Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Közlemények - Orosz György: "A bűnös pápa imája" A keresztény német népi jámborság egyik vallásos ponyvájának tartalmi elemzése
feltámadtál és megjelentél a te szent anyádnak és minden szent apostolnak. Ezen nagy szeretet jegyében saját erődből és hatalmadból felmentéi a mennyekbe, és ott ülsz Isten, a te mennyei Atyád jobbján, és te elküldted a Szendéiket az apostolok szívébe és minden olyan ember szívébe, aki reménykedik és hisz tebenned az örök szeretet általad tanúsított jegye által. Nyisd meg hát ma a mennyeket, és személyesen fogadd be ezt a haldokló embert, N. N.-t, és az ő minden bűnét a te mennyei Atyád országába, hogy ő veled uralkodjon, most és mindenkor és az idők végezetéig, ámen. Mindeközben meghalt a pápa, és a káplán vele maradt a harmadik óráig. Ekkor megjelent neki a pápa, szeretetteljesen és vigasztalóan. Az arca ragyogóbb volt a napnál, ruházata fehér volt, mint a hó, és így szólt: Kedves testvérem! Az örök kárhozat gyermekévé kellett volna válnom, mégis az örök üdvösség gyermeke lett belőlem. Amikor te az első imádságot imádkoztád, minden bűnöm lehullott rólam, mint ahogyan az eső az égből aláhull. Amikor te a második imádságot imádkoztád, olyan módon kezdtem tisztulni, mint ahogyan az aranyműves tisztítja az aranyat a kemény tűzben. Tovább tisztultam, amikor te a harmadik imádságot imádkoztád. Ekkor láttam az eget megnyílni és az Űr Jézust az Atyaisten jobbján állani, és az előbbi így szólt hozzám: Minden bűnöd megbocsáttatott. Jöjj az Atyám országába, ott leszel mindörökké, most és mindenkor és az idők végezetéig, ámen. Ezen szavakra elvált az én lelkem a testemtől és az Isten angyalai elvezették az örök boldogságba. Amikor a káplán mindezeket meghallgatta, így szólt: O, Szentatyám! Ezeket a dolgokat nem mondhatom el senkinek, mert nem hinnék el nekem. A pápa erre ezt válaszolta: Bizony mondom neked, Isten angyala áll mellettem és ezeket az imádságokat arany betűkkel írta le minden bűnös férfi és nő vigasztalódására. Ha egy ember az egész világ minden bűnét elkövette volna, és ezt a három imádságot elmondják a halála óráján, neki minden bűne megbocsáttatik, és ha az ő lelkének kínokat kellene elszenvednie az utolsó ítélet napjáig, akkor a lelke ettől megválttatik. Ama ember, aki számára ezeket az imádságokat felolvassák, nem hal meg gonosz halállal, és amelyik házban ezeket olvassák, ott a gyermekek elevenen születnek meg. Ezért hát fogd ezeket az imádságokat és vidd el a Szent Péter-templomba és helyezd el őket a Mária mennybemenetele-kápolnában, az emberek biztos vigasztalódására. Amelyik ember a halál kötelékeiben retteg, annak nem kell félnie. És mindenki, aki ezeket olvassa, vág}' számára felolvassák, négyszáz év búcsút nyer el a tisztítótűzben letöltendő napjaiból, amelyekre bűnei miatt rászolgált. Aki ezeket az imádságokat olvassa, vagy számára felolvassák, annak halála órája tudtára adatik, ámen. RipplJánosné szül. KJotz Magdolna (Baranyajenő, 1911) Gálosfa (Somogy megye) Magyarors^àg Erdélyi Zsuzsanna gyűjtése (1974) Németről magyarra fordította Orosz György Orosz György: „M bűnös pápa imája” A keresztény német népi jámborság egyik vallásos ponyvájának tartalmi elemzése — „Das Gebet des sündigen Papstes” Inhaltliche Analyse eines populären religiösen Eesestofjes aus dem Bereich der christlichen deutschen Volksfrömmigkeit „DAS GEBET DES SÜNDIGEN PAPSTES” INHALTLICHE ANALYSE EINES POPULÄREN RELIGIÖSEN LESESTOFFES AUS DEM BEREICH DER CHRISTLICHEN DEUTSCHEN VOLKSFRÖMMIGKEIT Die hervorragende ungarische Folkloristin Zsuzsanna Erdélyi beschenkte mich irgendwann in den 1990er Jahren mit einem populären religiösen Lesestoff mit dem Titel „Drey schöne Gebether, einem sterbenden Menschen sehr nützlich, und zur Seeligkeit ersprießlich zu gebrauchen”, den sie im Jahre 1974 im Dorf Gálosfa (Ungarn, Komitat Somogy) während ihrer volkskundlichen Sammelarbeit auf diesem Gebiet von der wunderbaren schwäbischen Volkssängerin Rippl Jánosné géb. Magdolna Klotz erhalten hatte. Der populäre Lesestoff bürgerte sich in der Folkloristák mit dem Titel „Das Gebet des sündigen Papstes” ein. Dieser Titel ist aber irreführend, weil weder ein sogenannter „sündiger Papst” das Gebet einst sprach, noch ein solcher dessen Verfasser ist: Es wurde für ihn bei seiner Agonisierung mit der Zielsetzung gesprochen, seine Seligkeit bei Gott trotz der nicht bereuten Sünden zu bewirken. Der hier analysierte Lesestoff besteht aus fünf in Fraktur gedruckten Seiten kleinen Formats. Das Erscheinungsjahr ist 1792. Der Drucker, also der Typograph gibt weder seinen Namen noch den Erscheinungsort an. Der Text ist in einigen Stellen grammatisch recht kompliziert und wurde mit der Orthographie des 18. Jahrhunderts geschrieben. Auf dem Titelblatt ist ein päpstliches Siegel zu sehen, das es aller Wahrscheinlichkeit nach nie gab, und das den Inhalt des Gebetstextes authentifizieren soll. Das Gebet ist strukturell in folgende Teile gegliedert: 1. Einleitung, in der von der Agonisierung des Papstes die Rede ist; 2. drei nicht priesterliche, also subjektive Gebete; 3. Vision, in der der verstorbene Papst aus dem Himmel den Erdenkindern Rückmeldung über die heilbringende 364
