Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor: A %rci apátság előszállást uradalma. I. rés% 1659-1826. alkalmazottaival szemben a fenyítés eszközeit is felhasználta. Ez dorgálástól a pálcaütésig terjedhetett. Ha anyagi kár érte az uradalmat, azt a kár okozójával megtéríttették. Gyakori eset volt, hogy az uradalmi kocsisok, akik árut szállítottak Zircre vagy Fehérvárra, útközben utasokat vettek fel a kocsira, tőlük fuvarpénzt fogadtak el. Amennyiben ezt felfedte az uradalmi tiszt, a kocsist 25 pálcaütéssel büntették. Ugyancsak megcsapatás lett az osztályrésze az istállóban pipázó cselédnek, és akiket tolvajláson fogtak. A birtokirányítási szervezetben volt három ügyviselő (jogász): Horváth Ignác Alapon, Jursich János Veszprémben, Reguly István Zircen. Reguly volt egyben a rendi számvevő. A bakonyi erdők ügyeit Zircről Zmaly Ferenc erdőmester fogta át, Ráth Károly, a juhászat felügyelője Kisvenyimben lakott. Fittler József uradalmi számadó Előszálláson élt. A számadó ispánok Ruder József és Lengyel Ignác voltak. A tisztek kötelessége volt minden hónap 5- ig Zircre küldeni a számadásokat. A termékek számbavétele Dréta Antal a majorsági termények eladásáról kimutatást készíttetett. 1806-ban elrendelte a gazdasági számadások vezetését. A terményértékesítésnél a kereskedőkkel írásos megállapodást kötött. A szerződéseket zirci apát korában is megkövetelte. 1808 végén az uradalmi úszta jövedelem 113 ezer 225 forint volt. Kovács inspektor kimutatásai szerint a művelési megoszlás az alábbi volt: 22 ezer 683 hold szántó (ebből 7 ezer 561 hold ugar), 9 ezer 369 hold kaszáló, 10 ezer 156 hold legelő, 332 hold szőlő, 77 hold gyümölcsös és kert. Az uradalmi pincében 2 ezer 295 akó dézsmabort tároltak. Egy akó bor ára 3 forint volt.132 Az állatállomány: 325 igásökör, 231 ló, 18 ezer 71 juh, 315 sertés volt, a legelőkön a gulyát tartották, a tejelő tehenészetet az istállókban. A szérűkön és a lábaspajtákban 840 szekér szénát tároltak; jövedelmet hozott a dohány, a szalma, a nád. Előszállásról még gyapjút és gabonát adtak el. Az évi gyapjúmennyiség 1813-ban 250 mázsa volt, melynek mázsáját 35 forintért értékesítették. A gabonatermés 12 ezer pozsonyi mérő (mérője 1 forint 42 krajcár) volt. Az uradalomnak ekkor 50 szerzetest és a kiszolgáló személyzetet kellett ellátnia. A gazdasági épületek leromlott állapotban voltak, de javításra szorultak volna az iskolák és a többi egyházi intézmény is.133 Modrovich direktor szerint a harmados földek után kapott gabona silány minőségű, kereskedelmi forgalomba nem hozható volt. A gabona szemetes, apró szemű volt, ocsút is tartalmazott, és uradalmi felhasználásra sem volt alkalmas. Véleménye szerint a harmados földeket racionálisan kellett volna kezelni. A harmados földekre az uradalomnak a gyalogmunka-szolgálat miatt volt szüksége, amelyet elsősorban a szénamunkáknál használtak fel. Modrovich meglátása az volt, hogy a harmados gabona (amelyet dézsmának neveztek) legyen kevesebb, és helyette az allodiális termelést bővítsék, azaz a földeket az uradalom vegye vissza a bérlőktől. Ekkor az allodiatúra az egész uradalomban 3 ezer 660 hold volt, és az árugabonát az itteni földeken termelte meg az uradalom. Az 1813. évben az uradalomban 1731 pozsonyi mérő kukorica, 690 pozsonyi mérő krumpli, 6 ezer 746 kg dohány termett. (A dohány virginiai fajta volt.) 1815. október 25-én felmérték a herczegfalvi, a nagy- és kisvenyimi gabonaraktárak készletét: irtatlan búzából 5 ezer 200, őszi rozsból 1100, majlandi rozsból 95, tavaszi rozsból 96, árpából 3 ezer 600, kávéárpából 266, zabból 4 ezer 800, kölesből 120 pozsonyi mérő volt. A modernizációs feladatokhoz szükségessé vált az uradalmi munkaerő gyarapítása. Dréta kormányzónak tanácsadói javasolták, hogy az uradalom megfelelő helyen telepítsen jobbágyfalut, mert ezzel jelentős munkaerőhöz jut. Tudták, hogy a jobbágyfalu növeli az uradalmi gondokat, mert gazdasági érdeke a telepítés, de a jobbágyfalu állami beavatkozást is hoz magával, hisz a kincstár adófizetőkhöz jut. A telepítésre Dréta Antal vállalkozott, és régebbi állami kívánságot teljesített. Számadások revíziója Reguly István fiskális, akit a számadások felülvizsgálatával 1824-ben megbíztak, megjegyezte, hogy az uradalmi adminisztrátor, Nepomuk úr semmiféle vizsgálati szempontot nem adott neki, így ha bármi kifogás esne feljegyzései ellen, azt ennek az adminisztrátori hallgatásnak tulajdonítsák.134 Reguly István uradalmi fiskális megjegyzései a tisztiszéki ülés elé kerültek, és ott várták a számadások elkészítőinek válaszát, illetve az intézkedéseket. Az uradalmi tisztség meghatározta a kisholdakba elvetendő magmennyiséget. (Ez 1804-ben a következőképpen alakult: 2 mérő búza, másfél mérő rozs, 2 mérő árpa, 2 mérő zab, fél mérő kukorica, harmad mérő köles és negyed mérő repce.) 132 VeML Ap. It. Archivum Vetus. E I. k.Terményértékesítés. A. 1806-1813. 133 VeML Ap. It. Archivum Vetus. E. I. k. A. 1818, C. 1901 A. 1819; VAJDA szerk. 1896, 208. 134 VeML Ap. lt. Előszállási kormányzóság iratai. Tisztiszéki jk. A. 1815.
