Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Sziráki Szilvia: A kolozsvári "Ként kapáló" szövegváltozatai
Szjráki Sylvia: A székesfehérvári „Ként kapáló” szövegváltozatai Az okosság — vagy annak hiánya - gyakran előkerül a drámában, de vajon mit ért alatta? Az okosság nem a társadalmi helyzet, a vagyon függvénye, ez egyértelműen kiderül, a parasztok összegzése ezt is megerősíti. De nem is csupán a nagyravágyástól mentes, megbékélt, „csendes” élet. Nézzük meg a történet tanulságát a főszereplője, Demeter Úr értelmezésében: „Ez az én mai Esetem ennek utánna Engemet okosabbá tészen; soha többé olly haszontalan gondolatoknak hellyt nem adok. En már erről a’ helyről, a’ melly Engemet rutul meg gyalázott ugyan, de égyszer s’ mind üdvösséget adott; Ennek utánna tsendesebben élek, mert te Engem Oh! Puszta Vár! Oh kíntses pincze! Drága szép okosságra hoztál.”42 Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy az igazi okosság a „világi okosság” helyett az üdvösség keresése. Noha a darab profán témájú, nyilvánvaló keresztényetikai üzenettel bír. A világi gondolkodás, a boldogság vüági módon történő keresése, a gazdagság iránti vágy hamis voltára hívja fel a figyelmet. Eles kritikát mond a hiszékeny, fösvény magatartásról, a babonás gondolkodásról. A dráma kulcsfigurája Fitodi, ő terveli ki a megleckéztetést, mesterien mozgatja a szálakat, s mindez Demeter úr előtt mindvégig rejtve marad. Személye, nézőpontja, szavai olyanok, mintha maga a szerző bújna a jelmezébe és mondaná el nekünk véleményét kortársainak vallásos és világi gondolkodásáról. A dráma székesfehérvári vonatkozása A Ként kapálót Székesfehérvárra talán valamelyik jezsuita tanár hozhatta, Kilián István a fehérvári előadását illetően megjegyzi: „Nem lehetett kideríteni, hogy a komédiát a fehérvári diákok bemutatták-e, színre kerülése azonban valószínű, hiszen egyébként miért került volna a kézirat ebbe a városba.”43 Megkíséreltem kideríteni, vajon előadták-e és ha igen, mikor ezt az iskoladrámát, ám én sem jártam sikerrel. Iskolánknak a Fejér Megyei Levéltárban található dokumentumai közül átnéztem azokat, melyekről feltételeztem, hogy tartalmazhatnak információt az előadásról vagy utalást erre. így például Benyák Bernât44 igazgató úr levelezését, iskolai események leírását 1776 és 1813 között, az iskolai események jegyzőkönyveit 1790-től 1811-ig, tantestületi értekezletek jegyzőkönyveit 1813-tól 1850-ig.45 Reméltem, hogy találok egy színlapot, egy levelet vagy valamiféle utalást, amiből kihámozhatom, hogy a darabot bemutatták; egyelőre nem találtam. Ennek talán az is oka lehet, hogy iskolánk levéltári anyaga az 1776-os évvel kezdődik, azonban elképzelhető, hogy az előadás időpontját inkább 1776 előtt kell keresnünk. Osztályommal színre vittük, és két alkalommal előadtuk a drámát. Először 2009. június 4-én, a Kolozsváron megrendezett (Dráma)szpvegek metamorfótfa. Kontaktustörténetek című nemzetközi drámatörténeti konferencia46 nyitórendezvényeként, másodszor 2010. május 7-én iskolánkban, a Ciszterci Szent István Gimnáziumban. Iskolai fellépésünket követően díszvendégünk, Kilián István elismerően megjegyezte, most már egészen biztos, hogy Székesfehérváron is előadták a Ként kapálót. IRODALOM FRANKLIN, Benjamin 2004 Az erény művészete. Szerk. Rogers, George. L. Budapest, Bagolyvár Könyvkiadó. KÁLLAY István 1988 Fehérvár regimentuma 1688—1849. A város mindennapjai. In Farkas Gábor szerk.: Fejér Megyei Történeti Évkönyv, 18. Székesfehérvár. « Utolsó kimenetel. KILIÁN 1973, 179. « KILIÁN 1976,201. 44 Kállay István megjegyzi, hogy „szimpatizált az iskoladrámákkal, sőt... maga is írt - a latin helyett immár — magyar nyelvűeket.” KÁLLAY 1988, 303-304. 45 Pálos-rend Székesfehérvári, majd a Ciszterci-rend Szent István Gimnáziumának irata 1776-1948 (1950). Fejér Megyei Levéltár, Fondcsoport VIII. Törzsszám 51. 16,65 ifm. (136 doboz, 2 köteg). A szerző által vizsgált anyag: 1. doboz 2. kötet: Igazgatói levelezés 1776—1786.; 2. doboz 4. kötet: Tanárok minősítési lapjai és összesítő jelentések 1776—1785., 6. kötet: Vegyes iratok 1776—1786.; 4. doboz 11. kötet: A Királyi, Pálos és Ciszter Gimnázium irataival kapcsolatos összesítő feljegyzések (1781) 1786—1813 (1859).; 18. doboz 37. kötet: Protocollum Gymnasii Majoris Alba Regalensis 1776-1788., 38. kötet: Protocolli Diurni Regii Gymnasii Alba Regalensis 1788-1807.; 19. doboz 39. kötet: Protocolli Diurni Regii Gymnasii Alba Regalensis 1807-1813., 40. kötet: Protocollum diarium 1790-1811.; 26. doboz 6. kötet: Tantestületi értekezletek jegyzőkönyvei 1813-1850., 7. kötet: Tanárok minősítési lapjai, kimutatások tantárgyfelosztásról, létszámváltozásokról, évek és rajziskola növendékeiről, igazgatói hirdetések, tanmenetek. 46 (Drámassjii egek) metamofózisa. Kontaktustörténetek. BBTE BTK, Kolozsvár, 2009. június 4—7. Szerző előadása a drámáról A Kolozsvári Ként kapáló szövegváltozatai címmel elhangzott 2009. június 6-án, megjelent konferenciakötetben: (Drámafzövegek metamorfózisa. Kontaktustörténetek, II. Szerk. Egyed Emese — Bartha Katalin Ágnes — Tar Gabriella Nóra. Kolozsvár, 2011, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 134—143. 293
