Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Szemle
irodalmi folyóirat Weörest már főmunkatársként jegyzi. Székesfehérvár nagy múltú kulturális egyesülete, a Vörösmarty Társaság háborút követő feltámasztásában is részt vett Weöres Sándor. Az újjászervezett Vörösmarty Társaság 1946. november 24-én a Székesfehérvári Művészeti Hét keretében a ciszterci gimnázium dísztermében irodalmi estet rendezett, ahol Török Erzsébet énekelte Weöres Sándor Farkas Ferenc által megzenésített verseit. Weöres saját verseiből olvasott fel az esten. Az 1947. évi közgyűlésen a Vörösmarty Társaság a költőt felvette tagjai sorába.12 Magyar irodalmi lexikonjaink közül csak a régi említette költőnk székesfehérvári éveit: „1941-50 között Pécsett, Székesfehérváron és Budapesten különböző könyvtárakban volt tisztviselő, Székesfehérváron egy ideig a Szabadművelődés tisztviselője.”13 Életének erre a szakaszára az Új Magyar Életrajzi lexikon is kitért: „1939-től Pécsett könyvtáros, majd Székesfehérváron könyvtáros, utóbb szabadművelődési titkár, de Budapesten is gyakran tartózkodott. 1947-től haláláig Budapesten élt. 1947—48-ban feleségével, Károlyi Amy költőnővel együtt közel egy évet töltött Olaszországban.”14 A szabadművelődés az iskolán kívüli népművelés egyik elnevezése volt. Előmozdítására hazánkban 1945-ben Országos Szabadművelődési Tanács alakult, amely 1948-ig működött. Székesfehérváron erre emlékeztet az 1989-ben Ifjúsági és Úttörőházból ámevezett Szabadművelődés Háza. Hasonló módon szólnak róla a világhálón fellelhető adatok: „A költő 1943 őszén Budapestre költözött, és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. A második világháború befejezésekor viszont már Csöngén tartózkodott, és a következő évet is az apai birtokon töltötte, majd rövid ideig Székesfehérváron dolgozott múzeumi tisztviselőként, és az ottani Vörösmarty Társaságban is tevékenykedett.”15 A Wikipédia Schein Gábor könyvéből merített, ahol ezt olvashatjuk: „A háború befejezése Weöres Sándort Csöngén érte, és a következő évet is csaknem végig az apai birtokon töltötte, majd rövid ideig Székesfehérvárott dolgozott múzeumi tisztviselőként, s az ottani Vörösmarty Társaságban is tevékenykedett.”16 Mindebből kitűnik, hogy Weöres a második világháborút követő években, 1946—47-ben három intézményen keresztül is kapcsolódott Székesfehérvárhoz: 1. a Vörösmarty Társaság, 2. a szabadművelődési felügyelőség, 3. a múzeum. Mindezek időbeli pontosítását Horváth Júlia (1954—2002) irodalomtörténész muzeológus, a Szent István Király Múzeum korán elhunyt munkatársa közleményében találjuk meg.17 Dr. Weöres Sándor 1947. április 22-étől Székesfehérvár szabadművelődési segédtitkára. 1947. június 1-jétől dr. Gáspár János polgármester támogatásával a múzeum megbízott igazgatója: „Összeállította az 1947^18. költségvetési évre vonatkozó tervezetet. A súlyosan megrongálódott épület helyreállításán, fenntartásán és a béreken kívül, két ásatáshoz, néprajzi gyűjtéshez, szaklapok és könyvek beszerzéséhez kért támogatást. A múzeum irattárának tanúsága szerint az érkező leveleket szabályszerűen iktatószámmal látta el, és válaszolta meg. A Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének nemtetszését válthatta ki, hogy munkatársát — aki a múzeum egyetlen alkalmazottja volt — júniusban nem engedte el restaurátor tanfolyamra... Gáspár János polgármester június elején értesítette a Vallás és Közoktatási Minisztériumot és a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségét Weöres Sándor igazgatói megbízásáról. Dr. Radnóti Aladár egyetemi magántanár, a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége főfelügyelőjének állandó helyettese a levél kézhez vétele után azonnal Fehérvárra jött... a tapasztaltakról azonnal jelentést tett a minisztériumban, Gáspár Jánosnak pedig a következőket írta: »Le kell szögeznem, hogy dr. Weöres Sándor megbízatása illetőleg beiktatása körül sorozatos szabálytalanságok történtek. Az 1929. XI. te. 15.§-ban kifejezett eljárási szabály szándékos megkerülésével jutott nevezett igazgatói megbízatásához, ennélfogva a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége a megbízatást nem ismerheti el, a megbízatás körüli eljárást törvénytelennek minősíti, és felhívja az illetékeseket az idézett törvénycikk megfelelő paragrafusaiban körülírt igazgatóválasztás újból való és a szabályoknak megfelelő megejtésére... Megjegyezni kívánom egyébként, hogy dr. Weöres Sándor szabadművelődési segédtitkárt tudományos és fegyelmi szempontból egyaránt alkalmatlannak találtam az igazgatói tisztség beöltésére.« A helyettes főfelügyelő szigorát magyarázza, hogy Fülep Ferenc a debreceni tudományegyetem régészeti intézetének díjas gyakornoka már áprilisban kérte a segítségét, hogy valamely vidéki, lehetőleg dunántúli múzeumban — ahol római anyag is van —, álláshoz juthasson. Júniusban kérését többször megismételte, július közepén már itt is volt Fehérváron. Másrészt az is tény, hogy Weöres Sándor március elején megkapta a római ösztöndíjat, beadta az útlevélkérelmét, és minden pesti útja alkalmával megsürgette... A Vörösmarty' Társaság... 1948. március 20-án megrendezte a már Rómában tartózkodó költő estjét a ciszter gimnázium dísztermében.”18 Ezzel zárult Weöres Sándor „székesfehérvári korszakának” utolsó negyedéve 1947-ben. Tartalmával, intenzitásával, terjedelmével nem hasonlítható az 1933-tól 1943-ig tartó pécsi évekhez. Székesfehérvár művelődéstörténetében, a múzeum múltjában mégis számon kell tartanunk még akkor is, ha kimaradt a Magyar 12 TIBAI 2013, 20-22. 13 BENEDEK főszerk. 1965, III. 564. 14 MARKÓ főszerk. 2007, VI. 1350. 15 http://hu. wikipedia.org/wiki/Weöres_Sándor 16 SCHEIN 2001, 69. 17 HORVÁTH 1993. « HORVÁTH 1993, 56-57. 372
