Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében A kapuk felé vezető utak azonban már változtak. A II. József-kori 1783-as térképen egyszerre két nyomvonala van a Budai kapuhoz vezető Budai útnak: a régi út a mai Berényi út vonalától északra, az új pedig attól délre (a mai Széna tér vonalán) vezetett a régi budai külváros puszta területén a várba. Az utak ebben a korban lettek igen fontosak, hiszen karbantartásuk jelentős városi pénzeket, a lakóktól pedig közmunkát kívánt. 1743-tól volt a városnak útmestere, és 1754-től a városon áthaladó szekerek után útvámot szedtek, a vám beszedésére állították fel, s helyezték át a sorompókat. Az utak javításához a sódert a Farkas-veremnél és a Kuruc-halomnál bányászták.164 Csak a legforgalmasabb utak csomópontjait, a vízfolyásos részeket, a hidakra fölvezető utakat, a kapuk környékét kövezték. A XIX. század elejétől a város útkövezőt alkalmazott.165 A legjelentősebb útmódosítás 1787—1793 között ment végbe. Ezt a keleti csatorna megásása tette lehetővé, ezután ugyanis ki lehetett nyitni a vár déli rondelláját, és az 1793-ban kialakított Új kapun bevezetni a délről jövő forgalmat. A mocsarak helyén ehhez lehetett vezetni keletről a legújabb budai utat: ekkortól a főváros felőli forgalom a mai Budai út vonalán haladt,166 s ezzel kialakult a három nagy útrendszernek a Belváros alatti összekapcsolása. Lipthay János 1797-ben készített térképén már ez a helyzet látszik azzal együtt, hogy a Palotai út vonalát is kiegyenesítették.167 Ez lehetett egyúttal az 1787-ben megnyitott Buda-Graz postaút vonala is, mely innen a Palotai úton a mai 8. számú út vonalán hagyta el a várost.168 A század végére a várfalak környékének képe már jelentősen megváltozott. A Binder-féle metszet 1780-ban a várfalak előtt már parcellázott művelt területet jelez a későbbi Víziváros területén. A Budai kapu előterében kialakított Vásártér is parcellázott volt, de nem volt beépítve, csak a régi budai sorompó és a vámház, valamint mellettük egy fogadó állt.169 Mindenesetre ezt a városépítési szakaszt a beépített terület észak—déli irányú természetes, a terepviszonyokhoz igazodó terjeszkedése jellemezte: először a déli rondella nyűt meg a XVIII. század végén, majd 1809-ben a Budai kapu vonalában bontottak. A várfalak a város 1819. és 1820. évi ábrázolásain már nem látszanak.170 A város északi és keleti irányban is kiterjedt. A második nagy konjunkturális korszak a napóleoni háborúk kora volt. A XIX. század elejével vidékünkre is a napóleoni konjunktúra barokk-klasszicista építkezési periódusa köszöntött. Ebben a vonatkozásban igen nag)' szerepe volt annak, hogy Székesfehérvár a megyei adminisztráció székhelye volt. Népessége növekedett, az 1825-ös összeírás szerint elérte a 20 ezer főt. Wüstinger József felmérése 1752 házat és 493 kerthelyet tartalmaz.171 A gabonatermesztésben, birtokátalakításban felgyülemlett pénzek építkezésekben találtak helyet. Fontos, hogy a nemesi reformtörekvések és a nemzeti művelődés fejlesztésének szempontja lett a döntő, s mindez a megyei adminisztráció színhelyén volt lehetséges. A casinó (1838), a játékszíni társulat (1818), az olvasókörök, majd az Olvasó Társaság (1840), a Számmer Nyomda (1803) tevékenysége és az oktatás is a magyar nemzeti megújulást munkálták. Mintegy varázsütésre valóban eltűntek a várfalak, a belváros kelet felé teljesen kinyílt. Mindez megjelenik a Wüstinger József által készített 1826-os térképen. Wüstinger József 1823—1829 között készítette el a város telekkönyvi felmérését, belterületi térképét megjelentették 1826-os dátummal.172 Térképén a belváros újabb kijárataként látható a Püspöki Palota mellett nyitott új kocsiút, mely már a Vízivárossal tartott összeköttetést. A Vásárállás körül látható árok valószínűleg az egykori Budai külváros erődítésének maradványa lehetett. A Vásártéren állt a Szentháromság-oszlop. A térkép szerint a kövezetvám szedésére 1826-ban hét sorompót használtak, Új sorompóként tünteti fel a Vízivárosét a mai Gáz utca, Budai út, Lövölde utca találkozásánál. Jelentősen kiterjedt a külvárosok területe. A számtalan csatornán összesen 101 hidat írtak össze 1821-ben.173 Wüstinger mérnök a városbővítéshez is készített rajzokat: 73 házhelyet tervezett az Alsóvárosban, két parkosított területet a Belvárosban, két sétányról készített tervet a Kálvária soron (Felsőváros) és a Széchenyi utca vonalában (Alsóváros), és elvégezte az Öreghegy' térképezését is.174 A középkori kapuktól függetlenedő utcahálózat alakult ki az 1830 körülire datált Pick—Lenhard-féle metszeten: a Víziváros már több utca szélességben beépült. A keletről érkező, a fővárossal összeköttetést biztosító út, az új Budai út már megnyílt. Az új úttól délkeletre álltak a Tóváros első utcái, jelölték a Lövöldét. Ezen a térképen megnövekedett a 164 JUHÁSZNÉ VINICZAI 1997,23. '“ JUHÁSZNÉ VIN1CZAI 1997,24. '“JUHÁSZNÉ VINICZAI 1997, 24. 167 JUHÁSZNÉ VINICZAI 1997,22. '“JUHÁSZNÉ VINICZAI 1997, 36. im tóth 1989,7. 17(IJUHÁSZNÉ VINICZAI 1997, 29. 171 CSURGAI HORVÁTH 1996b, 75. 172 CSURGAI HORVÁTH 1996b, 74. 173 JUHÁSZNÉ VINICZAI 1997, 29., 34. 174 CSURGAI HORVÁTH 1996b, 73-75. 66
