Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Szemle
A „Haza” egy történetileg változó fogalom, és a szó elsődleges jelentése a házhoz kapcsolódik, mert a paraszti kultúrában élő ember számára a saját szülőföld, illetve a települési közösség az elsődleges. Mindenhez a települési közösség jelenti a kiindulópontot. A paraszti múltszemlélet sajátossága, hogy abban a „Haza” soha nem közigazgatási vagy politikai fogalom, hanem az egyéni és közösségi létnek egy olyan része, amit szeretni lehet, a szeretet dimenziója érvényes rá. Mai globális világunkban, amelyben az élet minden területén a határelmosódás a jellemző, és a tudatunk a végtelenségig tágítható, ez a fajta hazaszeretet nem annyira egyértelmű mentalitás. Mégis érdemes a múltból átemelnünk, mert az ember akkor érzi magát biztonságban, akkor tud kiegyensúlyozott lenni, ha van hova kapcsolódnia, ha van gyökere, ha biztos gyökere van. Ahogy Lukács Lászlónak is, hiszen ahogy említettem, a könyvben sokszor utal a kutatási témák és helyszínek személyes meghatározottságára. A nép körében élő történeti hagyományok — ezer év gyöngyei — (dalok, mondák, elbeszélések, legendák, vagy akár tárgyak és gesztusok), nem politikai céllal születtek meg, hanem a hazaszeretet természetes emberi szükségletéből. Nem az egyéni érdekérvényesítés, hanem az emberi létet alapvetően meghatározó közösségi emlékezet fenntartása hívta életre és tartotta fenn őket. Ez fontos aktualitása és üzenete ennek a könyvnek, amely a szakma és a nagyközönség érdeklődésére egyaránt számíthat. Nagy Veronika 421
