Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
1 1 Nagy István, Kellner András, Killer János öreghegyi birtokosok. Az aláírók hangsúlyozták, hogy az öreghegyi szőlőbirtokosok a herczegfalvi községi szervezetbe tartoznak.77 1861. október 24-én a bibiczhegyiekkel (Újhegy) jött létre örökváltsági egyezség. Az egyezség szerint a szőlősgazdák kötelesek tartozásaikat az uradalomnak kifizetni, munkanapjaikat leszolgálni, és három év alatt váltsák meg a szőlőterületet. Az uradalom minden 1 000 négyszögöl területért 43 ezüstforint váltságdíjat kért, és ennek fejében volt hajlandó lemondani úri jogairól. Az egyezségben szerepelt: a szőlőhegyi birtokosok a váltságösszeg kifizetéséért egyetemlegesen felelősek, és a szőlők utáni közterheket ezután nekik kell viselni.78 Az uradalom mintegy 984 kát. hold szőlőterülettől vált meg az örökváltsági szerződésekkel. Az uradalom személyi állománya Az 1870-es évektől az uradalom gazdasági kerületeit a kijelölt majorközpontról nevezték el: így létezett az előszállási, róbertvölgyi, nagykarácsonyi, kiskarácsonyi, ménesmajori, herczegfalvi, kokasdi, nagyvenyimi, mélykúti és a kisvenyimi kerület. A kerületeket a jószágkormányzó Előszállásról irányította.79 Előszállást az országban mintauradalomnak tekintették az 1880-as években. 1884. június 7-én az uradalmat népes állatorvosi delegáció kereste fel, de más gazdasági szakemberek is jártak tapasztalatcsere-látogatáson. Termékeit a vevőközönség szívesen vásárolta. A gyapjú értékesítése kapcsán nehézség támadt: 1884. május 20-án az apát értesítette a jószágkormányzót, hogy a juhászattal foglalkozó kezelő dsztek a gyapjú előállítására nagyobb gondot fordítsanak. Az 1883. évi gyapjút néhány kerületben nem kellően tisztították meg, és emiatt az apátságot anyagi kár érte. Az apát figyelmeztette a juhászattal foglalkozó tiszteket, hogy a birkaúsztatást és a mosatást kellő szakértelemmel végezzék, mert ők is anyagi felelősséggel tartoznak az uradalomnak.80 Az 1880-as évek elejétől a modern uradalmi szervezet működik. A rendelkezésre álló források alapján összeállítottuk a herczegfalvi és a közvetlen csadakozó puszták urasági személyzetét. 1863-ban a herczegfalvi és a ménesmajori kovenciósok a következők: Horváth Dániel lelkész; Hannigh András ellenőr; Darabos Mihály, Weixel Sándor, Szekeres József, Németh József csőszök; Molnár János bognár; Fábián András majoros; Maáhr József, Major András, Fehér Mihály, Nagy Ferenc, Csizmazia József, Fábián András (if).) béresek; Simon András, Barabás Ferenc igáskocsisok; Fülöp Mihály, Sümegi István, Medve György, Sümegi Mihály remondások; Fehér József, Gazdagh György tehenesek; Mathes János éjjeliőr; Lang János fejős, áld mellett a juhászok szolgáltak; Falvay Antal ispán; Fábián Márton faragó; Novák Imre, Gráczer Ferenc, Nyúl György, Markovits Ferenc, Botos István, Flier József, Fábián József, Mészáros József kocsisok; Simon Péter, Bakter János, Markovits János, Fülöp Imre kiskocsisok; Zimmer Keresztély cséplőgépkezelő; Nagy József és Simon Ferenc gulyások; Mészáros Pál gulyásbojtár; Csuti János csikós; Gálffy János nyugdíjas. A kokasdi kerületben a központi személyzethez tartozott két fő: Polányi László és Kaszás Péter erdőőr; a kegyúri személyzetet szintén két fő alkotta: Babanits Mihály tanító, Horváth Erzsébet bába; nyugdíjasok: Horváth György, Mészáros Ferencné, László Györgyné. A kokasdi gazdasági személyzet: Szilárd Iván ispán; Fischl János kovács; Kovács Ferenc bognár; Bula József gazda; Horváth András csősz; Sarvajcz Ferenc kocsis; Bognár György kocsis; Lampert István kocsis; Szabó József öregbéres; továbbá 15 béres: Garbacz János, Mészáros György, Garbacz Mihály, Garbacz Ferenc, Zakóra István, Kálmán József, Kálmán János, Németh István, Madár Ferenc, Téglás János, Horváth Mihály, Bognár János, Viktor István, Bugyin ka György, Budai István; Szabó János kertőr; Fischter István mindenes; Madár István mindenes; Horváth Gábor gépfűtő; Vargha János tehenes; Pataki Pál kanász; Pinke József tiszti kocsis. Volt még 8 kisbéres: Mészáros Ferenc, Garbacz György, Garbacz József, Horváth István, Novoth Mihály, Fehérvári Lajos és a két Lulay gyerek; Kovács István mindenes; továbbá Pullay József, Horváth József, Dolmány József, Asztalos János, Pullai Ferenc, Szabó János elsőbéresek; Bodor István csősz; Hegedűs János és Szabó Mihály aratógazdák. A kokasdi juhászatban 8 fő dolgozott, mégpedig Nagykokasdon Lang Ignác fejős, Kellner József mindenes, Pataki Zsigmond bárányos, Kulbert István meddős, Glastó Ernő bojtár, Kulbert Mihály bojtár, Vető Ferenc ispitás; Kiskokasdon Gremsberger István ürüs. Mélykúton működött ekkor Gönczöl József tanító, aki az uradalomtól kapta javadalmát. Ez állt évi 200 forint készpénzből és konvenciógabonából: 9 mázsa búza, 7 mázsa rozs, 6 mázsa árpa; kapott még 2 darab mustrabirkát, tarthatott 2 tehenet, 8 sertést, kapott 2 hold kukoricaföldet, kevés kender- és káposztaföldet, 34 kiló kősót, 8 méter tűzifát. 77 VeML Ap. lt. Előszállási kormányzóság iratai. Dézsmás szőlők megváltása. 1855-1862. évek. 78 FMI. Acta locorum. Bibiczhegy, 1861. év. 79 VeML Ap. lt. Előszállási kormányzóság iratai. Személyes állapot. A. 1870—1880. 80 VeML Ap. lt. Előszállási kormányzóság iratai. Gyapjúértékesítés. A. 1884. 219 r T
