Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Demeter Zsófia: "Te megszólatod a követ" - Ybl Miklós és szülővárosa
Székesfehérvá,, 1914. XLII. évfolyam 63. szám Szombat, április 4. POLITIKAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal Bástya-utca 9. Előfizetési árak : — Teletőn-szám 99. — Felelős szerkesztő ét laptulajdonos : Eey évre--------------------------------------. __ 20 korona Fél évre---------------------------------------------„ 10 korona Negyed évre--------------— —------S korona Egyes szára ára---------------------------8 fillér Megjelenik péntek kivételével miniden hétköznap este. HECKENAST KALMAN. Ybl Miklós. (1814-1914.) Székesfehérvár, április 4. Hétfőn lesz száz esztendeje, hogy Ybl Miklós Székesfehérvárott született. Ybl Miklós nevét nemcsak a Budán emelt szobor hirdeti, hanem maga Budapest is. Mert, hogy a régi Pestből, a szerény keleti városkából, a mi dédelgetett, modern Budapestünk lett, hogy a kicsi városból a szűziesen friss, üde, szép főváros lett, abban a mi földünknek számottevő érdeme van. S tudnivaló, hogy kerek Európában is kevés Budapesthez fogható város van; olyan kedves, olyan otthoni, olyan kellemes emporium ez. S hogy Budapest épületeiben stíl és Ízlés is van, hogy az építkezésben bizonyos céltudatos, esztétikus jellem is van, abban meg épenséggel Yblé az érdem javarésze. — A régi bevándorolt építészek is csak bérházakat, kaszárnyaszerü épülettömegeket építettek, ha Hildebrand, Hild és Poilák az ő építkezéseikkel, mint a királyi palota, a muzeum, a kereskedelmi csarnok palotája már a 18. század végén és a múlt század elején is kezkedtek valamelyes gonddal tervezni, a stiiszerüséget jóformán Ybl Miklós hozta be az akkor fejlődő fővárosba. Mi adtuk tehát a nemzetnek azt az embert, aki a nemzet becézett fővárosát széppé, modernné tette s igy mél lányos dolog, hogy ez a város büszkén s kegyelettel ülje meg nagy fia születésének száz éves fordulóját. Az Ybl család régi fehérvári kalmárcsalád, de patricius család volt. A kereskedelmi társulat Kétszáz Esztendő c. müvében olvasható, hogy az Ybl-eket már a 18. század második felében is bematrikulálták a kereskedő céhbe s hogy Ybl Miklós uram a 19. század elején már főelölülő lett a »Boltos kompániában.« Ybl Miklós, az épitőmüvész születése be van matrikulálva a belvárosi plébánia anyakőnyvében, de hogy melyik házban született, azt minden utánjárás dacára sem tudták megállapítani. Végre is ez nem lényeges. Tudjuk azonban, hogy Miklós igen fiatalon kei ült Bécsbe és Münchenbe; később az'jtán Olaszországba indult. Bécs is azidőtájt kezd modernizálódni; Münchenben teleitatta magát az építészeti remek alkotások stilszerüségévei s szépségével; nagy hatással lehettek reá a Propileák, a Maximilianeum, a Gliptotéka s a két Pinakotéka ; s ezzel a kialakult stilérzékkel indult neki a reneszánsz világnak: derűs Itáliának. A toszkánai stilben épített paloták méltósága s a reneszánsz műemlékei még csak jobban kiélésitették lelkében az építőművészet esztétikáját s amikor hazajött, már a szépnek kultusza szolgálatában teremti meg épületeit. Eleinte a magyar nagyurak palotáit teremti meg. Kevély, kiemelkedő, imponáló homlokzat teszi ezeket az alkotásokat műremekekké, ő készíti el az uj királyi palota terveit is ; a királyi palotát elsőben Mária Terézia idején építették meg. Igazi művészi problémát oldott meg a budai várkerti bazárnak megteremtésével, amelyik nemes reneszánsz egyszerűségével méltó kerete a király kertjének. A vámház csodás megnyilatkozása az ő poétikus lelkének, hiszen ezt a hasznos, anyagi célt szolgáló épületet is, tetszetős, stilszerü és kellemes formában tudta megteremteni. Az operaház örökbecsű teremtvénye az 6 alkotó képességének. Harmonikus, kellemes és egyöntetű az egész épület, finoman kialakult részleteivel és feltűnő, szinházszinezelü homlokzatával. De talán minden müve között a Szt. István Bazilika a leghatalmasabb alkotása. Ez már bele illeszkedik a klasszikus építkezések sorozatába; olyan pompásan használta ki azt a kicsi teret, olyan következetesen emelkedik a magasba s olyan nyugodt, olyan szerves ott minden, hogy az a kupola valósággal méltó párja Michel Angelo kupolájának. Ennek a mesternek emlékét üljük meg hétfőn — ideiglenesen. Apró-cseprő hibák útját állták az ünnepségnek, az emléktáblát tehát csak ősszel leplezik le. Vörösmarty, Petőfi, Virág, Ányos, Horváth emléktáblái mellé Yblé is fog járulni. Ez a város méltónak mutatta magát a múltak emlékei iránt, nem maradhat hát adósa Ybl Miklós kegyeletes emlékének sem. Csorna Dénes. 9. kép. A Székesfehérvár és Vidéke 1914-es megemlékező cikke 10. kép. Ungvári Lajos Ybl-emlékműve (1965) az építész nevét viselő lakótelepen (Gelencsér Ferenc felvétele) 162
