Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében A történelmi városmag igazgatási, kulturális funkcióját hosszú távra építették ki, az igazgatási épületeket és a kulturális intézmények székházait a műemlékekben helyezték el. Leszögezték viszont, hogy a kereskedelmi központi funkciónak hosszú távon ki kell kerülnie a Belvárosból, az ekkor megkezdett Rákóczi utcai alközpontba.441 Sőt meg kell jegyezni azt is, hogy ide új múzeum, könyvtár és sportcentrum céljaira szolgáló épületeket is terveztek, amelyek nem valósultak meg.442 Tehát a kulturális funkciók is kikerültek volna. A tömegközlekedést ekkor tiltották ki a Belvárosból, bizonyos utcákat egyirányúsítottak a gépjárműforgalom csillapítására. Hosszú távon a teljes forgalom kiáltását tervezték.443 Kifejezetten az ünnepre készült a Millenniumi emlékmű az Öreghegyen. Az 1970-es évekre fejeződött be a korábban elkezdett lakótelepek építése, bennük a közcélú épületek, járdák és parkok kiképzése. A 70-es években kezdett megszűnni a város öröknek hitt befejezetíensége. A Velinszky-lakótelep 1967—74 között épült (2180 lakás, bontás: 168 lakás, Lakóterv, 1969), 1975-ben fejeződött be a Münnich- (Tóvárosi) lakótelepé. Az akkor Pintér Károlyról nevezett Szeder utcai lakótelep teljesen a 70-es években épült 1970—74 között. Itt 110 lakás bontása árán 1480 lakás épült házgyári technológiával. A FETEV kivitelezésében készült el 1970—75 között az Almássy-telep és a Jezsuita-dűlő egy részén kialakult családi házas övezet tömbbelsőjének feltárásával a Fáy András-lakótelep és a Novák Károly-lakótelep. A két telepet a Vértanú utca családi házas övezete választotta el. (Érdekes, hogy a város felé eső rész mára régebbi nevét, az Almássytelep nevet kapta vissza, pedig Novák Károly 1924-től a székesfehérvári rádióállomás munkatársa, majd a Rádió Hivatalának vezetője volt.444) A Vorosilovgrád-lakótelep (Gáz u. -Budai út - Királysor) 1974-79 között épült (3600 lakás, bontás: 846). Érdekessége, hogy két lakókörzet nagyságú volt, melyet forgalmi út választott el. Megőrizte a korábbi utcahálózatot, a házak nullszintjén kereskedelmi és szolgáltatóegységeket alakítottak ki.445 Az újabb lakótelepekre jellemző, hogy a lakóépületek házgyári, a közintézmények viszont rendszerint CLASP technológiával készültek, sőt a Pintér Károly-lakótelepet mintegy lezáró Garzonház egyedi tervezésű (Pordán Ferenc 1973) alagútzsalus technológiával készült. A könnyűszerkezetes építési elemeket az AREV 1967-ben egy olasz cégtől vásárolta. Ebből épült 1968-ban elsőül a Fémmunkás Vállalat üzemcsarnoka,446 majd nagyon sok ipari csarnok (Hűtőház, Ikarus, Videoton, Nehézfémöntöde, Tejüzem stb.). A vállalat az 1970-es években kapta meg az angol CLASP rendszer magyarországi honosítását, így jött létre az ALBA-CLASP rendszer 1975-77-ben. Emiatt bővítették ki a közponri telepet éppen egy CLASP rendszerű épülettel. 1978-ben pedig már két 16 tantermes iskola készült a Velinszky-lakótelepen. CLASP rendszerű a Videoton Oktatási Központ (1983), illetve a Seregélyesi úri 320-as Szakmunkásképző Intézet (1985). Ez volt a vállalat életében a legnagyobb vállalkozás: hiszen a rendszer gazdája is az AREV lett.447 1970-ben vásároltak francia szabadalmat, az alagútzsalus rendszert. Ezzel készült pl. az Alba Regia Szálló (1972), és a Garzonház.448 1970-től a vállalat termékgyártásba kezdett központi telepén (1991-ig tartott). 1973-ban kezdték gyártani a gipsz válaszfallapokat,449 ez lett az ALBAFAL, később keletkezett a CLASP rendhez szükséges ALBA-SADI és a műanyag nyílászáró család.450 1978-ban a csoportos födémemeléses LIFT-SLAB technológiát vásárolták meg. Ezzel épültek a vállalat dolgozóinak épített Fecskeparti házak, majd a megyei kórház új épülete (1991). A József utcai ARÉV-sportcsamok 1978-ban feszített acélszerkezettel készült: az épületet acél oszlopokra kifeszített acélsodrony háló tartja.451 A 70-as években épült ezeken kívül a Váci Szakmunkásképző (1970), a pártoktatási központ (1971), az SZTK- rendelőintézet (1972), az Ifjúság Háza (1974), az Egészségügyi Szakiskola és kollégiuma (1975), a Domus áruház és a SZÜV-irodaház (1976), a József Attila Kollégium és a Műjégpálya (1977), az IKV-irodaház (1978), a Szeder úri nevelési központ és a Piac téri irodaház (1979). 441 TATÁR 1972, 7. «2 TATÁR 1972, 8. 443 TATÁR 1972, 7. 444 HORVÁTH Júlia 1991. 445 Pintér Lajos: Doktori értekezés. 1982. SZJKM Adattára, AD/7315-2003. 73 82. 44<> KRESZAN szerk. 2005, 80. 447 KRESZÁN szerk. 2005, 87. 448 KRESZÁN szerk. 2005, 80. “o CSIZMADIA-ÓVÁRI szerk. 1974,15. 450 KRESZÁN szerk. 2005, 80. 451 KRESZÁN szerk. 2005, 87. 95
