Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor A. s^rci apátság elős^állási uradalma. I. réssp 1659-1826. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGBAN A birtoklási viszonyok bizonytalansága 1526. szeptember elején a mohácsi csatában győztes török sereg elözönlötte Dunántúl keleti területeit, elpusztította a mezővárosokat, falvakat, szállásokat. A török dúlásnak estek áldozatul a hantosszéki települések. Hantosról és Ivánkatelkéről feljegyezték, hogy teljesen elpusztult falvak. Az elmenekült hantosszéki kunok eg5' része visszatért a szállásokba, de az 1526 előtti virágzó életet reorganizálni nem tudták. A XVI. század elejei kun társadalmi szerkezetet a török dúlás véglegesen felszámolta. 1526 után a kunok ereje csökkent, sajátos társadalmi berendezkedésüket feladták. A hantosszéki kunkapitányságot a szomszédos megyékbe olvasztották. Előszállás, Karácsonyszállással együtt Tolna vármegyéhez került, a magyar lakosú Venyim falut Fejér vármegye adminisztrálta. A „kunszállások” elnevezést az állami és a megyei adminisztráció néhány évtizedig megtartotta. Előszállást is úgy emlegetik az oklevelekben mint egyiket a kunszállások közül. A XVI. század második harmada elején került a terület magánföldesurak kezébe. A főurak átpártolása egyik királytól a másikhoz a birtokviszonyokban bizonytalanságot eredményezett. 1538-ban a protestáns Podmaniczky fivérek kapták meg Zircet és birtokait. Zirc a mohácsi vészt követően elpusztult. A Podmaniczkyak átpártoltak Ferdinándhoz; az uralkodó a palotai várat és Zircet a birtokokkal együtt tulajdonukban hagyta. A források és a szakirodalom szerint Zirc és vidéke romhalmaz volt. Ekkoriban kezdődött a magyarországi kolostorok és műkincsek eladományozása, főurak kezébe kerülése. Erre példa a pilisi apátság ingóságainak sorsa, melyet a szerzetesek Pozsonyba menekítettek a török elől. A pilisi apátsági műkincsek a király hozzájárulásával világiak kezébe kerültek.17 Újszállás és a körülötte fekvő kunszállások sorsa hamarosan új irányt vett, és a XVI. század harmincas-negyvenes éveiben kialakított birtokviszonyok meghatározták fejlődését.18 Előszállási birtokok a palotai vártartományban Újszállás, Előszállás, Venyim és Karácsonyszállás sorsát Palotavár urai, majd a vár kapitányai szabták meg. 1543- ban a török Székesfehérvárt elfoglalta, ami új helyzetet teremtett a kelet-dunántúli birtokviszonyokban. A töröké lett Ozora, Simontornya. A török a hódítás jogán tartott igényt erre a területre, de birtokba vették a területet Palotavár tisztjei is. Podmaniczky Rafael, Palotavár és a környék birtokosa19 a török veszedelem kivédésére katonákat toborzott, és megbízta Thury Györgyöt a várparancsnoki tisztség ellátásával. Ez 1558. szeptember 8-án történt. Ferdinánd Palotavárt 1559-ben királyfi irányítás alá vonta, és a katonaságot Thury Györgyyel együtt átvette. Ferdinánd új kapitányt nevezett ki a vár élére, Gregoróczy Vincét. A vár előretolt erőd volt a Dunántúlon a királyi Magyarország végvárai sorában, és a győri főkapitány parancsnoksága alá rendelték. Az Előszállás körüli birtokok foglalással kerültek Palotához, melyhez királya jóváhagyás járult. Fejér vármegye alsó vidékei Palotához, a legközelebbi magyar végvárhoz adóztak, de a török is kivetette rájuk a szolgáltatásokat. Az 1551. évi magyar kamarai összeírás szerint a Fejér, Veszprém, Tolna és Somogy vármegyei falvak jobbágyai Palotához adóztak. A végvári katonák a jobbágyszolgáltatásokból éltek. 1551-től az előszállásiak az adót Meznyánszky Jánosnak, Palotavár alkapitányának szolgáltatták be. Thury7 György 1558. szeptember 8-án megbízást kapott a Palotát és környékét birtokló Podmaniczky Rafaeltől, hogy a várbirtokok gazdasági irányítását lássa el. A király által kinevezett kapitány, Gregoróczy', összeírta a vár felszerelését, a vártartományban levő településeket, felmérte a vagyoni helyzetet. A királyi hadvezetésnek ez a lépése a magyar végvári védelem megszervezésével volt összefüggésben. Thury György' Bécsben tiltakozott Gregoróczy kinevezése ellen, és a hadügyi kormányzat beleegyezett, hogy a palotai kapitány Thury György legyen. A vicekapitány Meznyánszky'János volt. Zirc elhagyott birtokként került Palotához. 1559. május 12-én Thury György' és Meznyánszky János katonai szolgálatuk elismeréseképpen királyi jóváhagyással megkapták a vártartomány falvainak jövedelmét. Az adományievél szerint Meznyánszky a Tolna vármegyében lévő Előszállás, Karácsonyszállás helységekből kapta a szolgáltatásokat; a Fejér vármegyei Venyim pedig Thury Györgynek fizetett. Miksa, aki ekkor még cseh király volt, Ferdinánd nevében 1559. május 12-én utasítást adott a kormányszéknek, hogy' Előszállás, Karácsonyszállás és Venyim falvak adományozásáról állítsák ki az oklevelet. A kormányszéket úgy' tájékoztatták, hogy a falvaknak nincsenek földesuraik, uratlan birtokok, rés nulliusok. Mivel a Fehérvár alatti falvak és puszták a palotai vártartományhoz tartoztak, és a katonák e falvakat maguknak foglalták el, ezt a tényleges helyzetet fogadta el a kormányszék. Szerepelt azonban az oklevélben az is, hogy' a török kiűzése esetén a zirci apátságot vissza kell állítani, a birtokokat visszacsatolni az 17 HÓMAN-SZEKFŰ 1935-1939, III. 245. 18 HORVÁTH 1930, 76., 79., 99., 258-259., 285-286., 298. 19 HÓMAN-SZEKFŰ 1935-1939, III. 242. 224
