Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Regi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében A vasútépítéssel együtt alakultak ki a vasút ipari üzemei: a főműhely és a Fűtőház.228 Az 1891-ben Baross Gábor által engedélyezett javítóműhely részei a mozdonyjavító, a kocsiszerelő és a segédműhely volt, s akkor ezek 530 munkást foglalkoztattak.229 A Járműjavító lett a vasúttársaság egyetlen magyarországi javítóbázisa, mely 1922-ben 800 főt foglalkoztatott.230 A foglalkoztatottak száma szerint a város ipari üzemei között egészen a II. világháborúig az élen állt. A műhely mellett tanonciskola is üzemelt. A vasútépítéssel tehát egyre több ipari alkalmazott és műszaki értelmiségi került Székesfehérvárra, a város nagyobbodásával viszont egyre nagyobb szerepe lett a városi mérnököknek. Az 1870-es évektől ki kell emelnünk Falvay István munkáját, akinek a városkép kialakításában, a külső utak rendezésében és a csatornázásban is nagy szerepe volt.231 Ekkor végezték el a Búzapiac (1872), a Fazekas piac rendezését és a Városház tér szabályozását (1875), a nagyobb terek (Vörösmarty tér, Megyeháza tere, a Búzapiac és a Hosszúsétatér) fásítását.232 A vasútépítés fordította az érdeklődést a város déli részére. A Széchenyi utca lakói kifejezetten kérték, hogy a felállítani tervezett Vörösmarty-szobrot itt állítsák föl, sőt a tér rendezéséhez, pontosan a kanális lefedéséhez pénzt is ajánlottak. Az ország első Vörösmarty-szobrát (Vay Miklós alkotása) 1866. május 6-án avatták fel országra szóló ünnepség keretében. Eredetileg a tér tengelyében állt, arccal a Belváros felé, a megnövekedett közlekedés miatt helyezték a tér szélére, arccal a forgalom felé. Hagyomány volt a szobor megkoszorúzása december 1-jén, és az is, hogy a gépipari diákjai a ballagás alkalmából felkeresték.233 Az avatás napja az egy év múlva megalakuló Vörösmarty Kör rendes ünnepei között hagyományozódott. A Vörösmarty Kör egyik legnagyobb kezdeményezése a színház megépítése volt: alapkövét az egykori felsővárosi sétatéren 1872-ben rakták le, s a társasági formában megépített színházat 1874-ben adták át. A vasútépítéssel szorosan összefüggött a Vásártér rendezése, hiszen láttuk, hogy a város eredetileg a Vásárteret tartogatta vasútállomás céljára. Amint eldőlt, hogy a vonat nem ide fut majd be, a Vásártér jövőjéről kellett gondolkodni. Vásártér az 1800-as évektől szinte észrevédenül csökkenni kezdett. Egyre nagyobb részét foglalták el utcák, sőt az 1870-es évektől park is. A nyugati oldalon a régi Felsővárosi sétateret, mely az egykori Szent János hídja vonalában haladt, észak felé meghosszabbították az Arany Sas fogadóig. A Belvároshoz közeli végén helyezték el 1872-ben a színház alapkövét (Koch és Skalniczky tervei szerint Hübner Nándor építtette fel 1874-ben). Az északi szakasz parkját, a Liget-sort 1877-ben Hübner Nándor tervezte, a szépészeti alapból valósították meg.234 Az 1879. évi országos kiállítás után ide helyezték el az Oetl-féle zenepavilont, s a teret a műtárgy ajándékozójáról Zichy ligetnek nevezték el. Az ettől északra húzódó részen szabályozták az utcát (ekkor Fazekas, majd Ybl Miklós utca, hiszen itt állt egykor szülőháza), illetve később városi katonai épületekkel építették be (17-es laktanya, tiszti pavilon). 1861-ben a Szépítő Bizottság tehát már egy nyugat felől csökkenő terület rendezését kezdte el.235 A hatalmas vásártér a régi budai külváros körülárkolt területén alakult ki, s mutatván a híres fehérvári ló- és marhavásárok fontosságát, az új budai sorompóig terjedt. Beépítése a XIX. század végétől gyorsan haladt. Mind a vásári, mind pedig a beépítési elképzeléseket már bontással kellett megalapozni. 1847-ben elhelyezték innen a Szentháromság-oszlopot, 1874-ben lebontották és áthelyezték a török alóli felszabadulás után épített236 Kálváriát237 a mai helyére, a Palotai útra a Szentháromság temető (Hosszú temető) elé. Szerepe volt a Vásártérnek az országos vásárok idején kívül is, hiszen sertésvásárt akkor is tartottak, a sertéspiac pedig a mai Széna téri iskola helyén volt. Ehhez közel állt az egyetlen hídmérleg, ahol a rakományt kocsival együtt lehetett mérni. A sorompóhoz közel volt a cédulaház, ahol az állatok számára a passzust kiállították.238 Ezek az épületek az 1901-es rendezés után épültek, és az 1930-as évekbeli építkezésekig álltak fenn.239 A fehérvári vásárok jelentőségét a XIX. század folyamán mindenki megjegyezte, aki csak írt a városról (Vályi András, Bél Mátyás, Madga Pál, Fényes Elek, Wekerle Sándor), különösen kiemelve a Bécs felé hajtott marha, illetve a hadsereg számára válogató lósorozó bizottságok és a tágabb környék lovainak, betanítható tinóinak kiválóságát.240 Ugyancsak szólnak forrásaink arról, hogy Fehérvár kisipari, szolgáltatóipari központi szerepe is a várásokhoz 22« FARKAS Gábor - SZALAI 2006, 22. 22’ CSATHÓ - CSURGAI HORVÁTH 1999,15. » FARKAS Gábor - SZALAI 2006, 33.; TAKÁCS 1963. “i CSURGAI HORVÁTH 2002a, 288. 232 CSURGAI HORVÁTH 2002a, 189. 233 FARKAS Gábor - SZALAI 2006, 143. 234 CSURGAI HORVÁTH 2002a, 290. 235 PÁRNICZKY 1978, 159. 23« KÁI.LAY 1988, 355. 232 CSURGAI HORVÁTH 2002a, 291. 23« DEMETER - GELENCSÉR Ferenc 1990, 167. 235 LACZKOVITS - LUKÁCS László 1987, 17. 24" LACZKOVITS - LUKÁCS László 1987, 17-19. 71
