Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Lukács László: Szőlőművelési szerződés az enyingi uradalomból 1871-ből
Lukács László: Szőlőművelési s^ersvdés az enyingi uradalomból 1871 -bő! felhasználtatott —12 a%a% Tizenkét akó kutm\ mely fenti műtét folytán 12 akó ujbor bor az Enyingi pinc%és%eti Számadásnál Bevételbe utasíttatik — Enyingen junius 30 1871. ” Homokkomárom Zala megyében Batthyány Fülöp herceg egy másik, hitbizományi uradalmának központja. Fényes Elek is megemlítette róla, hogy „bort termeszt’’75 Innen hozták Enyingre az ekkor még az uradalmi alkalmazottak, cselédek zsoldjához (konvenciójához) természetbeni juttatásként hozzá tartozó zsoldbort, valamint az aratók, kaszások borát. Nem titkolják, hogy kismértékben kútvízzel megkeresztelték. A Pannonhalmi Bencés Főapátság alkalmazottait a XVIII. század második felében két osztályba sorolták. Az első osztályba tartozó orvos és fiskális a szerzetesekkel azonos mennyiségű, napi 2-2 iccét (l,7 liter) kapott a jó minőségű konventborból. Szintén az első osztályba tartozott az orgonista, a sebész, a muzsikus, a két szakács, a szabó és a pék, akik viszont már egyéb borokból részesültek. A konvenciósok második osztályába sorolt cselédeknek is rosszabb minőségű járt, és naponta csupán fél-másfél icce. 1764-ben a cselédeknek 330 akó konvenciós bort adott ki a pannonhalmi pincemester. Nagyobb ünnepeken a karácsonyi jászol és a nagypénteki szentsír felállítói, a Szent István király-napi körmenetet kísérő iskolamesterek, zászlóvivők, kántorok, a liturgián részt vevő zenészek, a zarándokokat vezető jezsuita és ferences atyák is kaptak egy-egy üveg bort.16 A Tihanyi Bencés Apátság pinceleltárában a XIX. század második felében és a XX. század elején asztali, pecsenyeborok mellett cseléd- és munkásborokat is számon tartottak. Ez a bor szerepelt az uradalmi alkalmazottak, cselédek terményjárandóságában, belőle a nagyobb munkaalkalmakkor is járt a munkásoknak. Az éves konvención felül az uradalmi cselédeknek karácsonyra, húsvétra, pünkösdre, a szántódi Jakabnapi búcsúra adtak bort, a napszámosoknak kukoricafosztásnál, -morzsolásnál, de kaptak a kaszások, a szüretelők és a dézsmaszedők is.17 * Napi borjárandóság illette meg az uradalmakban a nyomtatókat is, ahogy erről a Magyar Gazda híradásából értesülünk 1843-ból: „Fejér megyében kevés magyar nyomtató kapható, követeléseik túlságosak, munkájuk lassú, nem szorgalmas munkások... Az uradalmak sváb nyomtatókat hoznak Kömlődről [Tolna m.]; mindennap 1 itze bort kapnak, kapják a kinyomtatott gabona 11 -ik részét és szabad legeltetést. ”u Batthyány Fülöp herceg enyingi uradalmához tokaj-hegyaljai, mádi szőlő is tartozott. Farkas Imre tiszttartó 1856. január 30-án a bécsi jószágkormányzó számára küldött tiszd tudósításában olvashatjuk:19 ,A- 855ki termés mádi borok 7 gönczj hordó és egy átalagpan f. hó 16-án enyingre megérkeztek és a f.nyékipinczében elhelyeztettek... minőségre nézve van eg hordó 5 puttonyos, — eg hordó 4 puttonyos, hat hordó pedig 3 puttonyos aszú bor. ” A tiszti tudósítás a Mádról érkezett és a felsőnyéki pincében elhelyezett bort 2000 pengőforintra értékelte. Hangsúlyozta, hogy az aszúborok éréséhez a pincében 3-4 évre van szükség. IRODALOM BALASSA Iván 1991 Tokaj-Hegyalja szőleje és bora. Történeti-néprajz; tanulmány. Tokaj. CSOMA Zsigmond 1983 Késes metszőollók Magyarországon. Az eszközváltás hatása a tőkeművelés- és metszési módokra. Ethnographia, XCIV. 51-66. 1993 Uradalmi és jobbágy-paraszti szőlő-, bortermelés Somlón. Debrecen. DEMETER Zsófia 1990 Enying mezőváros és a Batthyány-uradalom (1806—1870). Honismeret, XVIII. 2-3. sz. 47—53. 1994 Olasz sajtkészítők a dunántúli Batthyány-uradalmakban. Ethnographia, CV. 615—619. 1995 Fásítás, faiskolák és fűmagiskolák az enyingi uradalomban (1806—1870). Ethnographia, CVI. 121—125. 1996a Herceg Batthyány Fülöp enyingi uradalmának szántóművelése (1806-1870). Agrártörténeti Szemle, XXXVIII. 186-250. 1996b Átmeneti munkaformák az enyingi uradalom munkaszervezetében. FJhnograpbia, CVII. 135-137. 1997 A juhászat szerepe az enyingi uradalom gazdálkodásában (1806-1870). Agrártörténeti Szemle, XXXIX. 63—102. 2005 „Ennyiből egy oskolamester megélhet.” — Iskoláztatás Batthyány Fülöp herceg enyingi uradalmában. Neveléstörténet, II. 1-2. sz. 74-94. 2009 Formaggiai italiani nelle tenute di Batthyány nei dintorni di Dunántúl (Transdanubio). Alba Regia, XXXVIII. 221— 223. '5 FÉNYES 1851, II. 243. '6 DÉNESI 2009, 94. 17 FÜLÖP 2008,207-208. '8 Magyar Gazda, III. évf. 1843/76. sz. 1214. 19 pejér Megyei levéltár. Az enyingi Batthyány-uradalom iratai, 19. doboz.
