Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében
Demeter Zsófia: Régi és új szerepkörök Székesfehérvár történetében Az eg}'kori szakrális királyi központ 1786-ig a németek temploma volt,47 s mint láttuk az első püspök még használta, a palota felépítése után azonban már csak kőbányául szolgált. Az 1840-es években már régi gyakorlat volt, hogy a város a megtalált falak „fejtegetésére”, az építőanyag kitermelésére kőfejtőt alkalmazott, aki a kitermelt anyag mennyisége után kapta fizetését. Az 1839. évi kútásáskor talált kincseket kézen-közön értékesítették. Ezt a kutat kellett később javítani, illetve helyette újat ásatni. 1848. december 5-én az új kút ásása közben találták meg, majd szállították Kossuth Lajos rendeletére a Nemzeti Múzeumba III. Béla és felesége, Antiochiai Anna földi maradványait. III. Béla király sírja mind a mai napig az egyetlen bolygatatlan királysír a fehérvári bazilika területéről. Ma a Budavári Nagyboldogasszony-templomban találhatók a királyi csontok, a mellékletek pedig a Magyar Nemzeti Múzeumban.48 Az eredeti szarkofágok alaplapjai viszont hazaérkeztek Székesfehérvárra az 1938. évi ünnepségek alkalmából, ma a püspöki székesegyház altemplomában láthatók.49 1936-ban kapta vissza a város Szent István szarkofágját is, melyet 1938 óta a Romkert mauzóleumában tekinthetünk meg.50 Ezek a tárgyak ma is őrzik a nemzeti királyokhoz kapcsolódó szakralitást. Ezért is került visszakozásukra sor, hiszen 1938-ban velük élesztgették a múltbeli dicsőséget. S vajon mi mást akarna hasonló törekvéseivel a Nemzeti Emlékhely kialakítására irányuló munka? Az állami törvénykezésben is elsőrangú szerep illette meg Székesfehérvárt, hiszen itt tartották, jelesül az Andrásgyepen, illetve Fövenyen az országlátó- vág}' törvénynapokat.51 Ugyanezt erősítette meg 1222-ben az Aranybulla is. Ilyen módon Székesfehérvár a magyar alkotmányfejlődés kiindulópontja lett.52 A hagyomány szerint Szent István óta ezeket az országos gyűléseket Nagyboldogasszony napján és hetében tartották. Augusztus 14-e, a szent király országfelajánlásának emléknapja Székesfehérvár fogadalmi ünnepe, 15-én emlékezünk Szent István halálára is. Később kerültek át a törvénynapok a nagy király szentté avatásának napjára. Augusztus 20-át piros betűs ünneppé az 1938. augusztus 18-án tartott 48. székesfehérvári országgyűlés53 nyilvánította. Az akkor elfogadott Lex Albensis (1938: 24. te.) emellett megismételte Szent László király dekrétumai első könyvének és a II. Endre által kiadott Aranybulla első cikkelyét, melyekben elrendelték Szent István király emlékének évenkénti ünneplését.54 A török megszállástól felszabadított város, mint fegyverrel visszaszerzett terület, az Újszerzeményi Bizottság igazgatása, a budai kamarai adminisztráció alá került:55 sem a megye, sem a szabad király város nem kapta vissza egyelőre régi önállóságát. A többi visszafoglalt várossal összefogva, hosszas utánajárással sikerült elérni, hogy megszűnjön a különleges igazgatás. Az 1703-ban kiadott Diploma Leopoldinum, az I. Lipóttól kapott privilégiumlevél teremtette meg újból a szabad királyi városi jogállást. Ezzel „visszakebelezték Magyarországba”, és a városi rend tagjaként képviselőit meghívták az országgyűlésbe, a város ezzel kollektív nemességben részesült.56 A fegyverváltság megfizetése azonban a mindig szegény városnak nehézségekbe ütközött, ezért a régi-új jogállás csak 1715-ben lépett életbe. A város ezzel visszaszerezte jogi és gazdasági kiváltságait, valamint önkormányzati jogait. Régi szerepére emlékezve a régi pecsétet, s ezzel a latinok pecsétrajzát felújító címerét korona ékesítette.57 Mai címerünk is ezt az előképet őrzi. A szabad királyi városi önkormányzat szervét, a tanácsot a polgárok választották, élére bírót állítottak. A bírói funkció mutatja, hogy a jogszolgáltatás és a közigazgatás vezetése egyszerre volt feladata. A város a kiváltságlevél értelmében pallosjoggal, azaz vérhatalommal rendelkezett, ítéletei végrehajtására hóhért tartott.58 A XVIII. század végétől a közigazgatás élére II. József reformjai a polgármestert állították. A szétválasztás eg}' olyan korszakban ment végbe, amikor a szabad királyi városi jogállást a császár rendelete felfüggesztette, s az csak a rendeletek visszavonásával állt vissza. A kettősség azonban fennmaradt: ettől kezdve a bíráskodás a bíróra, a pénzügyi és a közigazgatási kérdések pedig a polgármesterre tartoztak.59 Ez utóbbi funkció a XIX. század első harmadától kezdett előtérbe kerülni.60 A város jogi és gazdasági kiváltságai a kiváltságlevélben újból megjelentek. Nem feledték a magyar városok sem a fehérvári kiváltságot, amelyet a fehérvári jogcsalád elnevezés alatt még a török visszafoglalás után is hivatkozási alapnak, s mintának tartottak. Ennek legfontosabb elemei a szabad bíróválasztás mellett az országos vámmentesség és 47 DEMETER - GELENCSÉR Ferenc 1990, 13.; LUKÁCS László 2003, 79. 48 BICZÓ 1996b, 19. 49 DEMETER 1999a; DEMETER 1999b. 50 BICZÓ 2001. sí FARKAS Gábor főszerk. 1997, 205. 52 KÁLLAY 1996, 146-148. 53 FARKAS Gábor főszerk. 1997, 217.; DEMETER - GELENCSÉR Ferenc 2002,175-176. 54 FARKAS Gábor: Várostörténet! tanulmány. Székesfehérvár a két világháború között. Kézirat. SzVL. XV. 5. Kézirattár 445. 34. 55 KÁLLAY 1988, 9. su KÁLLAY 1988,10. 57 KÁLLAY 1988,10. 58 KÁLLAY 1988,10. 59 CSURGAI HORVÁTH 1996a. 60 FARKAS Gábor főszerk. 1997, 211. 58 —-
