Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor A zjrd apátság előszállást uradalma. I. réssç 1659—1826. apátsághoz. (Az 1550. évi XIX. te. szerint az elpusztult egyházi intézmények vagyonát a későbbiekben is csak egyházi célokra lehetett felhasználni. A hasznosítás során követni kellett az egykori alapítói szándékot. Ezt a törvényt erősítette meg az 1715. évi XVI. te. is.)2" A mezőföldi falvak mint Thury György zálogbirtokai A kettős adózás alá eső előszállási pusztákat királyi donáció révén 1564-ben Thury' György' megkapta. A török katonai vezetők közül Rüsztem budai beglerbégnek fizették az adót a mezőföldi helységek lakói. A török defter szerint Előszállás jövedelme 1559-ben 4490 akcse volt, melyet 60 házban élő jobbágycsalád fizetett Budára. Feltűnő a családoknál a nagyszámú juh. Juhtenyésztő gazdaként tartottak számon 9 családot: Onta Benedek, Tód Fábián, Onta György, Vince László, Telek Ambms, Borla Ambrus, Kóc Mihály, Magyar Balázs, Csuta Pál. A többi jobbágy' terménydézsmát szolgáltatott: Pálfai István, Pálfai Bálint, Onta Gál, Onta Mihály, Máté Benedek, Ungi Antal, Koca Imre, Koca Gergely, Máté István Ferencz György', Telek György, Orbán Mihály, Orbán Bálint, Ágoston János, Beseni Albert, Ungi Imre, Cseh Imre, Sajka Balázs, Sajka Máté, Telek Mihály Kelemen Gáspár, Telek István, Onta Albert, Csőri Benedek, Csőri Bálint, Csőri Lukács, Cecei János, Csűri János, Telek Mihály, Ihász György, Csőri György, Gazdag György, Gazdag Gergely, Kardos Benedek. Húsz család a szántók, a ház és a szőlők után fizetett Budára. A beglerbég Karácsonyszállásról 19 háztól szedett adót, sőt ő kapta a karácsonyszállási határban lévő sárosdi, hídőrségi, cseresúti, szentalberti puszták adóját is. A négy' pusztát a karácsonyszállási ráják birtokolták, rétjeit kaszálták, földjeit szántották és legelőin ridegnyájat tartottak. A gyér történeti adatok alapján arra lehet következtetni, hogy ez a vidék, köztük Újszállás is, a török hódoltság első évtizedeiben roppant kárt szenvedett, de lakosságának egy' része megmaradt. Úgy' tűnik, hogy a szomszéd falvak: Karácsonyszállás, Előszállás, Venyim fogadták be az elpusztított környék lakosságát. Az alkapitány, Meznyánszky János kijelentette, hogy Venyrim, Karácsonyszállás és Előszállás a birtokát képezik. Valószínű, hogy' a palotai alkapitányé volt a Venyimhez közeli Újszállás is. Venyim a hódoltság elején elpusztult. A palotai magyar várőrség Venydmpusztát 1554-ben kapcsolta a vártartomány'hoz, melynek jövedelme Palotára, a várba került. 1559-ben a török is adóztatta. Ekkor Dervis bég (szegedi török tiszt) szedte itt az adót. A családok 38 házban éltek. A palotai katonák közül a venyimi terményt és a kevés pénzt Bogdány István kapta, 1559-ben Thury' György' birtokolta, az előszállási földekkel együtt. Ezután több évtizeden át Palotára jártak az előszállásiak várat javítani, erődíteni, fuvarozni, és mint földesuruknak itt adták elő kérelmeiket. 1562-ben a török adóösszeírás Alsószállás lakóinak jövedelmét tüntette fel. Családnevek: Bőrke, Csira, Csabai, Sula, Ácsa, Kalota, Szegi, Jaksity', Kormos, Megyer, Tót, Dunai, Peszér, Ozsvát, Berla, Kocka, Sebestyén, Somogyi, Sajka, Bagói, Bogárdi, Tatár, Kecskés, Sát, Séra. Előszálláson a XVI. század hetvenes-nyolcvanas éveiben virágzott a juhteny'észtés és a szántóföldi termelés is eredményes volt. 1580-ban 5285 kile, 1581-ben 60 ház kétszeres gabona termett. A keny'érgabona mellett lencse, borsó, kender, len termett még az előszállási földeken, és a juhnyájak mellett méheket és sertésny’ájakat tartottak a gazdák. Ezt a terményt sikerült a török hatóságnak összeírni. Népes település volt Karácsonyszállás. 1559-ben 44, 1581-ben 55 adózó házat írtak össze. A magyar lakosságú Venyimben 1559-ben 58 adózót tüntetett fel a török, de 1581-ben elpusztult helységként említették Mihályegyházaszállással együtt. Az 1556. évi török összeírás szerint Karácsonyszállás kincstári (khász) birtok volt, ahol 1580-ban 5 ezer kile búza, 4 ezer kile kétszeres gabona termett, a gazdáknál (Csorba Lőrinc, Fekete Mihály, Kálmán Albert, Kocka Gellért, Vitálos Bálint, Nagy' Mihály') juhnvájak voltak. A töröknek fizettek az újszállási birtok után a bérlők. 1580-ban Újszálláson a török hatalomnak alávetett népek nem éltek. Valószínű, hogy' a szomszéd birtokosok gazdálkodtak ezen a birtokon, akik évente egyösszegben 1000 akcse adót fizettek a töröknek. Ez az összeg egy' kisjövedelmű birtokra utal. Ugyanekkor Karácsonyszálláson 55 háztól szedték az adót, és innen a török jövedelme 21 550 akcse volt.20 21 Délszláv népek a mezőföldi birtokokon A 15 éves háború idején (1591—1606) a hódoltsági falvak magyar lakosságát Pálffy Miklós esztergomi főkapitány utasítására az ország északi területeire telepítették. Pálffynak egy' 1596-ban Mátyás főherceghez írt leveléből értesülünk, hogy' az egykori Fejér vármegye déli területén élő lakosok Veszprém, Zala, Vas, Somogy' és Sopron vármegyékbe települtek. Ekkor menekült Szőnybe, Móriczhidára és Gy'őrújfaluba Venyim, Karácsonyszállás, Előszállás és a vidék több helységének magyar lakossága. 20 HÓMAN-SZEKFŰ 1935-1939, III. 120., 242., 245. 21 KÁLDY-NAGY 1977, 72.; VeMI. Ap. lt. Kéziratok gyűjteménye. Horváth Konstantin birtoktörténeti jegyzetei. 225
