Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében 1930-as években újjáépített városháza díszudvarán 1942-ben felállított Szószóló szobra, Ungvári Lajos alkotása, amely a II. világháborúban veszett el.74 A városi igazgatás legalsó fokán a városrészek élén a fertálymesterek álltak: ellenőri, adóbehajtói, tűzrendészeti feladataik voltak. A három városrészben hat fertálymester tevékenykedett. A város újkori terjeszkedésének bizonyítékaként a XIX. század közepén kialakított két új külváros, a Tóváros és a Víziváros megszervezésével a fertálymesterek száma kilencre emelkedett.75 A város népessége a XVIII. század eleji kb. 5000 főről a század végére megkétszereződött, majd 1828-ra meghaladta a 20000 főt.76 A számok azt mutatják, hogy a török alóli felszabadulás és a II. József-kori, 1785. évi népszámlálás között lakossága csaknem három és félszeresére növekedett.77 Igazán jelentős fejlődéssel állunk tehát szemben. A település városi, megyei és egyházmegyei igazgatási szerepkörét már az ide helyezett vámhivatal, a császári katonai élelmezési hivatal és a fegyvertár is erősítette.78 Jól látható, hogy az újkori város ekkortól hadellátási központtá fejlődött.79 A reformkorban találjuk először nyomát annak a törekvésnek, hogy a város közhivatalok, közintézmények ide helyezésével kívánta saját szerepét erősíteni.80 Ez az igény csak a következő korszakban teljesült ki, a népesség növekedésével azonban már ebben a korszakban is összefüggött. A számadatok jól tükrözik a török pusztítás utáni növekményben a betelepedést, melynek jelei a nyelvi sokszínűség, az új ízlés, újfajta iparok, új etnikumok megjelenése. A város beépített területe szempontjából egyrészt ennek újjáépítése és lakossággal való feltöltése, hosszabb távon pedig kiterjesztése érzékelhető. A várost szorító falakat Lipót császár rendeletére 1701-ben kezdték felrobbantani és elhordani,81 lényegében azonban csak a Budai kapu előtti nagy hídfőerődöt rombolták le.82 A város újjátelepedésének három nagy elemét a török harcokban elmenekült, illetve újonnan ide érkező magyarok, a török alatt és után letelepülő szerbek és a török után telepesként érkező németek jelentették. A török korban a város magyar lakossága a Budai és a Palotai külvárosban lakott. Ezeket a külvárosokat 1686-ban tűzvész pusztította el. Emiatt és a hadak járása, a visszafoglalást megelőző blokád miatt a magyar lakosság nagy része a környező várakba menekült, s a visszafoglalás hírére ismét hazatért.83 Győr, Komárom, Veszprém és Vas megyékből más magyar családok is érkeztek, elsősorban iparosok és kereskedők, akik a hadak és a katonai igazgatás mellett, illetve az újjáépítésben megélhetést találtak.84 A Belvárosban és a Palotavárosban helyezkedtek el. A Palotavárosban helyezték el a felszabadításban részt vett magyar katonaságot, a hajdúkat és a huszárokat, akik ekkor már titokban kálvinista prédikátort hozattak.85 A felszabadításban részt vett és itt megtelepülő tisztek a Belvárosban kaptak kijavítandó házakat.86 A helyettes provizor, Kränzer Gábor 258 belvárosi házat vett nyilvántartásba, ebből 12 magyar katonatisztnek, 5 magyar főúmak (Zichy, Eszterházy, Miskey), 81 pedig magyar közembernek jutott. A többi házat egyháziak és németek kapták, mellettük csak két rác és négy' török háztulajdonos volt.87 A házak kiosztása közben érkeztek meg Nyugat-Magyarországról és az osztrák és német tartományokból a német telepesek első csoportjai, főleg iparos családfők.88 A betelepedők száma még nem volt magas, hiszen még a magyarok voltak túlsúlyban.89 A Rákóczi-szabadságharc kezdetén a spanyol örökösödési háború miatt kivonták a helyőrséget a városból. A város állásfoglalása tehát a polgároktól függött, s így' kiéleződött a magyarok és a többiek közötti ellentét. A németek és a rácok elhatározták, hogy' a várost megvédik a kurucok ellen. Küldöttségük Savoyai Jenőnél azzal instanciázott, hogy a várfalak lerontása miatt nem tudják megvédeni a várost.90 A magyar polgárok 1704-ben úgy' határoztak, hogy nem fognak fegyvert a kurucok ellen, sőt meghódolnak előttük, s a többség akaratából a kuruc csapatok be is vonultak a városba. A császári csapatok élén 1704 áprilisában Heister tábornok harccal foglalta vissza a várost.91 Ennek a 74 DEMETER - GELENCSÉR Ferenc 2002,155. 75 DEMETER - GELENCSÉR Ferenc 1990, 13.; LUKÁCS László 2003, 78. 76 LUKÁCS László 2003, 77. 77 KÁLLAY 1958 78 KÁLLAY 1988, 11. 79 KÁLLAY 1988, 244. 80 CSURGAI HORVÁTH 2004,16. 81JENEI 1977,7. “ JUHÁSZNÉ VINICZAI 1997,20. 83 LUKÁCS László 1998, 550. 84 PHILIPP 1933; JENEI 1968, 176.; JENEI 1977. 85 PHILIPP 1933,41. 86 LUKÁCS László 2003, 75. 87 JENEI 1968,173-176. 88 SOMKÚTI 1979, 9-18. 87 KÁLLAY 1976,180. 90 KÁLLAY 1977, 23. 91 LUKÁCS László 2003, 76. 60 —
