Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Haraszty István köszöntése - Zákányi Péter: Haraszty István Székesfehérváron felállított szökőkút-mobilja mint rendszerváltás-reprezentáció
Zákányi Péter: Harasztÿ István Székesfehérváron felállított szpkőkút-mobilja mint rendszerváltás-reprezentáríó pontosan mikor véglegesítette a megrendelést, de az biztos, hogy ha eltelt valamennyi idő a Harasztival való megismerkedés és a megállapodás között, nem lehetett sok. 1991 nyarán sor került egy helyszíni szemlére Székesfehérváron,63 amelyen már a művész is jelen volt. 1992 febmárjában pedig a szoborhoz szükséges anyagok mintegy 90%-át már begyűjtötte Harasztÿ, és arra várt, hogy a tavasz érkeztével munkához láthasson.64 A tervek szerint a szobrot 1992. augusztus 20-án avatták volna fel. Azt, hogy végül miért nem Hetey kapta a megbízást, a művész monográfusa, N. Mészáros Júlia válaszolta meg. N. Mészáros szerint ,,[a] Hetey-kút valószínűleg azért nem valósult meg, mert Kati soha nem tudta menedzselni magát”, továbbá Hetey csak kisméretű munkák kivitelezésében szerzett tapasztalatot, és kevés kapcsolattal rendelkezett Magyarországon.65 N. Mészáros közlése alapján Hetey akkoriban nem tartózkodott folyamatosan Magyarországon, így „mire legközelebb hazajöttek, már lekerült a napirendről a téma.”66 A győri Römer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum képzőművészeti gyűjteménye két makettet őriz Hetey Katalintól, amelyeket 1986-ban a győri művésztelep alkalmával készített a művész (9. és 10. kép).67 N. Mészáros szerint Hetey ezek valamelyikét — valószínűleg a Perpetuum mobile-t - valósította volna meg Székesfehérváron.68 N. Mészáros így ír Heteyről: „Hetey Katalin szobrászata az elmozdítással változó szobor változó külső és belső térének a formalehetőségeit kutatja, sajátos összhangot teremtve az organikus, szabad formák és megformálási mód, valamint az ipartól kölcsönzött szigorú formavilág és technológia között.”69 Hetey művészetének kapcsolódása Arphoz és Brancusihoz tagadhatatlan, egy rendkereső, klasszikus avantgárd pozíció az övé, amely a 20. századi Magyarországon nem volt jellemző. Heteyhez hasonlóan Beöthy István,70 Moholy-Nagy, Schöffer és Vasarely is külföldön teljesedett ki. Harasztÿ neoavantgárd művészete viszont többnyire nem függetleníthető a szocializmus alatti ellenzékiségtől (éppenhogy a rendszerváltás után járunk). A Harasztÿ által képviselt, némiképp eltérő művészi attitűd a koncepció kismértékű módosítására késztette a mecénást, ami legjobban Deák és Harasztÿ egy 1992-es beszélgetésében érhető tetten. A beszélgetés a szobrász kertjében zajlott a nyár végén, a készülő szoborral a háttérben. Deák a következőket mondja Harasztÿnak: „Egy kicsit a várost bosszantani is szerettem volna a te munkáddal, mert úgy érzem, hogy egy olyan jellegű papi városba, amelyiknek az alapstílusa barokk, a te szobrod mint kontrapunkt a lehető legizgalmasabb.”71 (Kiemelés — Z. P.) A valamivel korábbi Frank-féle beszélgetésben még nincs jele a bosszantás, a tréfa felé történő elmozdulásnak. Deák akkor még „megnyugtató látványosságként” aposztrofálta Harasztÿ készülő szobrát: „Kellene egy kontrapunkt. Hogy a szobrász játékosságát közkinccsé tegyem, hogy a helybeliek, a magyar és a külföldi átutazók, turisták a rácsodálkozás örömével megpihenjenek ez előtt a megnyugtató látványosság előtt.”72 (Kiemelés — Z. P.) A már említett Szobor-gondolatok című, feltehetően 1991 júliusában íródott Deák-kézirat (7. kép) is azt erősíti, hogy a koncepciót részleteiben árnyalta, mondhatni a művészre szabta a mecénás, ugyanakkor korábbi hozzáállását, elképzelését sem vetette el, helyenként akár a következedenséget, az ellentmondásosságot is vállalva. Bosszantásról, tréfáról, jó szándékú provokációról ugyan itt nem olvashatunk, de arról már igen, hogy „a mobil okozzon meglepetéseket, visszautalva az alkotó szellemiségére: ödetei dúsan kamatozhatnak a részletmegoldásokban.” Ezzel szemben megtaláljuk a filozofikusabb tartalmat is: „Mozgásával [a szobor] utaljon az Elet alaptörvényére: ismédődés — nyugalmi állapot, újraindulási izgalom.” Filozofikus továbbá a záró megjegyzés is: „Minden jó szobor individuális mondandójú: az emberre utal vissza. Feltételezi transzcendens bekötöttségét, ehhez szól, ezt kell szolgálnia, felkeltenie. (A gyermekkel könnyebb az ilyetén kapcsolatteremtés.)” Ez utóbbi idézet pedig átvezet minket egy szintén Harasztÿhoz köthető, alapvető koncepcionális minőséghez, a /«/óéhoz.73 A Szobor-gondolatokban háromszor, a Frank-15-én kelt, Kovalovszky Mártának címzett levelében (8. kép) így ír Deák: „Márta, a cikkben már megemlítettem Harasztÿ Pistát is. Ez az első jelzés a készülő szoborról. — Érdeklődnék, hogy' a Maga dolgozatának [KOVALOVSZKY 1992] megjelentetése, Pista fontosabb müveinek reprodukciójával, milyen sebességgel tudna a Nyomdájukban elkészülni? [...] El kéne indulni mielébb, hogy időben segíthessük a szobor népszerűsítését!” Vö. KÉZIKAMERA 1991-1993, 00:08:47-00:10:25. « KÉZIKAMERA 1991-1993, 00:00:00-00:01:25. 64 MAGYAR TELEVÍZIÓ 1992, 00:04:08-00:04:52. 65 N. Mészáros Júlia 2013. március 5-i e-mailje alapján. 66 N. Mészáros Júlia 2013. március 5-i e-mailje alapján. 67 A művek leírását ld. MÉSZÁROS szerk. 2003,199. 68 N. Mészáros Júlia 2013. március 13-i e-mailje alapján. — Hetey az 1980-as évek elejétől tervezett szökőkutakat, majd a kisplasztikák mérettartományában modellezte ezeket. A modellek egy része működtethető volt, és nemegyszer fiktív környezetbe vagy valós tájba illesztette őket a művész fényképezéssel (ld. pl. KISHONTHY szerk. 1985, 23-27., 31.; MÉSZÁROS szerk. 2005, 24—26.). A két, Győrben őrzött mű a korábbi modellekkel, illetve rajzokkal (ld. MÉSZÁROS 2005, 258, 259) szoros kapcsolatban áll. Hetey egyetlen, nagy méretben is megvalósult szökőkútplasztikája a Szélfésű (1983-1984, Nagyatád). » MÉSZÁROS szerk. 2005, 23. 70 Beöthyről Deák is írt: DEÁK 1974. 71 FÓRUM FILM 1992, 00:13:12—00:13:27. — Az élőbeszéd lejegyzésekor apró módosításokat tettem. Harasztÿ Deák mondata közben nevet. 72 FRANK 1993a, 49. 73 Vö. GAD AMER 2003, 135. - „Ha megvizsgáljuk a játék szó használatát, s közben az úgynevezett átvitt jelentéseket részesítjük előnyben, akkor a következő az eredmény: szoktunk beszélni a fény játékáról, a hullámok játékáról, a gépalkatrész játékáról a csapágyban, a testrészek összjátékáról, az erők játékáról, a szúnyogok játékáról, sőt szójátékról. Ilyenkor mindig valami ide-oda mozgásra gondolunk, mely nem kötődik semmilyen 312
