Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Bányai Balázs - Kincses Károly: Szerelem mindhalálig - és azon túl is. Zichy Ilona élete és emlékezete
Kortársai mintagazdaként emlegetették Nádasdyt. Mezőgazdasági üzemei mellett erdő- és vadgazdálkodásának is nagy szerepe volt ebben. Arad és Fejér megyében is tartozott erdő az uradalmaihoz, a Bakonyban pedig ez jelentette a vezető ágazatot. Nádasdy Ferenc tekintélyét az egyes gazdasági társaságok vezetőségében vitt szerepe is tükrözte: az I. Magyar Biztosító Társulat alelnöke, a Magyar Földhitelintézet felügyelő bizottságának, valamint a Magyar Jelzálog- Hitelbank és a Balatoni Gőzhajózási rt. igazgatóságainak tagja volt. Ugyanezt jelezték az Országgyűlés főrendiházának bizottságaiban betöltött pozíciói is. Az országos politikában azonban nem vett részt, energiáját uradalmaira, illetve a sportéletre összpontosította. Erőfeszítésének eredményei a lótenyésztés, a vitorlássport és a vadászat területén is megmutatkoztak, korának egyik kiemelkedő sportembere volt. Birtokain mintaszerű vadaskerteket létesített és tartott fenn, melyek közül a bakonynánai volt a leghíresebb. Minden évszakban hódolt vadászszenvedélyének. Saját erdei, földjei és vadaskertjei mellett bérelt területeket is látogatott az Alpokban és Eszakkelet-Magyarországon. Kezdeményezte és szervezte az Országos Magyar Vadászati Védegylet megalapítását, és a szervezet első elnöke volt 1881-től haláláig. Kitűnő volt nádasdladányi versenylótenyészete. Lovai hazai és külföldi versenyeken is indultak, ahol szép eredményeket értek el. Istállójának jó hírét tenyészállatai és a falkavadászaton jeleskedő lovai is növelték. A vitorlázás szerelmeseként indítványozta a Stephania Yachtegylet magalakulását, később a Balaton Egylet elnökévé választották. A Balatonon tett vitorlásútjaival és a tehetős körök Balaton mellé csábításával népszerűsítette a sportot.43 A hátrahagyott feladatok és azok végrehajtói Zichy Ilona korai halála nem tette lehetővé, hogy a korabeli földesurak szociálisan érzékeny feleségeihez — például fia későbbi anyósához, a Békésben köztiszteletnek örvendő Wenckheim Frigyesnéhez, és a Gömörben élő Andrássy Dénesnéhez — hasonlóan maradandó emléket hagyjon maga után a család birtokaihoz tartozó települések vallási, oktatási és jótékonysági intézményeit illetően. Az új — bár szintén egy tantermes — iskolát férje emeltette a falu központjában,44 és ő vállalta magára a nádasdladányi templomépítés költségeinek jelentős részét is.45 Ferenc gróf tekintélyét bizonyítja, hogy felkérték az 1872-ben alakult Nádasd Ladányi Kölcsönös Népsegélyező Egylet tiszteletbeli elnöki feladatainak ellátására. Az ezeken felül jelentkező feladatok megoldása Nádasdy Ferenc és Zichy Ilona utódaira, azok feleségeire maradt a 20. század első felében. A grófi gyermekek közül Júlia (1869—1939) Sennyey Béla gróf felesége lett 1890-ben és Bélyen, valamint Hantoson éltek. Irmát (1873-1925) gróf Hunyady Károly vette nőül 1894- ben, akivel Soborsinba költöztek. Az egyetlen fiú, Tamás (1870—1915), az említett Wenckheim Frigyesné leányát, gróf Wenckheim Máriát (1883—1968) vette nőül 1903-ban, Nádasdladányi választva családjuk otthonává. A gyarapodó birtok és a növekvő gyermeklétszám következtében az 1900-as évek elejére elkerülhetetlenné vált a nádasdladányi katolikus elemi iskola bővítése. Az új tantermet 1908-ban építtette és rendezte be Nádasdy Tamás, sőt az ehhez szükséges újabb tanerő részére a fizetést és a tanítói lakást is biztosította.46 Felesége ugyanekkor a falu kisdedóvójának felépítése körül bábáskodott, és 1933-ig gondoskodott annak működtetéséről.47 Szintén Nádasdy Tamásné nevéhez köthető az évtizedek óta elhanyagolt nádasdladányi káplánság ügyének rendezése. 1918-ban önálló plébániát alapított, amivel biztosította az istentiszteletek rendszerességét, a színvonalas hitoktatást, illetve a plébános részére új, tágas lakást is juttatott biztos és tisztes fizetése mellett.48 Fiuknak, Nádasdy Ferencnek (1907—1944) felesége, a Nemzeti és Belvárosi Színházak egykori tehetséges színésznője, Radó (Tolnay) Mária (1904—1990) lett az, aki alkalmanként személyesen is közelebb került a falubeliekhez. A grófné előbb a községi iskolában szervezett és rendezett jótékonysági színi előadásokat és zenés estéket, utóbb előadóként vett részt a településen tartott egészségügyi tanfolyamon. Újabb jótékonysági akciói már a háborúhoz kötődtek: Nádasdyné szervezte a frontharcosok részére készülő csomagok összeállítását, valamint egy korábbi kertészeti épületben újraindította az óvodát, finanszírozta és irányította annak működését.49 43 Gróf Nádasdy Ferenc életére vonatkozóan lásd BESSENYEI 2005, 129—137., SISA 2004., Bányai Balázs: Mindkettő halkuló emlék már, de él és örökké fáj - A Nádasdyak Lepsényben és Bakonynánán. Kiállítási forgatókönyv. 2010. Szent István Király Múzeum, Adattár. 44 BÁNYAI 2007, 27. ' 45 BÁNYAI 2004,111-114. 46 BÁNYAI 2007, 27. 47 BÁNYAI 2007,27. 48 BÁNYAI 2004,114-119. 49 BÁNYAI 2007, 29. 185 T
