Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor†: A zirci apátság előszállási uralma. II. rész: 1826 - 1896
6 sertést. Az iskolaépület bővítése elmaradt, a lakosság az 1860-as években állandósult, a gyermeklétszám nem bővült. A tanítást egy-egy tanító végezte; 1882-ben Gyurkovits Iván, 1890-ben Kellner János. Az előszállási tankötelesek száma (1862-ben) 131, melyből az első félévben 80, másodikban 50 fő látogatta az iskolát. A birtokon 9 puszta van, amelyekben összesen 157 katolikus gyermek élt. Egy összeírásban olvasható, hogy ezt a nagyszámú gyermeksereget nem lehet tanítás nélkül hagyni. Herczegfalván ugyanekkor 314 az iskolaköteles gyermek. Ezek közül az első félévben 252-en látogatták az iskolát. A gyermekeket a segédtanító oktatta „teljesen magára hagyatva.” Aktuális volt 2 segédtanító félfogadása. A községhez 3 puszta tartozott, melyekben 65 a tanköteles, akik a herczegfalvi iskolát nem látogatták.23 A nemzeti függedenségi küzdelem herczegfalvi eseményei Az 1848—1849. évi forradalom és szabadságharc községi eseményeit befolyásolták a helyi és az uradalom közötü ellentétek, melyek az úrbéri elkülönítési ügyekben jóval korábban keletkeztek, és nyugvópontra az 1848. áprilisi törvények érvényrejutásáig nem rendeződtek. A herczegfalvi jobbágyok az uradalommal szemben, az úrbéri elkülönítési perben követeléseket támasztottak. 1848. január eleji vármegyei közgyűlésen a rendek megállapították, hogy a „herczegfalvi jobbágyok úrbéri illetőségei rendezedenek”. A jobbágyok a kalkatúrák egy részét ki akarták cserélni, de az uradalom erre nem volt hajlandó. A földesuraság korábban ígéretet tett, hogy Herczegfalván úriszéket tart, és rendezi az úrbéri kérdéseket. Erre 1847 végéig nem került sor. Amikor az áprilisi törvények hatályba léptek, a vármegyei bizottmány úgy határozott, hogy a herczegfalviak elkülönítési perét ideiglenesen felfüggeszti. A községi bíró jelentette Herczegfalváról, hogy az 1848. márciusi országos események a községben a közbiztonságra különösebb hatást nem gyakoroltak. Ismeretes, hogy megyeszerte áprilistól zsellérmozgalmak zajlottak, főleg a nemesi közbirtokossági falvakban. A megyei bizottmánynak Herczegfalváról a községi bíró s a jegyző lett tagja, akik májustól nem adtak hírt népmozgalomról. A forradalmi átalakulás országos és megyei eseményei hatással voltak a herczegfalviakra. A pusztákon 1848. augusztus végén megjelentek a megyei tisztviselők és újoncozást hirdettek. A tisztviselőknek azonban menekülniük kellett a pusztákról a faluba, mert a cselédek vasvillákkal, furkósbotokkal felszerelkezve várták őket, és meg is támadták a toborzókat. Az ellenállás ellenére a pusztákról és Herczegfalváról több honvéd szolgált a forradalom és szabadságharc hadseregében. Bokor János, Mojzes János, Hermann Ferenc, akik a világosi fegyverletétel helyszínéről menekültek, de osztrák fogságba kerülve a hadseregbe sorozták őket. (1853-ban nevezettek hozzátartozói kérelmezték, hogy a császári katonaságtól bocsássák el őket.) Évtizedekig tisztelték, kedvelték Herczegfalván Kovács Pált, a függetlenségi harc közkatonáját, aki megjelent a 48-as ünnepségeken, kegydíjat kapott az államtól. Kovács Pál 1909-ben halt meg, temetése katonai pompával ment végbe.24 A Fejér megyei nemzetőrök felszerelésére összesen 20 000 ezüstforintot vetettek ki a községekre és az uradalmakra. Ezt két részletben fizették a vármegyének. Az előszállási uradalom 1848. október 25-én Podhorszky Nápoly szolgabírónak 1118 ezüstforintot első részletként fizetett ki, míg a második részletet ugyanennyi összegben december 30-án adta át Simon Róbert uradalmi kormányzó. A község az átvonuló felkelők és a magyar honvédség számára természetbeni szolgáltatásokat adott. 1848. szeptember 28-án a községből Velencére, a magyar táborba 1 525 adag kenyeret szállítottak. Szeptember 24-én a honvédtüzérségből egy fél üteg, 44 lóval állomásozott Herczegfalván. 1848. október 6-án az uradalom Herczegfalváról Seregélyesre, a magyar táborba 120 négyfontos kenyeret és 30 db birkát küldött. A község 1848-ban a felkelt seregnek 55 alkalommal adott fuvart.25 A Pákozd és Ozora alól az Alföldre hazavonuló felkelők Herczegfalva köznyugalmát megzavarták. Október 8-án a nagykőrösi felkelők meneteltek Dunaföldvár felé. A herczegfalvi szőlőknél az egység megpihent, miközben egyikük, Országh Gergely, egy pincébe ment, ahol Tischler Gergelyt agyonverte, akinek ruháját magához vette. Ugyancsak gyilkosság történt október 10-én, amikor Fister Ignác, 35 éves férfit verték agyon Herczegfalván.26 Természeti csapások, járványok is érték a falut. Kolerában 10 fő halt meg 1848. november 12. és 25. között. (Lábodi Mihály 30 éves szolga, Mészáros Mihály 4 éves fiú, Lábodi István 6 éves fiú és Faragó Erzsébet neve ismert.) A császári hadsereg móri győzelme után elfoglalta Fejér vármegyét, és 1848. december 31-én és 1849. január elsején bevonult Székesfehérvárra. A császári és királyi biztos (a megye teljhatalmú polgári biztosa) január közepén arról értesült, hogy a megyei börtönben rabként 12 herczegfalvit tartanak fogva, akiket a 48-as bizottmány politikai 23 VeML Ap. It. Archivum vetus. C 3508 A. 1862. 24 FMI. A Fejér megyei Bizottmány iratai. A. 1848. Nr. 42., 2484. sz. 25 FML Acta locorum. Herczegfalva. 1848, 1849. 26 FMI. A római katolikus anyakönyvek sorozata. Herczegfalva. Halotti anyakönyvek. 1849. okt. 203 T
