Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Szemle
Az emlékdombormű a múzeumépület utcai homlokzatán, a bejárattól jobbra, a harmadik és a negyedik ablak közötti mező középtengelyében, sóskúti mészkőből faragott 8 cm széles keretben, Marosi Arnold és Gunda Béla domborművével azonos magasságban került elhelyezésre. Avatása Weöres Sándor születésének centenáriumi évében, 2013. június 7-én történt. A vendégeket dr. Demeter Zsófia múzeumigazgató köszöntötte, az emléktáblát felavatta dr. Cser-Palkovics András polgármester és Vargha Tamás államtitkár, a Fejér Megyei Múzeumegyesület elnöke. A székesfehérvári panteon megvalósításának további terveit dr. Lukács László főmuzeológus, egyetemi tanár ismertette. Weöres Sándor megzenésített verseit Sebő Ferenc Kossuth-díjas előadóművész tolmácsolásában hallhattuk. Köztük a Magyar etűdök 27. számú versét, amely Kodály Zoltán megzenésítésére készült: Ugró táncot jókedvemből, édes rózsám, járok, országút visz Fehérvárig, széles a két árok. így tedd rá, úgy tedd rá, Rozika, Tériké, Marcsa, kinek nincsen tíz tallérja, kötőféket tartsa. Kardos Tibor méltán írhatta a Magyar etűdök szerzőjéről: „Nincs poétánk az utolsó csaknem fél évszázadban aki a magyar népi líra, a tréfás mondókák, rejtvények, szólások olyan áradatát öntötte volna műköltészeti formába, mint Weöres Sándor. Úgy rendelkezik a magyar nyelvi géniusszal, mint Tolsztoj az orosz falvak leikével, mindkettő az azonosulás nagy titka.”7 Kenyeres Zoltán a Magyar etűdök verseiről: „A reflexív kifejezést másik oldalról elkerülő Magyar etűdök mintha a verselő kedv születésének varázsos pillanatát idéznék föl, a népköltés titkát fejtenék meg a játékos ösztön szabad csapongásával nagy, közös emberi élményében, amikor tévedhetetlenül szólaltatja meg a magyar táj dalait.”8 Az emlékdombormű avatásának délutánján a Vörösmarty Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Szent István Király Múzeum rendezésében a Csók István Képtárban zajlott le a Weöres Sándor centenáriumi emlékülés. A következő napokban a Bódiss Ilonkának írt levél nyomán Weöres fehérvári éveinek írásos nyomait kerestem. Időrendi sorrendben haladva megemlítem: Weöres Sándor fehérvári jelenlétével először nem az emlékdombormű, a fehérvári panteon ötletgazdájaként találkoztam, hanem évtizedekkel korábban. Középiskolás koromban, 1968—69-ben a székesfehérvári József Attila (ma Ciszterci Szent István) Gimnázium újságát, a Diákhangit szerkesztettem. A Fejér Megyei Nyomdaipari Vállalatnál, ahol lapunkat készítették, megismerkedtem azokkal az idős nyomdászokkal, akik az államosítás és összevonás előtt a különböző fehérvári nyomdákban dolgoztak. Köztük Stigler Istvánnal, aki régi vágású, Németországot is megjárt nyomdász iparosként tájékozott, művelt ember volt. Székesfehérvár nyomdászatának 150 éves történetéről szóló munkáját az István Király Múzeum adta ki.9 A napilapokban megjelent cikkek, versek kéziratait a nyomdákban a megjelenést követően kidobták. Stigler István az 1930-as években megmentette a megsemmisüléstől két Weöres Sándor-vers kéziratát. Mivel középiskolás koromban magam is írtam verseket, amelyek a diáklapban jelentek meg, Stigler Istvántól megkaptam a két Weöres-vers kéziratát. Az egyik a Széljegyzetek az éjszaka margójára-. 1932-ben született, kézirata a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában is fennmaradt (lelt. száma: Ms 4636/93-94), ennek alapján Széljegyzetek az éjszakára címmel 2013-ban megjelenhetett az Elhagyott versek ben.10 Ezt a kéziratot 2010. április 11-én, a költészet napján L. Simon László szerzőtársamnak ajándékoztam agárdi panziójukban, ahol barátaival együtt ünnepeltük jóval több mint kétharmados többségű győzelmét az országgyűlési választásokon a gárdonyi választókerületben. A másik a Vénasszony tükre-, ez is 1932-ből való, kéziratát ugyancsak az MTA Kézirattárában őrzik (lelt. száma: Ms 4636/93), melynek alapján Szubjektív vers címmel kiadták az Elhagyott versek ben.11 Itt tudnak róla, hogy eredeti címe Vénasszonyok tükre volt, amit a költő áthúzott, és a Szubjektív versre cserélte. Ezt a kéziratot az emlékdombormű avatásának napjáig őriztem, akkor a Szent István Király Múzeumnak ajándékoztam (lelt. száma: K2). Weöres költői indulásának idejére esett Székesfehérváron a Fejérmegyei Napló melléklapjaként kiadott Új Erő megjelenése (1933—1935). Az ország feldarabolásától , a gazdasági világválságtól meggyötört fiatalok hetilapját Pálffy István szerkesztette. Szerzői voltak: Pável Ágoston, Weöres Sándor, Takáts Gyula, Baróti Géza, Jankovich Ferenc, Erdélyi József, Németh László, Gunda Béla. Weöres korai verseivel Székesfehérváron az Új Erőben lépett a nyilvánosság elé. Az ugyancsak Fehérváron, 1938 februárja és 1939 januárja között megjelent Vár című dunántúli 7 KARDOS 1972, 568. 8 KENYERES 2013,162. 9 STIGLER 1957. 10 WEÖRES 2013,210-211. » WEÖRES 2013, 206-207. 371
