Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 42. (Székesfehérvár, 2014)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. I. rész (1659 - 1825)
Farkas Gábor: A \-ira apátság elős^állási uradalma. I. rész' 1659-1826. bővelkedik, talaj- és rétegvízben szegényes. A löszplató völgyhálózatában időszakosak a vízfolyások. A talajtípus mélyen elhumuszosodott mészlepedékes csernozjom. Mesterséges állóvizei (1 és 0,5 ha) nem jelentősek.5 A venyimi puszták: Nagyvenyim, Újvenyim, Olajgyártelep, I la tárvölgy, Mélykút, Bernátkút Nagyvenyim a Pentelei-táblás felszín nyugati peremén települt, sakktábla alaprajzú legújabb kori (1947) falu. (Az eróziós völgy 141 m magas a tengerszint felett.) A határ nagyobb része a szél által megdolgozott pleisztocén kori hordalékkúpsíkság. A jégkorszak idején az északnyugat—délkeleti irányú hosszanti süllyedéktérségekben 30-50 m vastag folyóvízi és eolikus üledéksor (homok, iszap, kavics, lösz, futóhomok) halmozódott fel, és a korszak végére feltöltődött. Felszíne nagy kiterjedésű lapos hordalékkúpsíkság. A jégkorszak utáni meleg, száraz időszakban a nyugati szél a hordalékkúpsíkság árvízmentes területeit átformálta, a homokot terítette, lapos buckákban felhalmozta. Felszíni arculata élénk, folyóvízi üledékek, lösszel és futóhomokkal borított területek váltakoznak; felszínüket lefolyástalan lapos mélyedések, régi holtmedrek, szivárgó erek, fokok hálózzák be. Éghajlata: meleg, száraz, mérsékelten forró nyárral, csapadékban szegény. A Mezőföld legszárazabb része. Az évi csapadék 497 mm. Gyakori az aszály, az évi vízhiány 150 mm. Talajvízben, felszíni vízfolyásban szegényes. A löszös részeken jó minőségben található mezőségi talaj: típusos mészlepedékes csernozjom, alföldi mészlepedékes csernozjom és réti csernozjom. A futóhomokkal telített felszín gyenge termelékenységű.6 TÖRTÉNETI HELYSÉGEK Újszállás, Újmajor, Felsőmajor, Felsőkisvenyim, Lókút (Bernátkút), Herczegfalva A magyar középkor kései évszázadaiban, a XIII. század végétől a kunok egyik településének, Újszállásnak a neve a történeti újkorban Újmajor névre változott. E helyen települt a zirci apátsági uradalomban Herczegfalva. A község mai neve, Mezőfalva, 1951-ben a Mezőföldre utaló me%ő előtag felvételével jött létre. A település 1811-től 1951-ig, vagyis 140 esztendőn át, a Herczegfalva nevet viselte. E név egyben utalás volt a község alapítására. A falut 1811-ben Dréta Antal zirci apát az ország nádora, József királyi herceg közbenjárásával létesítette a zirci apátság előszállási uradalmában fekvő két major, Felső- és Újmajor helyén. A község alapításának emlékére 1818-ban az apát szobrot emeltetett, amely József királyi herceget ábrázolta. Egy leírásban a következők olvashatók: „és Pásztói apát úr itt emlékképet emel. MDCCCXHllI. Esgt. ...az Üjmajor nevet (afőherceg nádor engedelméből) Herczegfalva névvelörökítémeg és ennek örök emlékére épp a falu közepén, a szén tégy ház ellenében örök emlékül a főherceg nádor képét ábrázoló, kőbőlfaragott szobrot emeltetett, melyen rajta e felírás olvasható: jósef cs. k. aus triaifőbe rezeg M. ország Palatínusa tanácsadásából Herczegfalva MDCCCX észt. épülni kezdett... ” Az Újmajor településnév a község benépesítése után tovább élt az itteni és a környékbeli lakosság emlékezetében. A Herczegfalva nevet a hivatali iratokban használták, de a köznapi nyelv még 1860-ban, 50 év múltán is az Újmajor nevet ismerte.7 Az adatok azt bizonyítják, hogy' a nagyr területű pusztaságban a XVIII. századot megelőző időkben, már a magyar középkorban és a török hódoltság idején is több település létezett. Újmajorban, vagy' legalábbis ennek közvetlen környékén feküdt Újszállás, amely a Thoman kun nemzetség birtoka volt. Újszálláson a XV. század végén templom állt Vásáros Boldogasszony tiszteletére.8 Előszállás A helységnév 1537-ben szerepel elsőízben Elevzpllas (olvasd: Előszállás) alakban, amely a hantosszéki hét kunszállás egyike volt. Az összetett helynév utótagjaként szereplő szállás főnévnek ’kun település’ a szinonimája. Az előtag valószínűleg a magyar elő (’elöl levő, elülső’) melléknév. Más feltevés szerint az előtagban ugyanaz a török eredetű személynév rejlik, amely'ből az Üllő helységnév származik. A helységnév 1537-től 1650-ig több változatban fordul elő: 1551-ben Elu Zalas, 1559-ben Eelö Za/as és Eleüzplas, 1567-ben Első Zállás, 1588-ban Elő szállás és 1650-ben Eleő szállás alakban.9 5 KASZA et al. szerk. 1997, 602. ‘ KASZA et al. szerk. 1997, 610-611. 7 FMTÉ 1977, 214. 8 ERDŐS et al. 1989, 26-28.; KASZA et al. szerk. 1997, 587-588. 9 KISS 1978. 221
