Kulcsár Mihály (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 43. (Székesfehérvár, 2015)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Siklósi Gyula: A Vár útja "hodu utu" volt
Erdő-Bakonynak, Erdő-Bakonyának értelmezhető.10 Az erdős területre vonatkozó elnevezés utótagja szláv eredetű, bükköst, bükkös erdőt jelent.11 Károly szerint már egy Nagy Lajos-kori 1368-ban kelt határjárás idején ismeretes volt a falu.12 1397-ben Zsigmond király oklevelében a falu neve mellett Zeryebakanyai János királyi ember nevét is említi az oklevél.13 Családnévben maradt fenn a település neve 1398-ban, 1401-ben, 1437-ben, 1445-ben, 1477-ben.14 1398-ben Zerjebakonyai Miklós Zerjebakonya possession levő részbirtokának egy részét zálogba adta.15 A Szentgyörgyi család pedig 1406-ban szerezte meg Zerjebakonyát.16 Az 1435-ben íródott határjárási jegyzőkönyv szerint Zerjebakonya Somlyóval volt határos.17 Ekkor megnevezték a Vár útját, mely Zerjebakonyáról Úrhidára, majd pedig Fehérvárra vezetett, valamint a Zerjebakonyáról Polgárdiba vezető utat.18 1469-ben a fehérvári káptalan panaszában a zerjebakonyai jobbágyokat említik.19 Birtokosztás miatt, részben a Szentgyörgyi Vince család kihalását követően, Zeryebakona, illetve Sarjabakonya néven említik a falut 1486-ban, illetve 1489-ben.20 Szentgyörgyi Vincze Tamás, Bajcsi Balázsné, Endrédi Somogyi Imre leánya, Hássági Istvánné, Fájsz Ányos János, Somi Józsa, a Vas és a Marczaltői családok osztoztak többek között Zerje Bakonya birtokon, ahol a beiktatás során egy lakott és kilenc lakadan telket találtak.21 1492-ben birtokosztás után Zerjebakonya Ányos Ferenc és gyermekei, Péter és Ágota tulajdonába került.22 A székesfehérvári keresztes konvent 1511-ben Dobokai Sárközi Pál budai alvárnagyot és nejét, Fajszi Ányos Ferenc leányát, Ágotát beiktatta Zernye-Bakonya birtokába.23 1514-ben Marczaltői Demeter fia, Ágoston Szeriebakonyai részbirtokát a szentlőrinczi pálos kolostornak adta.24 1526-1564 között a telkesi Török család birtokában volt Zerye Bakonya.25 1560-ban Ferdinánd király a Ladányi családot erősítette meg Zerye-Bakonya birtokában.26 A török hódoltság alatt pusztává lett, a török adóösszeírások nem tesznek róla említést. 1692-ben összeírták a megyében levő falvakat, pusztákat, hogy a megyét újraszervezzék. Ebben olvashatjuk „Szérmi bakonya, másként Szernye bakonya” pusztát is.27 A középkori út A Vár útja a mai 6/7. számú lelőhely közeléből vezetett az 1406-ban kelt határjárás szerint Úrhidán át Fehérvárra. Ezt a mély árokkal határolt, ovális alaprajzú platót, melyen elöregedett gyümölcsös található, mint láttuk, ma is Várdombnak nevezik, az innen induló utat jelölték meg az okiratok Vár útjának.28 A Várdombhoz vezető utat, az egykori Vár útját, ma dűlőút jelzi. Magát a lelőhelyet, a Várdombot egy keskenyebb, rövid „nyakon” át lehetett megközelíteni. így juthattak el annak idején a széles, mély árkokkal körülölelt ovális alakú plató területére. Az idevezető utat egy 1406-ban kelt határjárás Vár-útjának nevezi, mely Úrhidán át Fehérvárra vezetett.29 Egy 1435-ben íródott határjárási jegyzőkönyv szerint a Vár útja Zerjebakonyáról Úrhidára, majd Fehérvárra vitt.30 1437-ben „Via Magna: Varut de Zerie Bakonya ad Urhida” a neve. 1702-ben Battyán és Csillér határainak megállapításakor említik a Vár-útját, „melyen is Érdi Bakonnyarul régente Fehérvárra jártak”.31 A Vár-útja azonban korábbi lehetett. Az út mentén, Fehérvár déli részétől az egykori Zerjebakonya területéig a terepbejárások során, nagy mennyiségű őskori és római kori leletanyagot találtunk. Az elmondottak alapján feltételezhető, hogy az utat már az őskor majd a római kor embere is használta, majd a középkori ember is erre közlekedett az itt lévő települések között. Erről az útról voltak 10 KÁROLY 1896-1904, V. köt. (1904) 554. 11 KISS 1980, 76., 205. 12 KÁROLY 1896-1904, V. köt. (1904) 554. 13 MÓL DL 100. 280. 14 MÓL DL 100. 296.; KÁROLY 1896-19074, III. köt. (1899) XLIX. oki., 502.; MÓL DL 100. 314.; MÓL DL 100. 530.; MÓL DL 106. 488.; KÁROLY 1896-1904, IV. köt. (1901) 499-501.; MÓL DL 100. 883. '3 MOL DF 249.165.; KÁROLY 1896-1904,1. köt. (1896) 562.; Cod. Dipl. VIII./5. 269.; Zsigm. old. I. 5449. 16 DRASKÓCZY 1987, 318. 17 KÁROLY 1896-1904, III. köt. (1899) 497-498. 18 KÁROLY 1896-1904, III. köt. (1899) 497-498. 19 MOL DF 263. 558. 20 MÓL DL 90409.; Draskóczy 1987, 319. 21 MÓL DL 25. 272. 22 KÁROLY 1896-1904, III. köt. (1899) 581-582.; MÓL DL 104. 876. 23 KÁROLY 1896-1904, III. köt. (1899) 585. 24 ZÁKONY1 1911,693. 25 KÁROLY 1896-1904, III. köt. (1899) 147. 26 KURUCZ 1994, 95. 27 KÁROLY 1896-1904, III. köt. (1899) 3-4. 28 KÁROLY 1896-1904, III. köt. (1899) 497-499. 29 KÁROLY 1896-1904, III. köt. (1899) 497M99. 30 KÁROLY 1896-1904, III. köt. (1899) 497M98. 31 NAGY 1965-66, 177. 9 r r
