfer Mihály főmolnár, Kreps György gépész, Pataki Mihály fűtő. Központi személyzet: Sudár József szolga, Ács Károly orvos, Major József főgépész. Kegyúri személyzet: Gebauer Izor lelkész. Gazdasági személyzet: Pöschl Nándor kasznár, Ree István ellenőr, Dávid István bognár, Pék József kőműves, Vészel Sándor gazda, Fábián István csősz, Keresztes István csősz, László János kocsis, Nyúl György kocsis, Simon József kocsis, Gazda Mihály öreg béres, Fábián András kertőr. Béresek: Málits József, Magyar Mihály, Nagy Ferenc, Nagy János, Kis Mihály, Kincses Mihály, Maáhr György, Wohlmann György, Abai András, Prajda Ferenc, Kozma András, Kis István, Förhécz János, Sarvajez Mihály tehenes, Nagy Ferenc kanász, Csajághy László bérlő, Wurst András, községi éjjeliőr, Fett István aratógazda, Szeczi János tisztikocsis. Szántógyerekek: Markovich Sándor, Cseh Márton, Neiczler György, Nagy István, Wollman Pál, Piros István, Szabó János, Abai András, Budai András, Förhécz János, Horváth György, Kis Ferenc, Csapó István. Antalmajori személyzet: Falusi János gazda, Kis István mindenes, Hegedűs József csősz, Horváth Ferenc kocsis. Béresek: Acsádi József, Hajdók János, Kis György, Kanik Ferenc, Tömör István, Mestyán István, Dolmány Imre, Garbacz József, Helyi József, Homoki György, Simon István, Soós István, Ragó István, Simon József, Kaszás Ferenc, Nagy József, Jezsó György, Mészáros János, Kis János, Perényi Ferenc, Koska József, Kovács György, Kanik István, Hegedűs János cselédkanász, Hegedűs Róza főzőnő, Treml István aratógazda, Simon József cséplőgazda. Juhászati ágazatban: Windisch Mihály fejős, Vargha György mindenes, Kellner Gyula bárányos, Vargha Ferenc meddős, Szabó György ürüs, Kokas György toklyós, Rohsner György ispitás.81 Az uradalom és a közigazgatás 1850-ben az abszolutista kormányzat új járási struktúrát alakított ki, és a déli településekből a herczegfalvi járást megszervezték. Herczegfalvát (német nemzetiségi lakossága révén) politikailag megbízható településnek tartották, földrajzi tekintetben a község a közigazgatási egység centruma. Herczegfalva 1850 és 1854 között Fejér megye egyik járási központja. Területe 22 négyzetmérföld, lakossága 33 000, települési struktúra: 4 mezőváros (Adony, Dunapentele, Cece, Sárosd) és 9 falu (Herczegfalva, Sárbogárd-Tinód, Kálóz, Nagyperkáta, Rácalmás, Sárkeresztúr, Szentmiklós, Vajta, Szolgaegyháza). 1851. október 27-én az uradalom bérbe adta a kincstárnak Herczegfalván a 19. számú házat. A bérlet három évre szólt (1854. okt. 26-ig) és abban a győri pénzügyi kerület igazgatósága a járási adóvevői hivatalt helyezte el. A ház három szobából, 1 konyhából, 1 élelmiszer-tároló kamrából állt. A szerződésben kötelezte magát az uradalom, hogy a helyiségeket, a ház nyílászáróit rendbe hozatja. A kincstár fenntartotta magának a jogot, hogy az épületben szükséges változtatásokat végrehajthassa. A bérleti díj évi 80 pengőforint, melyet a kincstár 81 VeML Ap. lt. Előszállás! kormányzóság iratai. Bérkönyv. A. 1897. 220
