Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Szemle
Ferdinánd zirci apát támogatásával. 1857-ben ismét a Felvidéken, a Palócföldön kutatott. Útinaplóját a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára őrzi, a közelmúltban Selmeczi Kovács Attila adta közre. A Dunántúlra, az Alföldre és a Felvidékre vonatkozó „népismei jegyzeteiben” Székesfehérvárról is olvashatunk: „Fehérvár (felsővárosban) nyakas és vad nép, mint Ketskeméten.”11 Reguly Antal domborművét 1996-ban avattuk fel a régi gimnázium épületén.12 A magyar nyelvtudomány finnugor iskolájának megalapítója, Budenz József (1836-1892) iskolánkban a német és a görög nyelv helyettes civil tanára volt 1858—60 között. 1872-től haláláig az urál-altáji nyelvészet professzora a Budapesti Egyetemen. Összehasonlító nyelvészeti munkásságával végérvényesen bebizonyította a magyar és a finnugor nyelvek rokonságát. Fehérvári lakóházát, amelyben ma Ybl Ervin képzőművészeti gyűjteménye látható, emléktáblával jelölték meg (Arany János u. 12.). Veszprémi, pápai középiskolai tanulmányok után a gimnázium utolsó két osztályút iskolánkban végezte a várpalotai születésű Bán Aladár (1871—1960). Tanára, Horváth Cyrill itt adta kezébe Budenz finn nyelvtanát, amely meghatározta további pályáját. A finnugor népek kulturális és tudományos kapcsolatainak elmélyítésén fáradozott. Kanteletar. A finn népköltés gyöngyei címmel 1902-ben jelentette meg műfordításkötetét, az első magyar nyelvű finn népköltési gyűjteményt hazánkban. 1911-ben gazdag néprajzi gyűjteménnyel tért haza észtországi kutatóútjáról, amely a Néprajzi Múzeum észt anyagának alapját képezi. 1914—19 között a Magyar Néprajzi Társaság főtitkári tisztét töltötte be. Élete fő műve a Kalevipoeg, az észtek nemzeti eposzának magyar fordítása.13 A ciszterci gimnáziumban tanult a sárszentmihályi születésű gróf Zichy Jenő (1837—1906), három kaukázusi, ázsiai expedíció szervezője. Expedíciói során Zichy fő feladatának tekintette, hogy a felkért szakemberek kifürkésszék és összegyűjtsék mindazokat a nyelvi, történeti, régészeti, embertani és néprajzi nyomokat, amelyek összefüggésükben a magyarság oroszföldi vándorlásának útját jelzik. Két expedíciójának is tagja volt Jankó János, a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának vezetője. A gyűjtött any'agot feldolgozták, az eredményeket hatkötetes magyar és német nyelvű műben jelentették meg. Jankó Jánosnak a Zichy-expedíció során Finnországban gyűjtött anyagát a közelmúltban adta ki a Néprajzi Múzeum. Jankó az expedíció során tárgygyűjtűseivel és fényképfelvételeivel a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárát is gyarapította. Zichy Jenő a Fejér megyei és Székesfehérvár városi Történelmi és Régészeti Egylet alapító tagjaként, már az 1895—99 között lezajlott expedíciókat megelőzően is érdeklődött történeti kérdések iránt. Expedícióinak gazdag anyagából múzeumot létesített, amely 1901-ben nyílt meg. Végrendeletében az egész gyűjteményt a fővárosra hagyta.14 Cecén látta meg a napvilágot, és iskolánk diákja volt Strausz Adolf (1853—1944), a Balkán-félsziget néprajzának sokoldalú ismerője. Haditudósítóként 1878-ban részt vett a boszniai bevonulásban. Bulgáriában, Dalmáciában, Montenegróban, Albániában, Görögországban, Macedóniában és Szerbiában földrajzi, gazdasági és néprajzi kutatásokat végzett. Számos könyvet írt a balkáni országok gazdaságáról, néprajzáról. Elsősorban a balkáni népköltészet, néphit és népszokások érdekelték. Részt vett a Magyarországi Néprajzi Társaság megalapításában, 1920- ban a Társaság tiszteleti tagjává választották, bolgár néphit című könyvét Társaságunk jelentette meg 1897-ben. Kétkötetes bolgár népköltési gyűjteményét 1892-ben adták ki. A 91 éves tudóst 1944-ben a nyilasok bestiális kegyetlenséggel megölték.15 Mórról került a ciszterci gimnáziumba Wekerle Sándor (1848—1921), a későbbi pénzügyminiszter, miniszterelnök. Wekerle első szépirodalmi kísérleteit a főgimnázium önképzőkörében pallérozták. 1866-ban a székesfehérvári Vörösmarty-szobor leleplezésekor ő mondta el diáktársa, Endrődi-Kupritz Sándor versét a költő emlékére.16 Wekerlének az önképzőkörben elfogadott Pipámhoz című verse a Budapesti Hírlapban, Ha bort iszom... című, Anakreon görög eredetijéből fordított dala a Szemelvények a székes-fehérvári főtanodai önképzőkör irodalmi kísérleteiből (1867) című kiadványában jelent meg. A trónörökösi műben (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben) Wekerle Sándor írt Fejér megyéről.17 Megtudjuk belőle, hogy az alcsúti főhercegi kastélyban néprajzi gyűjtemény van: „néprajzi tárgyak vannak felhalmozva”.18 Az első, még német nyelven megjelenő magyarországi néprajzi folyóiratban (Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn) találjuk Wekerlének egy másik néprajzi írását, a Fejér megyei magyar lakodalmi szokásokról.19 Wekerle Sándor domborművét 2011-ben avattuk fel a gimnázium régi épületén, az Oskola utcában.20 11 REGULY 1994, 54.; REGULY 1975; SELMECZI KOVÁCS 1975. 12 LUKÁCS 1998. '3 KOROMPAY 1961; KÖNCZÖL 1971; DIÓSZEGI 1972; KODOLÁNYI-VOIGT szerk. 1974. 14 BALÁZS 1993a, 425-430.; CSINÁDY 1963; KODOLÁNYI 1997; JANKÓ 1993; RUSVAI 2010; BÁNYAI-KOVÁCS szerk. 2013. 15 STRAUSZ 1897; SCHEIBER 1945; DIÓSZEGI 1981; BALÁZS 1993b. 16 DORMUTH 1936, 24. 17 WEKERLE 1896a, 529-576. 18 WEKERLE 1896a, 566. 19 WEKERLE 1896b. 20 LUKÁCS 2012. 400 " T
