Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Regi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében vasút közötti területnek a beépítése is. Itt is épült egy ONCSA-telep, melynek négy magas tetős háza a Batthyány utcában már 1939-ben állt.356 A magas tető magyarázatát a városháza mérnöki hivatala adta meg: egyterű, galériás megoldást terveztek a sokgyermekes családok számára.357 A Sárkeresztüri út és a Rácszürük között parcellázott városi terület falusias, félig zártsorú beépítése is megvalósult, hiszen itt jöttek létre az Alsóváros és az Őrhalmi-szőlők közötti utcák a Sárkánykúti út és a Juharfa utca között. Hosszabb távon valósult meg a Borjúkúti út és az Aszalvölgy közötti terület beépítése a Közép-Jezsuita-dűlőben: már a Videoton gyúr vonzásában épült ez be sátortetős, majd ikerházas épületekkel.358 Ugyancsak később, az 1980-as évekig elhúzódóan valósult meg az Önálló Gazdasági Népfőiskola gyakorlóterületének beépítése a Pörös-dűlőben.359 Legfeltűnőbb, hogy a Hosszútemető-dűlő és a Bőrgyár-dűlő parcellázása nem valósult meg. Ennek az a magyarázata, hogy7 ezt a területet arra tartották fönn, hogy az elsorvasztandó Szárazrét lakóit ide telepítsék. A külváros viszont nem néptelenedett el. A tervezet hangsúlyozottan tiltotta a gyárterületek közelében lakónegyedek kiépítését, nyilván biztonsági szempontok miatt. A 30-as években megalapozott ipartelepítés ennek ellenére pontosan a lakóterületeket vonta később maga után.360 Nagy7 értéke volt a tervnek, hogy foglalkozott azzal, hogy „az adottságokból, a különböző szükségletekből tervszerűen kialakítandó városnak szépnek is kell lenni”, sőt azzal is, hogy különbözőképpen kell kinéznie a különböző célú övezetek lakóterületeinek. A zöldterületekkel is foglalkozott, előírta: „a város közvetlen környezetében meglevő zöldterületeket biztosítsuk és ezeket szépen parkosított, árnyatadó fasoros utakkal kössük össze a városmaggal”.361 A városnak ez az értékes és előremutató építési periódusa tehát a II. világháborút megelőző hadiipari konjunktúrához kapcsolódik, de szerepet játszott benne a városvezetés generáció- és szemléletváltása is. Fontos tanulsága, hogy a városi közélet teljes eszmei azonosulása a nemzeti célokkal, s ugyanakkor a történelmi múlt dicsőségének hangsúlyozása képes volt minden társadalmi erőt a városfejlesztési célok mellé állítani. Ebből az eszmeiségből következett, hogy7 felvetette a műemléki védettség és rekonstrukció szempontját; az pedig a háborús korból, hogy ipari üzemei messze a külterületeken létesültek, s ezzel magukhoz vonzották a belterület terjeszkedési irányait.362 Miután minden nagy7 gyárfejlesztést egy7 30-as évekbeli előd alapozott meg, ez a tendencia egyenesen folytatódott a század második felében. A Vadásztölténygyárhoz (Videoton) a város északi, a Kadocsa utat átlépő munkásnegyede települt. Ehhez tartozott a Szép-dűlő kiépülése, majd a II. világháború után az, hogy a Felsőváros kiterjedt a Csutora és a Zsidótemető közti részre. Ehhez húzott az Öreghegy Berényi út felé eső részén a rózsahegyi, túrószsáki és középhegyi szőlők beépülése. Ez csatlakozott egy, már az 1880-as években is falusiasán sűrűn települt részhez, amely a mai Bory-vár alatt települt.363 Az Alumíniumgyárhoz (Könnyűfémmű, Alcoa-Köfém) húzódott a város a Ráchegy beépülésével, és az Andrásgyepen létesült Köfém-lakóteleppel.364 A repülőgép-javító üzemhez (Ikarus) csatlakozott a kanizsai vasútvonaltól nyugatra eső rész. A régi Balatoni úttal összekötött térségen épült be a Bika-sziget, majd a Maroshegy a régi sárszentmihályi városhatáron. A vasút és a Balatoni út között épült a 70-es évek elejétől lakótelep (Blagoevgrád, Sóstói lakótelep).365 A Danuvia Gyár (SZIM Köszörűgépgyár) vonzotta a Szárazrét beépülését a régi Hármas-hídon túl, pedig tiltották az itteni települést. Ugyanez volt a későbbi Feketehegy7 beépülésének oka a Csóri úttól délre az 1980-as években.366 A gőzmalom a vasúttól délre indított terjeszkedést. A Külső Keresztúri útig terjedt az Alsóváros, mely a Széchenyi utca végétől kiszélesedett a Rácszürük felé.367 A II. világháború alatt Székesfehérvár a frontváros szerepét töltötte be a Budapest elfoglalásáért vívott harcokban. A várost ért károk közé tartozott az, hogy a háború alatt menekültek tömege zsúfolódott össze a városban, a frontharcok előtt már meghaladta az 50 ezer főt az itt meghúzódok száma. A másik csapás az volt, hogy a három hónapig tartó frontesemények során nagyon lecsökkent a népesség, csak az 1950-es évek elején érte el ismét az 1944-es szintet. A város kétszer szenvedett el nagyarányú szőnyegbombázást. 1944. szeptember 19-én a szovjet 17. légi 356 DEMETER - GELENCSÉR Ferenc 2002, 73. 357 SZÉKESFEHÉRVÁRI FRISS ÚJSÁG 1939. december 23. 358 TÓTH 1989,18. 359 tóth 1989, is. 36° tóth 1989, is. 361 Székesfehérvár törvényhatósági joggal felruházott sz kié város vámfejlesztési terve. Székesfehérvár, 1940. 362 tóth 1989,13. 363 tóth 1989,13. 364 tóth 1989,13. 365 tóth 1989,14. 366 tóth 1989,14. 567 TÓTH 1989,14.
