Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében ezeket az újonnan épült intézményeket sikerült felszereléssel is ellátni: igazi szenzáció volt például a leánygimnázium és a fiúpolgári teljesen új és modern berendezése és felszerelése. 1938-ban nyűt meg Hübner Tibor tervei szerint az Álba (Köztársaság) mozi és a Prohászka-templom kultúrház szárnyában a Glória mozi. Sajnos az utóbbit bombatalálat érte. Schmidl Ferenc első tervezői munkája, a Pattantyús-villa volt, amelyet az északi szakaszon több másik is követett. A Várkörút 7. számút magának építette, és Molnár Tibor is tervezett magának itt eg}' villát, melynek vaskapuja még mindig hirdeti építője nevét. Levegős villasorral épült be tehát a Várkörút északi szakasza, és megnyílt a vasútállomás új terébe torkolló Új Várkörút, a Prohászka út. Megnyitását hosszas tárgyalások előzték meg. A városias összkép érdekében a polgármester kemény harcok árán érte el, hogy az út egész hosszában csak emeletes házak építését engedélyezzék. Az új utca megnyitását már közlekedéstechnikai gondok is indokolták: szükség volt arra, hogy a vasútállomástól a város felé menő forgalmat a Deák Ferenc útról elvezessék,321 s ugyanakkor a Horvát István út — Balatoni út csomópontja itt már forgalomelosztóként is szolgált. Ez volt szinte az első intő jel a nagyvárossá alakulás forgalmi veszélyeire. A lakáshelyzet megoldására új bérházak épültek: a város építtetett négyet, a Nemzeti Bank, az OTI, a ciszterci rend, és a bankok egyesülete, a TÉBE egyet-egyet. A modern bérházak fehérvári építése több kísérleti megoldást is felmutatott. Az első éppen az volt, hogy a Közművek alapjából építették. Az Új Várkörút és a Budai út sarkán álló Kotsis Iván322 tervezte bérházat meleg vizes fűtéssel látták el, mely a lakások temperálására szolgált. Egyébként a lakók kérésére ez nem központi fűtési rendszer volt, hanem távfűtési, amely a Közművek beruházásaként igen olcsó volt, egyébként pedig a lakószobákba Lloyd cserépkályhákat építettek.323 Az 1939 nyarán épülő bérházak, az Úrinők Otthona, a Vitézi Székház, a Vadásztölténygyár, az új OTI-rendelő, valamint az éppen akkor folyó utcarendezések (pl. a Palotai utcáé) értéke meghaladta a kétmillió pengőt. Ezeket a munkákat Kovács Károly, Pintér János, Szabó József, illetve a Mikó és a Herman és Maron cég végezte.324 Nagyon jellemző a korszak modem kommunikációjára, hogy az építkezésekről rendszeresen tudósítottak, sőt rendszeres sajtótájékoztatókat, helyszíni szemléket tartottak. A Fő tér rendezésének középpontjában a Romkert kialakítása és a Városháza tömbjének átalakítása állt. A Városházán nyílt meg az ünnepi év 1938. január 17-én. A frissen kialakított Romkertben tartották a vitézavatást, a királysírok beszentelésére augusztus 13-án, a Romkert hivatalos felavatására augusztus 18-án került sor. A Belváros rendezésénél a bontás, az építés és az átalakítás eszközeivel egyaránt éltek. Bontásokkal új tereket alakítottak ki, így jött létre pl. az Országzászló tér, a Hősök tere, a Prohászka liget. Az Országzászló tér kialakításához a múzeum épületével szemközti háromszögletű háztömböt, a Bognár utca sarkát bontották le. Ettől északra a Szelke-major lebontásával kialakult téren minden oldalról modern bérházak építésére volt lehetőség. A múzeum épülete és az új bérházak közötti téren állították fel a Rimanóczy Gyula tervei szerint kiképzett Országzászlót, melyet 1936-ban avattak. Bonyolult telekcserékkel egy egész régi háztömböt bontottak le az Oskola utca és a Jókai utca területén, ahol a ciszterci rend új gimnáziuma, a Horthy Miklós Kultúrház (ma Vörösmarty Mihály Könyvtár és Csók István Képtár, Schmidl Ferenc terve) épült, illetve kis tér alakult ki, a mai Bartók Béla tér. Rendezték a Városház teret, s ennek szempontjából a Romkert feltárása és kialakítása, valamint a Városháza tömbjének átalakítása mondható a legjelentősebbnek. A rossz vagy elrontott homlokzatú házakat átalakították, s az akkor már igen elhanyagolt állapotban lévő ferences templomot, a püspöki székesegyházat. A Belváros rendezésének mintaszerű alkotása volt a mai Városháza tömbjének kialakítása. Ma a Városháza hangulatos lépcsőkön, dombra futó utcákon teljesen körbejárható, s ez a kis séta lehetővé teszi számunkra, hogy olyan fontos műemlékeket, mint a Székesegyház és a Szent Anna-kápolna, megtekintsünk. A székesegyház restaurálása az altemplom rendezésével, a bejárata előtti tér és a hősi emlékmű befejezésével járt együtt. Hiszen a Pásztor—Hikisch-kompozíció a Fekvő Katonával vált teljessé, amit viszont csak a Szigethy-ház lebontásával kialakított térben állíthattak fel. Ekkor alakult ki tehát a Hősök tere. Az I. világháborús hősi emlékmű azon részét, amely tulajdonképpen a Szent István Székesegyház altemplomának kapudísze, 1929-ben állították fel. Pásztor János szobra, Hikisch Rezső építészeti terve és Havranek Antal kőfaragó munkája látható itt Ady Endre versidézetével: „Be szép ilyen végzetes néppel ugyanannak tudni magunkat” (Notabo vén bakák című versből a Halottak élén kötetből, 1918). Fehérváron élt az a vélemény, hogy' ez volt az egyetlen köztéren olvasható Ady-idézet. A Fekvő Katona szobrát, Pásztor János munkáját a Csitáry polgármester által tervezett szarkofágon 1938 májusában avatták, de a fej megsérült, így' a szobrot a következő évben kicserélték. A szobor és az egész kompozíció sorsa a II. világháború alatt és után sem lett kevésbé mozgalmas. 323 FARKAS Gábor: Gazdasági, társadalmi és kulturális szerkezet Székesfehérváron. 1919-1941. Kézirat. SzVL. XV. 5. Kézirattár 445. 7. 322 KOTSIS 1940a. 323 SZÉKESFEHÉRVÁRI FRISS ÚJSÁG 1939. december 23. 324 SZÉKESFEHÉRVÁRI FRISS ÚJSÁG 1939. július 2. 81
