Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi e's új szerepkörök Székesfehérvár történetében kapcsolódik.241 A vásáros iparok virágzása egészen a XX. századig, a gyáripari verseny idejéig nyomon követhető, és természetesen olyan iparágak nyertek itt fontosságot, amelyek a vásárokon megjelenő árukhoz kapcsolódtak. A gyapjú, a bőr, a fa, és a mezőgazdasági termékek feldolgozása, illetve a szolgáltatóiparok jelentek meg az itteni vásárokon, s a vásárok ilyen mestereket vonzottak. A hosszú századok alatt persze ezek sora változott: a régies, kivesző iparágak (tobakosok, csapók, kallózók, pokrócosok, csutorások) helyét a vásárra, sőt nagyban, raktárra dolgozók váltották föl: a csizmadiák, cipészek, szűcsök, szűrszabók, kékfestők, kalaposok, bőrgyárosok, kályhakészítők, ecetgyárosok. 1752 óta az évi öt országos vásár első napján tartották az állatvásárt, hiszen ekkor olyan embertömeg gyűlt össze a városban, hogy a kirakodóvásárt csak a második és harmadik napra engedélyezték.242 Az országos vásárok helyszíne a Wüstinger-térképen 1826-ban a Vásárállás, ahol a kirakodóvásárt tartották és a Marhavásár, valamint a Külső marhavásár, ahol az állatvásárok voltak. Az állatfajták a várostól kifelé haladva váltották egymást (sertés, marha, ökör, ló), a sorompónál lófuttató helyet alakítottak ki. A Széna téren árulták a szekérről árusítható takarmányt, a választási malacot és a borjút.243 Az 1901-es rendezés idején már elkezdődött a hatalmas, elnyúló tér beépítése, s ezután az állatvásárok helyét a Széna tér és a sorompó között alakították ki.244 A kirakodóvásár területét 1878-ban rendezték. A zöldségesek, szappanosok és a vöröshagymások a Berényi út és Fő út torkolatában árultak. A tér nyugati oldalán kialakított liget mellett álltak az iparosok sátrai, az Arany Sas fogadó mellett a fazekasok, bábsütők, bádogosok és kötelesek. A fogadó és a Malom utca között a csizmadiák, szűcsök, szűrszabók, mögöttük a szerszámfaárusok és a kádárok árultak.245 A fehérvári vásárok közül a „dömötöri” (október 26.) számított a ló és marha felhozatala szempontjából különlegesnek, a Szent Mihály-napi (szeptember 29.) pedig azért, mert ehhez a juhászok szegődése és ünnepe kapcsolódott egészen az I. világháborúig. Ekkor a juhásztársadalom a felsővárosi templomban, fehérváriasan a „juhásztemplomban” misén és körmeneten vett részt, zászlaját is a templomban tartotta.246 A vásár- és piacterek az 1826-os Wüstinger-féle térképen egyszerre szerepelnek. A belvárosi Fő tér neve egyszerűen Belső Piatz, s annak mintegy7 szakosodott része a középkori királyi bazilika romterülete felett kialakult utca a Püspökség kerítésével szemben. Ez volt a Fazekas Piatz. A ferences templom környékén álltak a pékek és zsemlesütő asszonyok sátrai, mellettük a tejesek, ősszel pedig a sült libafertályt és kacsafertályt árulták a felsővárosi asszonyok. A hetipiacokat már a XIX. század elején is az egykori Palotai kapun kívüli tér északi részén tartották, ennek neve 1826-ban Hal Piatz. A tér déli részén, a Búza Piatzon (1886-tól Simor utca, ma az egészet nevezzük Piactérnek) a szekérről árulható árakhoz lehetett hozzájutni. Itt álltak a piacra is dolgozó mesteremberek sátrai. Wekerle Sándor leírása szerint a vásározó fehérvári csizmadiáknak egész sátorsora volt itt, és persze az országos vásárokon is.247 A Palota felé eső útszakaszon, a Mária-kép mögött árulták a fát, a gyümölcsöt és a takarmányt.248 A város fokozatosan „belakta” a vásár- és piactereket, miközben persze az árucsere gyakorlata is megváltozott. A Belső piacon a két világháború között szűnt meg az árusítás, a mindennapi termékek kiköltöztek a Piac tér Ponty vendéglő előtti területére, nagyjából a mai fedett piac helyére. A Vásártérre először 1902-ben a Bírósági Palota, fehérváriasan a Törvény ház épült be, majd az 1920-as, 30-as években új középületek hada és bérházak épültek. A vásárteret ezzel párhuzamosan az 1930-as években feltöltött egykori homokbánya területén, a Csikvári út és a Homoksor találkozásánál alakították ki 1938-ban.249 Ma is ez a város vásártere. A vasútépítés meghozta a városiak számára azt a tanulságot, hogy' a vasút nemcsak hoz, hanem el is visz. Voltak már jelek az újkori vásárok megváltozott szerepével kapcsolatban is arra, hogy' a patrícius-polgár iparosság és kereskedőtársadalom egyre inkább veszít a manufaktúrák, majd gyárak, illetve tőkeerős távolsági kereskedők versenyében. Ilyen tanulságokkal szolgált a vasút is: a nagyvárosok, elsősorban a főváros, illetve Pécs és Győr közelsége nem kedvezett az egyébként csekély belső piaccal rendelkező városnak, elsősorban a konkurencia elszívó hatása érvényesült.250 Havranek József polgármesteri működésének (1878-1908) eredményeit őrzi számos új intézmény, és az a tény is, hogy szülőházát megörökítendő, a felsővárosi Öreg utcát ma Havranek József utcának nevezik.251 Ugyancsak az ő 241 LUKÁCS László 1998, 550. 242 LACZKOVITS - LUKÁCS László 1987,14. 243 DEMETER - GELENCSÉR Ferenc 1990,167. 244 LACZKOVITS - LUKÁCS László 1987,17. 245 DEMETER-GELENCSÉR Ferenc 1990, 167. 246 LACZKOVITS - LUKÁCS László 1987, 23. 242 LACZKOVITS - LUKÁCS László 1987, 22. 248 DEMETER - GELENCSÉR Ferenc 1990, 168. 249 DEMETER - GELENCSÉR Ferenc 1990,168. 250 FARKAS Gábor 1979. 251 CSURGAI HORVÁTH 2002b, 263. 72
