Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor A cfrá apátság elősgállási uradalma. I. réstç 1659—1826. Az apátság tőkét helyezett el a bécsi bankban, évi 4%-os kamatra. Az első betét 1766. július 14-ről származott. Ez 5 ezer forint volt, 200 forint kamattal. 1767. január 29-én 8 ezer forintot tettek le, melynek kamata 320 forint volt. Később 9 ezer forintot fizettek be a bankba, ami után évi 360 forint kamat járt. Magánosnál volt letétben 22 ezer 105 forint, aminek 5%-os kamata 1105 forint volt.70 Az 1784. évi kimutatások szerint a zirci birtokok jövedelme a kiadások levonása után: Előszállás 2 ezer 207, Venyim 5 ezer 516, Karácsonyszállás 4 ezer 486 forintot jövedelmezett. A földesúri ház és egyéb épületek, továbbá a szőlők, rétek, erdők, kertek jövedelme a fentiekben van feltüntetve, így az éves jövedelem a birtokok után 12 ezer 411 forint volt.71 1785-ben a birtokjövedelem 15 ezer 976 rajnai forint volt, bankban és magánosoknál 3 ezer 993 forint volt elhelyezve. 1785-ben 27 felszentelt pap, 1 novicius és 1 laikus testvér volt Zircen a rendben. 1779-től 1793-ig a zirci perjel Christoff Bonaventura volt, az alperjelen kívül volt még az apátságban 3 gyóntató, 1 novíciusmester, 11 szerzetes, többségükben németek. A sziléziai apátság az előszállási majort tovább építette, bővítette a gazdasági épületeket. A major építése 1770-ig tartott, ami a puszta egészére kiterjedt. 1783-ban a nevezetesebb épületek közé tartozott a templom, a kastély, az udvarház és néhány lakóház. A pusztában állt még a malom, a halastó mellett. 1774-ben 19 bérlő család élt Előszálláson, akik csekély állatállománnyal rendelkeztek. A pusztai lakók tulajdonában 22 ökör, 31 tehén, 20 tinó, 8 borjú, 37 ló és 9 sertés volt. A karácsonyszállási pusztán a XVIII. század elején nem volt állandó lakosság. Az 1715. és az 1720. évi regnikoláris összeírások a pusztáról nem emlékeztek meg. A század közepe táján kezdték benépesíteni pásztorokkal. A határt dorogi (Tolna vármegyei település) lakosok bérelték, évi 500 forint összegért. Az 1785. évi népösszeírás 16 házat és 37 családot tüntet fel, összesen 159 főt. A pusztán állt egy vendégfogadó és egy urasági udvarház. 1748-ban Kis- és Nagy venyim adatai szerepelnek az összeírásban. Kisvenyimben 53 család, Nagyvenyimben viszont 41 bérlőcsalád élt. A rend Venyimben 1731-ben kastélyt épített, ami jelezte, hogy a XVIII. század első harmadától a puszta uradalmi központ volt. 1770 körül Pauer János 6 évre bérelt szántókat Előszálláson, 1773-ban két bérlő vette át Venyimet. Ezután kezdték a nagy kiterjedésű pusztát szétválasztani.72 1771-ben az előszállási birtokok után a bérlők 5 ezer 634 forintot fizettek.73 1774-ben 9 ezer 914 forint jövedelem származott Venyimből. A század végére a vadmezők kultúrtájjá változtak, s a jövedelmező gazdálkodást a századelő háborús konjuktúrája lendítette fel. Apátsági szőlőültetvények Szőlőbirtokokról a XVI. század végétől vannak adatok. A pozsonyi Csonkás-szőlőkért 1597-ben a pilisi apátságé volt. A török hódoltság utolsó harmadában, 1675-ben, a pápai rezidencia Badacsonyban vásárolt szőlőbirtokot. Ehhez a másfél holdas területhez 1681-ig további három holdat vettek. A badacsonyi szőlőket a háborús években nem tudták művelni, az átvonuló hadak kárt tettek bennük. Az újraművelést 1715-ben kezdték el. 1757-ben megvásárolták Badacsonyban az Esterházy hercegi család Hosszúszőlőjét, melyért az apát 300 forintot adott. Még a hódoltság alatt került az Esterházy családtól a Kerekszőlő az apátsághoz, melyért 1720-ban 100 Ft-ot fizettek. A XVIII. század közepén a ciszterci szőlő Badacsonyban 120 fossor74 nagyságú. 1737-ben a badacsonyi pince leégett, de azt hamarosan újjáépítették. A termésről bizonytalan adataink vannak, főleg olyan esetekben jegyezték fel a termést, amikor természeti csapás, fagy, jégverés, vihar érte az ültetvényt. 1745-ből tudjuk, hogy mindössze 42 urna75 volt a termés, 1749-ben viszont 437 urna boruk lett. A somlói szőlőket Henrik és Péter páterek vásárolták. 1745-ben Somlón jégeső pusztított, és ebben az évben 24 urna volt a bortermés; 1749-ben 60; 1750-ben 66; 1751-ben 67 urna termett. Ugyanezekben az években az előszállási szőlők bőséges termést hoztak. A vincellér szerint 1749-ben a bor több mint 1000 urna volt. „Nincs annyi hordó, amibe tárolni tudnánk esf a nagy mennyiséget." Ugyancsak bőtermésű évek következtek: 1771-ben Somlón 120, Badacsonyban 110 urna lett a termés. A napszámmunkákra meglehetősen kevés pénzt fordítottak. 1784-ben Somlón 20, Badacsonyban 40 forintba került a szőlők művelése. Adataink szerint a műveléshez a bakon;! falvak (pl. Berénd) jobbágyszolgálatait vették igénybe. 70 VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 1154. A. 1774. 71 VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 115. A. 1784. 72 VeML Ap. It. Archivum Vetus. C 720., 776., A. 1773. 73 VeML Ap. It. Archivum Vetus. 751. A. 1771. 74 Kapás szőlő; 1 kapás = 94 négyszögöl nagyságú. 75 1 urna kb. 54 liter. 239
