Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Varkas Gábor A sgrd apátság előszállást uradalma. I. résfç 1659-1826. Csorba György, Lábody György, Kis János, Oláh György, Pataki Ádám, Lábody Mihály, Dunajtsik Pál, Kuglits János, Német András, Szilády Mihály, Polák János, Takáts János, Bokor István.147 Az uradalom fejlesztése a konvenciósok gyarapítását hozta magával. 1806-ban 126, 1807-ben 139, 1815-ben 209 volt a konvenciósok száma. Utóbb jelölt évben a konvenciósok megoszlása a következőképpen alakult: 170 béres, 7 birkás, 6 birkanyíró, 18 csősz, 6 pincemunkás és 2 molnár volt. Az előszállási majorban más foglalkozásúak is voltak: vadász, vincellér, olajütős, faragóbéres, szabó, kocsis, hajdú, tehenes, kosárfonó, ménesnök, gulyás, kanász, majorosné, szakács, szolgálók. 1806-ban egy' béresre 256 hold föld művelése esett, amely 1847-ben 80 holdra csökkent. Évente 290 munkanappal számolva a 209 béres (1815. év) 60 ezer 610 munkanapot dolgozott. Ez a mennyiség 1847-re 118 ezer 900 munkanapra nőtt. 1847-ben az uradalmi konvenciósoknak (birtokkezelők, kézművesek, béresek) összesen 7995 forintot fizettek ki, továbbá 920 pozsonyi mérő lisztet, 237 mérő burgonyát, 1500 font húst, 20 font gyertyát, 11 ezer 800 font sót, 208 akó bort, 94 köböl szénát, 66 szekér szalmát, 7 sertést, 522 birkát, 87 köbméter tűzifát, 90 mázsa szenet kaptak. A konvenciósok uradalmi takarmányon, illetve a legelőn 187 lovat, 1019 szarvasmarhát, 830 birkát, 1596 sertést tartottak. 1847-ben 401 gazdasági cselédből 322 béres, 56 juhász, 11 lovász, 12 kézműves (kovács, bognár, kádár, kötél- és szíjgyártó, ács, kertész, vincellér, erdőkerülő, faültető) volt. A béreseknek vasár- és ünnepnap kivételével mindennap dolgozniok kellett, az állatok etetését munkaszüneti napokon is végezték.148 1847-ben a herczegfalvi kerületben a konvenciósok a következő személyek voltak: Bokor Sebestyén káplán, Torna György ispán, Rieger József seborvos, Ruzsás János hajdú, Elek Ferenc gyalogcsősz, Markovics György nádazó, faragó, Fábián András pusztagazda, Maahr János mindenes, Németh János tehenes, Csizmadia Ferenc éjjeliőr, továbbá a kerületben 21 csőszt, 2 igáskocsist, 4 bérest, több fejőst, juhászt, lovascsőszt és igáskocsist alkalmaztak. 1848-ban a herczegfalvi lelkész Horváth Dániel, káplánja Bokor Sebestyén volt. 1848-ban uradalmi tisztek a következő személyek voltak: Gózon Ferenc ügyvéd (Székesfehérvár), Sántha Ferenc orvos (Dunaföldvár), Müller János mérnök (Mélykút), Villax Ignác számtartó (Előszállás), Schöberl Ferenc kasznár (Karácsonyszállás), Schmidt József kasznár (Előszállás), Salamon Miklós kasznár (Mélykút), Kolosvári Ádám kasznár (Nagyvenyim), Finkmann Justus ménesgazda (Ménesmajor), Torma György ispán (Herczegfalva), Koller Gáspár ellenőr (Előszállás). Az uradalom kiemelt fizetést nyújtott 14 személynek (iskolamester, egyházfi, kádár, kádársegéd, kovács, kéményseprő, kertész, ács, kötélgyártó, kerékgyártó, vincellér, erdőkerülő, faültető, halastó felvigyázó). A kastélyban 9 fő szolgált: inas, 2 kocsis, tehenes, házi szolga, fűtő, 3 szolgálólány. A konvencióba tiszta búzát, kétszeres gabonát, árpát, zabot mértek. Torma György ispán 1847. évi konvenciós járandósága 20 pozsonyi mérő tiszta búza; 36 mérő kétszeres gabona; 20 mérő árpa, 80 mérő zab volt. A káplán konvenciója 12 mérő búza, 24 mérő rozs volt. Az előszállási kerületben szolgált 47 gazdasági cseléd, 11 lovász a ménesistállóban, 8 juhász és 22 cseléd Kelemenhalomban. Nagy karácsony szálláson 40 cselédet, 7 juhászt alkalmaztak. Ez utóbbiak a következő beosztásban voltak: juhászszámadó, fejős és bojtárja, meddős, ürüs, mindenes, ispitás. Kiskarácsonyszállásban 29 bérest; Mélykúton 29 bérest, 9 juhászt; Kisvenyimben 29 bérest, 8 juhászt; Bernátkúton 18 bérest alkalmazott az uradalom. A nagyvenyimi béresek 50-en, a juhászok 8-an, a kokasdi béresek 23-an, a juhászok 28-an voltak. A herczegfalvi kerületben 20 béres, 8 juhász állt alkalmazásban, Ménesmajorban 21 béres volt. Járandóságuk 1958 hold szántó, 188 hold rét, 350 hold kukorica-, 8 hold burgonya-, 52 hold kender-, 300 hold káposztaföld.149 Gazdasági épületek, putrik Az uradalmi direktor 1818-ban az épületek szaporítását, illetve a meglévők korszerűbbé tételét javasolta. A direktor szerint az uradalmi épületek primitívek voltak, és a termelés eredményességét veszélyeztették. Több magtárra, kukoricagóréra, takarmányospajtára, csűrre, istállóra, juhakolra, szekérszínre lett volna szükség, mert a gazdasági felszerelés tárolása is megoldatlan volt. A létező fészerekre, féhajakra padlásokat kellett építeni Előszálláspusztán, Karácsonyszálláson, Nagyvenyimben, Kisvenyimben. A féhajakban kukoricát lehetett tárolni. A nagyvenyimi földeken 1818-ban bőséges volt a kukoricatermés, így az ottani sertészetnek a takarmánya helyben megoldható volt, míg az előszállásiaknak Karácsonyszállásról szállították a kukoricát, egyéb takarmányt. 1819-ben Herczegfalván nem voltak urasági cselédházak. A béresek, a hajdú, a csőszök és a pásztorok bérelt házakban laktak, és bérüket az uradalom fizette. Szükségessé vált egy nagyobb befogadóképességű cselédház építése, pusztai fundusra. Karácsonyszálláson gabonamagtár hiányzott. Az ott termett gabonát Előszálláson tárolták, a szállítás veszteséggel járt. A vetőmagot Előszállásról vitték Karácsonyszállásra. BODROG 1966b, 29-38. 148 VeML Ap. It. Archivum Vetus. Status personalis... A. 1806., 1847., 1848. 149 VeML Ap. It. Archivum Vetus. Status personalis... A. 1806., 1847., 1848. 260 ■■■
